+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Kereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Királyság a Fidzsi-szigetekkel, valamint Pápua Új-Guineával csütörtökön, a britek pedig még a brexit (eredetileg március 29-ére tervezett) időpontja előtt minél több hasonló egyezményt szeretnének kötni más országokkal – jelenti a Guardian.

 

Mit akarunk? Kereskedelmi megállapodást! Kivel akarjuk? Mindenkivel!

 

A brit külkereskedelmi minisztérium bejelentette: a fidzsi-szigetekiekkel és a pápuákkal kötött megállapodás értelmében továbbra is szabad lesz az onnan importált hal és cukor importja az Egyesült Királyságba.

 

Egyébként a britek és a két csendes-óceáni sziget közti kereskedelem évi 369 millió fontot tesz ki, mely körülbelül 136 milliárd forintot jelent.

 

A megállapodást – amely minden, a szigetekről importált áru esetében megszünteti a vámokat, és folyamatosan leépíti a jelenlegi, 80 százalékos vámkulcsokat a brit termékekre vonatkozóan – Liam Fox nemzetközi kereskedelemért felelős miniszter írta alá. Ugyanakkor ez csak akkor lép hatályba, amennyiben március 29-én megtörténik a brexit, és Nagy-Britannia valóban kilép az Európai Unióból: az EU-s vámunió alapfeltétele ugyanis, hogy annak tagjai egységes kereskedelempolitikát alkalmaznak a harmadik országokkal szemben, így tagállami szinten kereskedelmi megállapodásokat nem is köthet az Unió tagjaként az Egyesült Királyság.

 

Nagy-Britannia a brexit dátuma előtti utolsó pillanatban az összes kulcsfontosságú kereskedelmi partnerével igyekszik megállapodni: Svájccal, Chilével és a Feröer-szigetekkel például született már kereskedelmi megállapodás. A britek kulcsfontosságú partnereivel, így a Japánnal, Dél-Koreával és Törökországgal kötendő deal viszont nem fognak időben megszületni.

 

Mit akarunk? Brexitet! Mikor akarjuk? Később!

 

A megállapodás egyébként igen kényes időpontban született:

 

pont egy nappal azután, hogy az EU hozzáadta a Fidzsi-szigeteket (meg még tíz további államot) az adóparadicsomokat felsoroló feketelistájára.

 

Az ellenzéki Munkáspárt ezért rögtön kritikával is illette a dealt, egyik képviselőjük úgy fogalmazott: „a brit kereskedelem nagy része az EU-ba irányul, ezért a Fidzsi-szigetekkel és Pápua Új-Guineával kötött megállapodás nem valami nagy ügy”. A konzervatívok külkereskedelmi minisztere, Liam Fox viszont hangsúlyozta, az egyezmény még egy megállapodás nélküli brexit esetén is biztosítja a kereskedelem szabadságát.

 

A britek egyébként igen nehéz helyzetbe lavírozták magukat a héten: a parlament először ismét visszautasította a Theresa May-féle brexit-megállapodást, majd erre egy napra azt sem fogadták el a képviselők, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja ott az Uniót március 29-én. Csütörtökön a brexitről szóló második népszavazást utasították el Westminsterben, ugyanakkor végül nagy többséggel megszavazták a brexit elhalasztását.

 

A kormány eszerint kérni fogja az EU-t, hogy a tagság ne szűnjön meg a kilépésre irányuló, 50. cikk szerinti indítvány benyújtása után két évvel, azaz március 29-én. Amennyiben az EU is elfogadja a halasztást, és ha addig nem lépnek ki a britek,

 

ki kell írniuk májusban nekik is az EP-választást.

 

Ehhez ugyanakkor az Európai Tanács összes állam- és kormányfőjének egyetértése kellene.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás