+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. március 17. vasárnap, 08:04
Nem sokat árul el Görgei Artúr tábornok életének valódi drámájáról a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása, ahogy arról sem, hogy hogyan és miért lett teljesen átpolitizált a Görgei-kérdés mind a dualizmus, mind a kommunizmus időszakában. Azért jó, hogy megcsinálták Az ismeretlen Görgei című kiállítást, bár annak megnézése után Görgei ugyanúgy ismeretlen marad.

Ha március 15-én körbekérdezünk, hogy ki volt a forradalom és a szabadságharc legfontosabb figurája, az emberek minden bizonnyal a márciusi ifjakat, különösen Petőfi Sándort, illetve rajtuk kívül esetleg Kossuth Lajost vagy Táncsics Mihályt emlegetik fel.

 

Ennek nyilván az az oka, hogy az iskolai ünnepségeken leginkább az eseményeknek ezt a vonalát szokás kidomborítani, de ahogy arról a minap már írtam: még március 15-én is érdemes kitekinteni – mind a forradalom napja elé, mind utána.

 

A még szintén eléggé ismert Batthyány Lajos, Deák Ferenc, illetve az etnikailag homogén nemzetállamot építeni kívánó rezsimben kissé kínos, etnikailag eléggé heterogén képet mutató aradi vértanúk mellett hajlamosak vagyunk elfeledkezni a szabadságharc csendesebb, de létfontosságú munkát ellátó hőseiről: Szemere Bertalanról, Csány Lászlóról, vagy éppen Görgei Artúrról.

 

Pedig ha az egész eseménysor legfontosabb hősét keressük, akkor nem említhetünk jobb példát

 

Görgei Artúrnál, kinek sorsa talán a legtöbbet árulja el rólunk, magyarokról: eredményei, majd igazságtalan meghurcolása beszédes példa ma is.

 

Róla készített kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum születésének kétszázadik évfordulójára, amit kissé megkésve idén év elején mutattak be – ami nagyon jó dolog. Na de kezdjük is itt: mi az a Görgei-kérdés?

 

Mára nem kérdés, hogy hős vagy áruló

 

Görgei Artúr a semmiből lett hónapok alatt a forradalmi magyar hadsereg vezetője: a kémiai tanulmányokat folytató leszerelt katona gondolkodás nélkül felelt a nemzet hívására, s ajánlotta fel szolgálatait, majd meglepő gyorsasággal emelkedett felfelé a ranglétrán.

 

Katonai zsenijét a felvidéki, majd a tavaszi hadjáratban mutatta meg, a szabadságharc alatt több alkalommal is a magyar hadak fővezére és hadügyminiszter is volt, a kétfrontos háború végóráiban a török határ felé menekülő Kossuth teljhatalmat adott neki, így a forradalmi Magyarország utolsó vezetője lett. Ebben a minőségében a reménytelen helyzetben Világosnál maradék csapataival letette a fegyvert.

 

A Habsburgok elleni harcot emigrációban folytatni kívánó Kossuthnak nagyon kellett egy bűnbak: a híres vidini levélben pedig Görgeit nevezte meg, mint aki elveszejtette a hazát.

 

A minden elemében igazságtalan vádnak csak további alapot adott, hogy Görgeit a császári megtorlás során – az oroszoknak tett ígéretet betartva – nem végezték ki és nem zárták börtönbe, csupán Ausztriába internálták. Innentől kezdve datálhatjuk a Görgei-kérdés történetét.

 

A visszavonultságban élő Görgeit évtizedekig tartották árulónak, annak ellenére, hogy korábbi bajtársai is kiálltak mellette; csak élete végén mozdult felmentése irányába a közvélemény. Kosáry Domokos klasszikus munkája 1936-ban látott napvilágot, de Görgeinek holtában sem jutott nyugalom: a kommunista rendszerben ismét árulóként próbálták lefesteni.

 

Manapság szerencsére komoly helyeken már kevesen vitatják, hogy Görgei nem csak hős volt és a maga területén zseni, de államférfiként az utolsó pillanatig vállalta azt a felelősséget, amit a március 15-én kirobbant forradalom és az azt követő szabadságharc megkövetelt.

 

De mit árul el mindebből a kiállítás azoknak, akik nincsenek tisztában a Görgei-kérdés történetével? Hát, sajnos nem sokat.

 

Az ismeretlen Görgei megnézése után Görgei ugyanúgy ismeretlen marad

 

Azért volt szükség erre az elég hosszú felvezetőre, mert ha ezt a történetet a Nemzeti Múzeum kiállítására felfűzve akartam volna elmesélni, elég nagy gondban lettem volna. Ugyan érdekes kiállítási tárgyakból rengeteget vonultat fel Az ismeretlen Görgei,

 

de még a történetet ismerve sem fedeztem fel olyan narratív vezérfonalat, ami a laikus érdeklődőt végigvezetné ezen az egész életúton.

 

Hiszen hiába érdekes megnézni Görgei tábornoki kinevezését, vagy személyes tárgyait, ha ezek köré a falon kiemelt idézetek nem igazán próbálnak egy könnyen megérhető, ugyanakkor a Görgei-kérdést jól felvázoló kontextust adni.

 

Nem csak laikusként, de Görgei-kérdést közelebbről ismerő történészként sem éreztem úgy, hogy a kiállítás elmagyarázná, miért volt a tábornok katonai tehetsége kulcsfontosságú a szabadságharc szempontjából, egyáltalán mi okozta a törést közte és Kossuth között, ahogy arról sem esik igazán szó, hogy milyen körülmények vezettek a világosi fegyverletételhez. Hiába vannak szép festmények a tavaszi hadjárat csatáiról, ha nem tudjuk meg, hogy miért volt jó az a hadművelet.

 

A tábornok szabadságharc utáni kálváriájával pedig ismét hasonló a helyzet:

 

mit ér egy idézet Kossuthtól, ha nem értjük meg tisztán annak motivációit, sem azt, hogy utána hogyan lett teljesen átpolitizált a Görgei-kérdés mind a dualizmus, mind a kommunizmus időszakában?

 

Mindezek nélkül Az ismeretlen Görgei végigjárása után mind Görgei, mind a Görgei-kérdés története ugyanolyan ismeretlen marad, mint amilyen eddig volt. 

 

Az egyetlen pozitív dolog, hogy egyáltalán létrejött a kiállítás, és ennek apropóján talán lehet kicsit beszélni Görgeiről, és arról, hogy mit árul el a magyar nemzet immár 170 éve tartó pszichózisáról az, ahogy teljesen alaptalanul elbántunk az egyik legfontosabb nemzeti hősünkkel.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy nappal ezelőtt még olyanokat vágott egymás fejéhez Di Maio és Salvini, ami a koalíció végét vetítette előre. Most mindenki szépen lenyugodott.

Persze csak véletlenül, de így is csúnya a baki: az oroszok egy térképet posztoltak, melyen a Krím Ukrajna része, az ukrán külügy gyorsan vissza is vágott.

Az EP-választáson győzni nem tudó teljes ellenzéki összefogás megismétlése helyett külön balos blokkot alkot a posztkommunista SLD, a progresszív Wiosna és az újbaloldali Razem.

Kommunikációs félreértés történt a Jobbik és a Momentum között Pesterzsébeten.

Inkább ellene voltak, mint mellette, az utolsó pillanatban döntött a lengyel kormánypárt: ha nem támogatják, bukott is volna Ursula von der Leyen.

A hét kérdése

Föld alá vinnék a HÉV-et, de már idéntől 5-ös metrónak hívnák. Ilyen alapon bármi lehetne a hatos metró: mi legyen az?

Azért ide elnéznénk

Fesztivál, szabadegyetem, tábor a Felvidéken július 15-21. között.

A Művészetek Völgye legizgalmasabb borai július 19-28. között, esténként.

Az új-zélandi fiatalokból álló Alien Weaponry július 24-én a Dürerben meg is mutatja, hogy mennyire. Vendég: Cryptodira.

Hogyan érintette a Strache által felvásárolni akart Kronen Zeitungot az Ibiza-gate? Erről lesz szó. Bécs, július 25.

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogyan sikerülhetett véget vetni csúcsoligarcha hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Mizsei Kálmán leírta!

Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó!

Akihez több botrány fűződik, mint önálló gondolat. A hétgyerekes családanya az egyik legsikertelenebb politikus: igaz, ahányszor megbukott, azt mindig felfelé tette.

Van mit ünnepelni az előválasztás után. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás