Ha a magyarok el lennének nyomva Szlovákiában, nem veszekednének a pártjaik! Szlovák liberális pártelnök az Azonnalinak

Szerző: Techet Péter
2019.03.16. 06:41

A szlovák jobbliberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) a szerintük baloldali és bevándorláspárti Zuzana Čaputovát támogatja az elnökválasztáson, miközben a SaS elnöke legszívesebben még a háborús menekülteket sem engedné be Európába. Az EU-kritikus ECR-frakcióban ülő Richard Sulík azt is elmondta az Azonnalinak, hogy miért csalódott Bugár Bélában, és kormányozna-e vele, de kiderül az is, mi szerinte a hasonlóság a Smer és a Fidesz országlása között.

Ha a magyarok el lennének nyomva Szlovákiában, nem veszekednének a pártjaik! Szlovák liberális pártelnök az Azonnalinak

Szombaton elnökválasztást tartanak Szlovákiában. Liberális politikusként örül már, hogy vélhetően egy másik liberális politikus, Zuzana Čaputová szerzi meg az elnöki széket?

Andrej Kiska mostani szlovák államfő is szerencsére már liberális politikus. De természetesen örülök, ha egy ellenzéki politikus lesz Szlovákia új államfője.

Mit tud ő változtatni az ország politikáján?

Nem sokat, az államfői jogkörök eléggé szűkek nálunk. De nem is ez a fontos.

Čaputová győzelme szimbolikus értékű lenne, és lendületet adna az ellenzéknek a jövőre esedékes parlamenti választások előtt.

Zuzana Čaputová mögött lassan az egész jobboldali és liberális ellenzék felsorakozott. A parlamenti választásokon viszont teljesen megosztottan fognak indulni. Hogyan lehet így majd a mostani Smer-SNS-Híd-kormányt leváltani?

Ellenzékben semmi értelme a koalíciónak, az maga a halál. Nagyon jó, ha több párt is van, egymásnak versenytársai vagyunk, ugyanazokért a szavazatokért küzdünk. Majd a választások után az eredmények tükrében meglátjuk, kiknek van többségük, milyen koalíciók lehetségesek. Mi biztosan teljesen önállóan indulunk a választáson, csak utána leszünk hajlandóak koalíciókról tárgyalni.

Mindenki felé nyitottak?

Az ellenzékből Marian Kotleba Mi Szlovákiánk Néppártján kívül mindenki felé. Kotleba fasiszta beütésű politikus, vele semmiképpen sem működnénk együtt. Ahogy a két kormánypárttal, a Smerrel és a Nemzeti Párttal is teljességgel kizárunk mindenfajta koalíciót.

És mi a helyzet a harmadik kormánypárttal, a Bugár Béla vezette Híd-Mosttal?

Vannak mások, akikkel talán szívesebben együttműködnénk, de majd a választások után meglátjuk, mit mutat a parlamenti matematika.

Milyen kormányra lenne szüksége Szlovákiának? Liberálisra, konzervatívra?

Jobboldali liberálisra, amilyenek mi is vagyunk.

Magyarországon például nincs olyan párt mint önök.

Jó tudni! Akkor majd exportáljuk magunkat oda… (nevet)

Szlovákiában viszont rögtön két liberális párt is van. Önök mellett ott van ugyebár Zuzana Čaputová pártja, a Progresszív Szlovákia.

Az egy baloldali párt.

Úgy érti balliberális?

Nem, ők egy baloldali párt. Több államot akarnak, több újraelosztást, magasabb adókat. Nekünk teljesen más a programunk: mi kevés államot akarunk, radikális adócsökkentést.

De az adók már most is elég alacsonyak Szlovákiában.

Még mindig nem eléggé!

Ráadásul számos adónem Magyarországon alacsonyabb, ez nagyon is tetszik nekem az Orbán-kormány politikájában.

De eleve nem minden az adó, mert ott vannak még a járulékok meg az állami szociális kiadások, és mindkét téren Szlovákiában sajnos óriásiak a polgárok terhei. Ezt mindenképp meg kell reformálni.

Jó ötlet az állami újraelosztást csökkenteni egy olyan országban, mint Szlovákia, ahol nagyok a regionális különbségek? Hogyan élhet túl Kelet-Szlovákia másképp, ha nem a Nyugat-Szlovákiában megtermelt össztermék átcsoportosításával?

Én erről nagyon mást gondolok. Kelet-Szlovákiának nem állami pénzre, hanem jól fizetett, a magángazdaságban megjelenő munkalehetőségekre van szüksége. Ehhez persze jobb infrastruktúra kell. Például

szégyen, hogy az elmúlt harminc évben se sikerült megépíteni a Pozsonyt Kassával összekötő autópályát.

Ha azonban meglesz a jó infrastruktúra, a jó közlekedés, akkor jönnek a befektetők is, és lesznek jól fizetett munkakörök. Nem kell ehhez semmiféle állami újraelosztás!

De talán Nyugat-Szlovákia az autópálya esetén is népszerűbb maradna.

Nem hiszem. Ha megvan az autópálya, akkor Kassa ugyanolyan jól be lenne kötve Nyugat-Európába, mint ma Pozsony és környéke. Ráadásul a keletszlovák munkaerő olcsóbb, mint a nyugatszlovák – ez is egy nagy előny a befektetők szemében.

A kormány azonban sajnos katasztrofális döntéseket hozott e téren az elmúlt időkben. Például a nyugat-szlovákiai Nyitrára csábították a Jaguar-gyárat, ahova most Kelet-Szlovákiából kell fejenként négyezer euróért vinni a munkásokat. Ezzel óriásit ártottak a keleti régiónak. Ez is csak azt mutatja:

ahol az állam belenyúl, ott semmi jó nem születik. Nézze meg, mire ment Dél-Olaszország a sok állami támogatással! Semmire. Nem szabad, hogy ez legyen Kelet-Szlovákiával is!

Én nem az államban, hanem a magángazdaság erejében hiszek. A magángazdaságot kell segíteni, támogatni – például az adóterhek csökkentésével.

Mennyire van egyedül akár csak a szlovákiai ellenzékben ezzel a keményen liberális nézetével?

Nem tudom, de ez nem is érdekel. Az biztos: ha mi részei leszünk egy kormánynak, akkor mindent megteszünk azért, hogy a gazdaságpolitika sokkal-sokkal piacpártibb legyen, mint a mostani kormányé.

Mi a Smer-kormány három legfőbb hibája?

Csak hármat lehet? Nagyon sok van neki. De jó, akkor nézzük a három legfontosabbat. A legnagyobb gond a korrupció. Robert Fico körül kialakult egy olyan oligarchia, amely – amint a Ján Kuciak elleni gyilkosság is mutatta – egészen az olasz maffiáig ér.

A Fico körüli oligarchia minden gátlását elvesztette, a kormány pedig ezt eltűrte.

A második legnagyobb gond a már említett óriási adó- és járulékteher. Az elmúlt két évben az elmúlt tizenöt év legnagyobb adóemeléseit szenvedtük el. A harmadik problémakör pedig az egészségügy és az oktatás borzasztó állapota.

Ami a korrupciót és az oligarchákat illeti, lát hasonlóságot Szlovákia és Magyarország között?

Annyiban látok, hogy mindkét ország példája azt mutatja:

ha a pénz úgymond az égből alápottyan (tehát Brüsszelből jön), akkor senki sem érzi azt igazán magáénak, és ezért ellopják.

Egyszerűen a társadalomban sajnos nem alakult ki a korrupcióval szembeni éles elutasítás.

Mi lenne a megoldás? Még erősebb ellenőrzés az EU részéről?

Először is ki kéne egyenlíteni a be- és kifizetéseket. Semmi értelme nincs annak, hogy Szlovákia egymilliárd eurót befizet, és három milliárd eurót kap. Akkor legyen annyi, hogy kapunk kétmilliárd eurót, és kész! Ez az elszámolásokat is egyszerűbbé tenné.

De a korrupciót még nem oldaná meg.

Ez így van. Ezért szorgalmazzuk azt, hogy az OLAF még több jogosítványt kapjon, a tagállami ügyészségektől függetlenül is fel tudjon lépni a korrupció ellen. Nagyon támogatjuk ezért az Európai Ügyészséget. Az Európai Uniónak egyszerűen jobban oda kell figyelnie, hogy mi is történik az európai adófizetők pénzével!

De az alapelv azért az: minél kisebb az állami újraelosztás (az EU-n belül is), annál kisebb a korrupció esélye.

Hogyan tudott a korrupció Szlovákiában annyira megerősödni, hogy még egy újságíró is belehalt a feltárásukba?

A Smer körüli maffia túlbecsülte magát, azt hitték, már mindent megtehetnek – ezért halt meg Ján Kuciak. Ez a gyilkosság azonban tényleg felébresztette Szlovákiát, és a társadalmi ellenállásba még Robert Fico is végül belebukott. Ez nagyon jó jel! Abban bízunk, hogy a jövő tavaszi parlamenti választásokon végleg elsöpörhetjük a Smert, ezt a magát szociáldemokratának hazudó bűnözőbandát.

A korrupció és az oligarchikus struktúrák igen hasonlatosak Fico és Orbán között.

Ebben nem akarok véleményt nyilvánítani, nem ismerem annyira ki magam a magyar belpolitikában.

Orbánnak én személyesen azonban nagyon hálás vagyok, amiért lezárta a magyar-szerb határt.

A migráció miért fontos téma Szlovákiában? Szlovákia Magyarországhoz hasonlóan legfeljebb tranzitország, senkinek se a célállomása.

Most még! De meddig? Egyrészről Brüsszel még mindig nagyon kemény nyomást fejt ki ránk, hogy fogadjunk be menekülteket. Másrészről látni kell: már Nyugat-Európában is csökken a migránsoknak jutatott támogatás. Németországban vagy Ausztriában már nem anyagi, hanem csak dologi támogatást kapnak. Azaz egy idő után lehet, hogy a migránsoknak mindegy lesz: Németországban vannak-e, vagy nálunk, vagy Magyarországon. És akkor ott a nagy veszély, hogy nálunk maradnak!

És mi a megoldás? Ha senki nem akarja befogadni a menekülteket, akkor ott ragadnak Olaszországban. Ennek nem éppen örül a mostani római kormány sem.

Matteo Salvini szerencsére most már egy sokkal ésszerűbb politikát folytat. Le kell zárni a kikötőket, és kész.

Tehát Európa-erőd kell?

Pontosan! Ez az egyetlen jó megoldás.

És lőni a határon, ha kell?

Már a kérdés is túlzó. Vannak finomabb módszerek is arra, hogy távoltartsuk a migránsokat. Ha Európán belül nem akarunk határokat, akkor keményen kell védenünk a külső határainkat.

Minden eszközzel?

Minden eszközzel.

Tehát senki se jöhessen?

Így van, senki se. Akit kimentenek a Földközi-tengerből, azt vigyék vissza oda, ahonnan útnak indult!

És mi van azokkal, akik háború elől menekülnek?

Alig van már bárki is, aki háború elől menekül.

Azért vannak még nem is kevesen. Tehát velük mi legyen?

Ha vannak még ilyenek, akkor nekik helyben kell segíteni. Helyben is fel lehet építeni biztonságos menekülttáborokat, még Szíriában is vannak olyan területek, ahol nem volt háború.

Nem kell tehát senkit se Európába hozni a háború elől!

És ha a kelet-ukrajnai háború miatt jönnek menekültek? Ők hova menjenek?

Biztonságos menekülttáborokba Nyugat-Ukrajnában.

Kit engedne be egyáltalán akkor Európába?

Senkit se engednék be.

A politikai menekültjog is már smafu?

Az egészen más téma. A politikai menekültjog egyének számára, egyedi esetekben ad jogot a belépésre, ha tényleg politikai okokból üldözik az illetőt. De ezek egyedi esetek lehetnek csak.

Egy háború elől nem csak egyedi esetek, hanem tömegek szoktak menekülni.

A háború nem ad jogot politikai menekültstátuszra.

De feltételes védelemre igen.

Igen, helyben meg is kaphatják azt, de nem Európában. Ha valaki háború elől menekül, nem kell először végiggyalogolnia hét biztonságos országon.

Miért ellenzi ennyire a bevándorlást? Kulturális okokból? Vagy gazdasági kihívás?

Mindkettő.

Nincs ez az egész migrációtéma kicsit túldimenzionálva Európában?

Nem. Az embereket Európában ma ez érdekli leginkább. Ez ma az EU legsúlyosabb válsága. Súlyosabb, mint az euróválság, mert itt a puszta pénz nem elegendő. Itt keményen és következetesen kell cselekedni, ahogy Orbán Viktor tette a határkerítés megépítésével.

E téren akkor Robert Ficoval is egyért?

E téren igen. De csak e téren!

És egy új szlovák kormány is ennyire kemény lesz?

Ha mi ott leszünk az új kormányban, akkor garantálhatom: még ennél is keményebb.

Azért nem mindenki ennyire bevándorlásellenes az ellenzékben.

Igen. Például Zuzana Čaputová pártja, a Progresszív Szlovákia kifejezetten bevándorláspárti, szerintük a bevándorlás gazdagítaná Szlovákiát.

És nem tart akkor attól, hogy éppen ő lehet Szlovákia új államfője?

Nem, mert

az államfőnek ebben semmi jogköre nincs. Zuzana Čaputovát mi továbbra is támogatjuk az elnökválasztáson. Az, hogy a migrációról teljesen mást gondolunk, ennek nem akadálya.

De nem tud Zuzana Čaputová elnökként megengedőbb, humanistább bevándorláspolitikát folytatni?

Nem, mert ehhez semmiféle államfői jogosítványa nincs. És azt ő is tudja, hogy valamennyi visegrádi ország a leghatározottabban elutasítja a menekültkvótát. Ebben nincs kompromisszum Brüsszellel, hiába erősködnek még mindig. Ráadásul az Európai Unió már most is ezzel óriási károkat okozott, tovább mélyítve a nyugati és keleti tagállamok közötti szakadékot.

De legalább újra életre kelt a visegrádi együttműködés.

Igen, de csak a menekültkérdésben. Semmilyen más téren nincs ma sem szorosabb együttműködés a visegrádi országok között. Én ezt amúgy nagyon sajnálom. Például szerintem

elég szomorú, hogy Szlovákiának több gazdasági vagy kulturális kapcsolata van Németországgal, mint Lengyelországgal.

Én szívesen mélyíteném a kapcsolatokat a lengyelekkel. A csehekkel persze ma is jók a kapcsolataink.

Bizonyos kérdésekben igencsak másképp látják a visegrádi országok a világot. Lásd Oroszország.

Igen, e téren mások az érzékenységek.

Hogyan viszonyul ön Oroszországhoz?

Nem szeretem, ha mindenért állandóan az oroszokat kritizálják. De egyvalami nem kérdéses számomra: Szlovákia a nyugati világ része. A nyugati és a keleti (orosz) világ között az a különbség, hogy Nyugaton sokkal nagyobb a személyes szabadság.

Egy olyan ellenzéki politikus, mint én, Oroszországban már talán börtönben ülne vagy kaptam volna már rég egy golyót a fejembe.

De azért, mert az értékeink tényleg egészen mások Nyugaton, mint az oroszoknak, még nem zárkózhatunk el teljesen a gazdasági együttműködés elől.

A szankciókat megszüntetné?

Nem feltétlenül. De ami sokkal fontosabb: akár maradnak a szankciók, akár nem, az EU-nak egységesen kell cselekednie, nem lehetnek kiszavazások, különutak.

Nézzük akkor a belső európai megosztottságokat. Az ön pártja jobboldali liberálisnak nevezi magát, mégsem a liberális pártcsaládban, az ALDE-ban ül.

Azért mert

az ALDE egy szocialista frakció.

Ezt biztos vitatnák a szocialista képviselők.

Vitassák. De tény: az ALDE több európai integrációt, több föderalizmust, még több intézményt és szabályozást akar. Egy szóval: az ALDE szocializmust akar.

Gondolom, akkor Emmanuel Macron terveit se tartja sokra.

Nem, mert azok is szocialista tervek.

Macron még több intézményt, még több újraelosztást, még több új hivatalt akar. A liberalizmushoz ennek semmi köze. Egy igazi liberális, mint én, olyan Európát akar, amely nem szól bele mindenbe.

Olyan Európa kell, amely hagyja, hogy a legtöbb döntést a helyi szinten hozzák meg.

Tehát vissza a nemzetállami szuverenitáshoz.

Igen, vissza. A nemzetállamok nagyon fontosak, mert a demokratikus népakarat ma csak ott tud megjelenni.

Ezért mondja Macron, hogy tegyük demokratikusabbá Európát.

De ma az a helyzet, hogy a demokrácia csak a nemzetállami szinten működik. Egyrészről nem hiszem, hogy az emberek ezt másképp akarnák. Másrészről Európát eleve nem felülről lefelé kell demokratizálni.

Hogy az emberek mit akarnak, még nem tudjuk.

Ha egy tagállam azt akarja, nyugodtan tarthat a kérdésben népszavazást, és ha a többség több integrációt akar, akkor tessék, hajrá. De egyetlen tagállamot se lehet erre kívülről, felülről kényszeríteni.

Senki se akarja a tagállamokat bármire is kényszeríteni. Macron is azt mondja: ha egy tagállam kész és akarja, akkor vegyen részt a mélyebb integrációban.

Ha erre az adott tagállam polgárai népszavazáson mondanak igent, akkor vegyenek részt, rendben.

Ön azonban ellenezné, hogy Szlovákia egy ilyen mag-Európához tartozzék?

Álljunk meg egy pillanatra!

Ma egyetlen ország sem tartozik annyira a mag-Európához, mint Szlovákia.

Tagjai vagyunk a Schengen-övezetnek, tagjai vagyunk az eurózónának, beléptünk az Európai Ügyészségbe, amit például Magyarország nem tett meg. Mi teljesen benne vagyunk az európai integrációban.

Jó ötlet volt belépni az eurózónába?

Mikulaš Dzurinda kormányzása idején én voltam a legnagyobb szószólója az euró bevezetésének. Az euró azonban ma sajnos nem működik jól, a válság nem múlt el, csak ügyesen elfedték. Óriási probléma, hogy az Európai Központi Bank számolatlanul vásárolja fel az államkötvényeket, ezzel gyakorlatilag megfinanszírozza a déli államok adóságát, ami ellenkezik az alapító szerződésekkel. Másrészről tény, hogy az euró tényelg rossz a déli államoknak, mert nem tudják leértékelni a valutáikat, miközben Németország exportja meg szárnyal a nekik alacsony valuta miatt. De közben meg a németek irgalmatlan összegekért vállaltak felelősséget, ami ha egyszer beomlik, az óriási katasztrófa lesz.

Tanácsolná ma bármely államnak, hogy vezesse be az eurót?

Semmiképpen sem. Mi már nem tudunk kilépni, mert nagyok lennének az átállás költségei.

De ma senkinek se éri meg bevezetnie az eurót.

Eleve elég kritikus ön mindennel szemben, ami több európai integrációról szól.

Az európai integrációnak csak ott van helye, ahol a helyi szint nem tud dönteni. A legtöbb kérdést helyben kell intézni.

Ez Szlovákiában megvalósul?

Nem hinném, hogy a szlovák állam területi egységén változtatni kéne. A demokratikus akaratképzés ma a szlovák állam keretein belül nagyon jól működik.

Van elég hatásköre a helyi szintnek?

Én teljességgel támogatom, hogy a helyi önkormányzatok még több hatáskört kapjanak. Például szerintem az állami kórházakat és iskolákat át kell adni az önkormányzatoknak.

És mi a helyzet a kisebbségi jogokkal?

E téren Szlovákia nagyon jól áll.

A magyar és más kisebbségeknek nagyon szélesek a jogai.

A magyarok iskolahálózata jól működik, vannak úgynevezett kisiskolák, hogy meglehessen a magyarnyelvű oktatás. A magyaroknak saját rádió- és tévé-adásaik vannak. A kétnyelvű helységnévtáblák ügye is rendeződött.

Nem mindenki szerint.

Dehogynem! A helységnévtáblák ügye esetleg tíz éve még vitákat okozott, de ma már minden rendeződött.

Szlovákia mindenkinek a hazája, anyanyelvre, nemzetiségre, vallásra tekintet nélkül.

És ez jól is van így, nem szabad a régi sebeket a szlovákok és a magyarok között feltépni. Tudja mi a legjobb bizonyíték arra, hogy a magyarokat már nem éri hátrányos megkülönböztetés Szlovákiában?

Nem tudom. Árulja el.

Hogy a magyar pártok is megosztottak.

Ha a magyarok annyira el lennének nyomva Szlovákiában, akkor a magyar pártok túlléptek volna már a köztük lévő ellentéteken,

és egységesen lépnének fel. Ma azonban a magyar közösség helyzete annyira jó, hogy több pártot is megengedhet magának.

A Híd-Most vegyes, magyar-szlovák pártnak tartja magát.

Ez már elmúlt! A Híd-Most ma már egy magyar párt. Bugár Bélából kiábrándultak a szlovák szavazói, miután koalíciót kötött Robert Ficóval.

Mit gondol Bugár Béláról?

Egy nagyon érdekes személyiség, a szlovák közélet legrégebben aktív politikusa. Lassan harminc éve része a szlovák politikának, de még sohasem töltött be kormányzati pozíciót.

Ami Bugárban engem nagyon meglepett, hogy koalíciót kötött Ficóval. Az volt az érzésem, mintha Bugárnak a saját jóhírneve semmit se számítana!

Nagyon sok szavazójának okozott ezzel csalódást: az a szlovák urbánus-liberális réteg, amely korábban akár Bugárt is kedvelte, ma a Progresszív Szlovákiánál van.

Ön is csalódott Bugárban?

Én elég sokszor csalódtam már benne.

Tudna azért vele kormányozni?

Ha másképp nem megy, akkor vele is, igen. Ez majd a szlovák parlamenti választás után merül fel kérdésként.

Most azonban az merülhet fel kérdésként még, hogy az ön európai pártcsaládja, az Konzervatívok és Reformerek (ECR) esetleg új tagokkal bővülhet a májusi EP-választás után. Sokak szerint önök körül jöhet létre az új, nagy EU-kritikus frakció, ahova sokan mások is csatlakozhatnak.

Valóban vélhetően sok új taggal bővülhetünk május után. Csak a legszélsőségesebbekre fogunk nemet mondani.

Például?

Le Pen Nemzeti Tömörülése például nem jöhet.

Olyan párt, amely egyértelműen az EU felszámolása, az EU-ból való kilépés mellett van, nem jöhet.

Lega? FPÖ?

Ők nem akarnak kilépni az EU-ból.

És jön a Fidesz is?

Ezt ők döntik el. De

mivel ők sem akarnak kilépni az EU-ból, jöhetnek.

A határvonal ez: aki EU-ellenes, nem jöhet, aki EU-realista, azt szívesen látjuk. Mi az EU-t nem szétverni, hanem megreformálni akarjuk. Ezért hívnak bennünket Konzervatívok és Reformerek csoportnak, amiből az utolsó szó talán fontosabb is, mint az első.

FOTÓK: Európai Parlament

Érdekel a szlovák elnökválasztás? Olvastad az interjúnkat Bugár Bélával? Ide kattints, ha lemaradtál róla!

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek