+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. március 17. vasárnap, 08:04
Nem sokat árul el Görgei Artúr tábornok életének valódi drámájáról a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása, ahogy arról sem, hogy hogyan és miért lett teljesen átpolitizált a Görgei-kérdés mind a dualizmus, mind a kommunizmus időszakában. Azért jó, hogy megcsinálták Az ismeretlen Görgei című kiállítást, bár annak megnézése után Görgei ugyanúgy ismeretlen marad.

Ha március 15-én körbekérdezünk, hogy ki volt a forradalom és a szabadságharc legfontosabb figurája, az emberek minden bizonnyal a márciusi ifjakat, különösen Petőfi Sándort, illetve rajtuk kívül esetleg Kossuth Lajost vagy Táncsics Mihályt emlegetik fel.

 

Ennek nyilván az az oka, hogy az iskolai ünnepségeken leginkább az eseményeknek ezt a vonalát szokás kidomborítani, de ahogy arról a minap már írtam: még március 15-én is érdemes kitekinteni – mind a forradalom napja elé, mind utána.

 

A még szintén eléggé ismert Batthyány Lajos, Deák Ferenc, illetve az etnikailag homogén nemzetállamot építeni kívánó rezsimben kissé kínos, etnikailag eléggé heterogén képet mutató aradi vértanúk mellett hajlamosak vagyunk elfeledkezni a szabadságharc csendesebb, de létfontosságú munkát ellátó hőseiről: Szemere Bertalanról, Csány Lászlóról, vagy éppen Görgei Artúrról.

 

Pedig ha az egész eseménysor legfontosabb hősét keressük, akkor nem említhetünk jobb példát

 

Görgei Artúrnál, kinek sorsa talán a legtöbbet árulja el rólunk, magyarokról: eredményei, majd igazságtalan meghurcolása beszédes példa ma is.

 

Róla készített kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum születésének kétszázadik évfordulójára, amit kissé megkésve idén év elején mutattak be – ami nagyon jó dolog. Na de kezdjük is itt: mi az a Görgei-kérdés?

 

Mára nem kérdés, hogy hős vagy áruló

 

Görgei Artúr a semmiből lett hónapok alatt a forradalmi magyar hadsereg vezetője: a kémiai tanulmányokat folytató leszerelt katona gondolkodás nélkül felelt a nemzet hívására, s ajánlotta fel szolgálatait, majd meglepő gyorsasággal emelkedett felfelé a ranglétrán.

 

Katonai zsenijét a felvidéki, majd a tavaszi hadjáratban mutatta meg, a szabadságharc alatt több alkalommal is a magyar hadak fővezére és hadügyminiszter is volt, a kétfrontos háború végóráiban a török határ felé menekülő Kossuth teljhatalmat adott neki, így a forradalmi Magyarország utolsó vezetője lett. Ebben a minőségében a reménytelen helyzetben Világosnál maradék csapataival letette a fegyvert.

 

A Habsburgok elleni harcot emigrációban folytatni kívánó Kossuthnak nagyon kellett egy bűnbak: a híres vidini levélben pedig Görgeit nevezte meg, mint aki elveszejtette a hazát.

 

A minden elemében igazságtalan vádnak csak további alapot adott, hogy Görgeit a császári megtorlás során – az oroszoknak tett ígéretet betartva – nem végezték ki és nem zárták börtönbe, csupán Ausztriába internálták. Innentől kezdve datálhatjuk a Görgei-kérdés történetét.

 

A visszavonultságban élő Görgeit évtizedekig tartották árulónak, annak ellenére, hogy korábbi bajtársai is kiálltak mellette; csak élete végén mozdult felmentése irányába a közvélemény. Kosáry Domokos klasszikus munkája 1936-ban látott napvilágot, de Görgeinek holtában sem jutott nyugalom: a kommunista rendszerben ismét árulóként próbálták lefesteni.

 

Manapság szerencsére komoly helyeken már kevesen vitatják, hogy Görgei nem csak hős volt és a maga területén zseni, de államférfiként az utolsó pillanatig vállalta azt a felelősséget, amit a március 15-én kirobbant forradalom és az azt követő szabadságharc megkövetelt.

 

De mit árul el mindebből a kiállítás azoknak, akik nincsenek tisztában a Görgei-kérdés történetével? Hát, sajnos nem sokat.

 

Az ismeretlen Görgei megnézése után Görgei ugyanúgy ismeretlen marad

 

Azért volt szükség erre az elég hosszú felvezetőre, mert ha ezt a történetet a Nemzeti Múzeum kiállítására felfűzve akartam volna elmesélni, elég nagy gondban lettem volna. Ugyan érdekes kiállítási tárgyakból rengeteget vonultat fel Az ismeretlen Görgei,

 

de még a történetet ismerve sem fedeztem fel olyan narratív vezérfonalat, ami a laikus érdeklődőt végigvezetné ezen az egész életúton.

 

Hiszen hiába érdekes megnézni Görgei tábornoki kinevezését, vagy személyes tárgyait, ha ezek köré a falon kiemelt idézetek nem igazán próbálnak egy könnyen megérhető, ugyanakkor a Görgei-kérdést jól felvázoló kontextust adni.

 

Nem csak laikusként, de Görgei-kérdést közelebbről ismerő történészként sem éreztem úgy, hogy a kiállítás elmagyarázná, miért volt a tábornok katonai tehetsége kulcsfontosságú a szabadságharc szempontjából, egyáltalán mi okozta a törést közte és Kossuth között, ahogy arról sem esik igazán szó, hogy milyen körülmények vezettek a világosi fegyverletételhez. Hiába vannak szép festmények a tavaszi hadjárat csatáiról, ha nem tudjuk meg, hogy miért volt jó az a hadművelet.

 

A tábornok szabadságharc utáni kálváriájával pedig ismét hasonló a helyzet:

 

mit ér egy idézet Kossuthtól, ha nem értjük meg tisztán annak motivációit, sem azt, hogy utána hogyan lett teljesen átpolitizált a Görgei-kérdés mind a dualizmus, mind a kommunizmus időszakában?

 

Mindezek nélkül Az ismeretlen Görgei végigjárása után mind Görgei, mind a Görgei-kérdés története ugyanolyan ismeretlen marad, mint amilyen eddig volt. 

 

Az egyetlen pozitív dolog, hogy egyáltalán létrejött a kiállítás, és ennek apropóján talán lehet kicsit beszélni Görgeiről, és arról, hogy mit árul el a magyar nemzet immár 170 éve tartó pszichózisáról az, ahogy teljesen alaptalanul elbántunk az egyik legfontosabb nemzeti hősünkkel.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ötvenet se éri el azok száma, akik éltek a január 1-je óta nyitva álló lehetőséggel.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

Nem küldtek el időben egy beszámolót, így ezért Hódmezővásárhely később kapja meg az állami támogatását, de pénzt nem fognak veszíteni, állítja Márki-Zay Péter.

Az Európai Bizottság elnöki székére pályázó Weber szerint az EU érdekeivel ellentétes a már jórészt elkészült orosz-német gázvezeték.

Hiába vétózta meg a szenátus, a cseh képviselők ismét megszavazták az egyházi kárpótlási pénzek megadóztatását, amit a kommunisták javasoltak.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás