+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2019. március 13. szerda, 10:21
Tényleg csak mélymagyar és szélsőjobboldali szempontból lehet támogatni a székelyek autonómiáját? És van-e a dolognak bármi realitása?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A Székely Nemzeti Tanács minden évben megrendezi Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napját március tizedikén: amikor ezt az egészet kitalálták, akkor rettenetes nagy haragban voltak a Romániai Demokrata Szövetséggel, és kihasználva, hogy az RMDSZ végső soron csak választási időszakokban puffogtatta az autonómia fontosságát, azt mondták, hogy na, majd ők akkor kézbe veszik az ügyet.

 

Kellett hát találni egy olyan helyet és dátumot, amivel borsot lehet törni az RMDSZ orra alá, így lett ez az egész Marosvásárhelyre kitalálva.

 

Egyrészt, mert március 10-e pont jó arra, hogy az embereknek választania kelljen: vagy erre az eseményre mennek, vagy az RMDSZ által szervezett március 15-i megemlékezésre.

 

Másrészt Marosvásárhely az a hely, ahol az RMDSZ-t könnyű volt ütni: szervezeti botrányok sokasága színesbítette itt az életet, a tagok között folyamatosan jelen voltak a konfliktusok (azóta is vannak, például most az RMDSZ le szeretné váltani a párt alpolgármesterét, azonban ő nem mond le). Bonyolult sztori, hogy ez miért pont abban a városban történik a párttal, ahol a legnagyobb magyar közösség él.

 

Mindenesetre azóta felvonulnak ott a székelyek, hogy autonómiát követeljenek maguknak, de évről évre kevesebben vannak, idén maximum kétezren lehettek. Ebbe az ünnepi hangulatba tenyerelt bele most a Jobbik. A párt Gyöngyösi Márton frakcióvezető és Bencsik János budapesti elnök révén elment koszorúzni, és irtózatos kifütyülést és kihurrogást kaptak, szintúgy az utánuk jövő LMP-s társelnök, Keresztes László Lóránt is: a jelenlevők hazaárulózták, meg elmondták mindenféléknek őket. Gyöngyösi ezzel kapcsolatban nyilatkozott nekünk, mondván: a Fidesz propagandagépezete átmosta az ottaniak agyát. És ezzel nagyon nem lehet vitatkozni, ha megnézzük, hány százalékuk szavazott a Fideszre.

 

Kié az autonómia?

 

Orbán János Dénes, a NER kedvenc irodalmára a Magyar Nemzet hasábjain élcelődött az LMP azon kijelentésén, hogy kiállnak a székely autonómia mellett. A cikk egy kicsit hebehurgya, de csont nélkül utánaközölte például a romániai Háromszék napilap (ennyit a kiegyensúlyozott tájékoztatásról). Főbb állítása, hogy az LMP-nek semmi köze a székely néplélekhez, ugyanis az LMP urbánus, a székelyek meg amolyan természetközeliek; majd a végére egy kérdőívet is tesz, amiben például arra utal, hogy Székelyföldnek amúgy sincs „balliberális” hagyománya, úgyhogy a balliberális LMP-nek hagynia kellene a székelyeket.

 

Tulajdonképpen a cikk lényege, hogy Magyarországon csak a Fidesztől hiteles támogatni a székelyek ügyét. Ez pedig eléggé orbitális nagy baromság.

 

Egyrészt a Jobbik már akkor odaállt nyíltan a székelyek mellé, amikor a Fidesz még az RMDSZ-re duzzogott, mert nem akarták megválasztani pártelnöknek az azóta elítélt és kereket oldott Olosz Gergelyt, másrészt az LMP még meg sem volt születve akkor, amikor megtörtént az egyébként gyalázatos uszítósdi a határon túliak ellen a 2004. december 5-i népszavazással, ahol, úgy tűnik, a Fidesz érzelmileg örökre maga mellé állította a határon túliak zömét – már csak hab volt a tortán a kettős állampolgárság későbbi megadása és a választójog kiterjesztése.

 

Mindenesetre az LMP is folyton támogatásáról biztosította a székelyeket, és mentek ők is folyamatosan a határon túlra: tüntetni, Tusványosra, még akkor is, ha ezzel kvázi csak legitimizálták az egész tusványosi fideszes házibulit, a Fidesz meg mondhatta, hogy lám, van itt párbeszéd, hiszen itt vannak az ellenzékiek is.

 

A szélsőjobb mindig is el akarja hitetni, hogy az autonómia az csak valami mélynemzeti dolog lehet, ezt tette annak idején a Jobbik is, és teszi most a Fidesz is, holott ennél nagyobbat nem is tévedhetnek:

 

az autonómia, a közösség önrendelkezési joga egyáltalán nem szükségszerűen nemzeti érzületekből fakad, számos baloldali gondolkodó fogadja el ezeket, hiszen a nemzeti alapú elnyomás elleni küzdelem mindenképp prioritást élvez. Másrészt OJD-nek nem ártana utánajárni, hány székely volt a harmincas években a Magyar Dolgozók Szövetségének (MADOSZ) tagja, hiszen tömegesen léptek be a mozgalomba a papoktól a parasztokig az emberek.

 

Ők márpedig elég elvhű kommunisták voltak (ez semmiképp nem egyenlő a sztálinizmussal), akik vállvetve küzdöttek a román elvtársakkal együtt a nemzetiségi egyenlőségért, részt vettek a marosvásárhelyi találkozó megszervezésében is, amelynek során –  a romániai jobboldal szembetűnő előretörésének közepette – kísérlet történt az ifjúság különböző világnézetet valló csoportjai közötti szemléletbeli eltérések feloldására, valamiféle cselekvési egység megteremtésére a nemzeti erők összefogása érdekében. Végül számos baloldali került be a találkozó után felállított Állandó Bizottságba.

 

Persze nem kell régi baloldali mozgalmakat keresni ahhoz, hogy azt mondjuk, bőven volt a székelyekben baloldaliság régen is. Eleve olyan volt a társadalmi berendezkedésük:

 

egyrészt egyáltalán nem volt náluk olyan erőteljes a nemesség, mint Erdély többi területén, alapvetően nem is jobbágyságra alapult a társadalmuk, másrészt olyan vagyonszerveződési formák, mint a székely közbirtokosság, elég baloldaliak. A közbirtokosságnak ugyanis az volt lényege, hogy a közösség együtt birtokolta az erdőt, amit így nem nagyon loptak el, mint mostanában (lám, mégis inkább zöld, mint nemzeti pártra lenne ott szükség).

 

Mint ahogyan elég baloldali, már-már anarchista dolog a kaláka is, ahol emberek segítenek vagyoni ellenszolgáltatás nélkül a másiknak házat építeni. Szóval volt ott baloldal, még akkor is, ha aztán a Ceaușescu-féle szélsőjobboldali nacionalista diktatúra, amely következetesen baloldalinak hazudta magát, és annak hazudják mások is, mára már kiölte belőlük. Különben meg vajon miért nem zavarja az ultrajobboldali székelyeket, hogy egyik legjobb iskolájuk Gyergyószentmiklóson a nagyon is munkásmozgalmi Salamon Ernő nevét viseli?

 

Szóval szerintem támogassa az autonómiát, aki csak akarja, de némiképp óvatosabban, mint teszi a Fidesz, és tette a Jobbik is: hogy odamennek, nyilatkoznak valami nagyot, valami öt százalék alatt stagnáló politikus meg felkapja, és botrányt csinál belőle, mert erre az erdélyi magyaroknak és a székelyeknek nagyon, de nagyon nincs szükségük.

 

Végső soron mindegy is

 

Ugye nem gondolta senki, hogy a román állam valaha is autonómiát ad egy olyan kisebbségnek, amelynek jelentős hányada egy másik, szomszédos ország állampolgára? 

 

Ez a kérdés körülbelül akkor dőlt el, amikor a kettős állampolgárság megadása megtörtént. A Fidesz meg nem is igazán akarja, hogy az erdélyi magyarok ott maradjanak, hanem pont azt szeretné, ha minél többen bevándorolnának, ugyanis ebben a nagy munkaerőhiányban mégiscsak jobban jönnek ők, mint a sokezer ukrán vendégmunkás.

 

Evidens, hiszen tudnak magyarul, és miattuk nem lehet szívatni a pártot, mint a magyar felmenőjű venezuelaiak miatt. A NER-nek is sokszor jól jönnek: lojálisak, sokszor valós hálát éreznek a párt felé, kapnak szolgálati lakást, élhetnek egy nagyvárosban, és mindent megtesznek parancsra, aztán meg könnyű tőlük megszabadulni, ha túl kellemetlenek. Gondoljatok csak a 888-as Oláh Gellért balladájára.

 

Különben tök mindegy, nincs olyan politikai erő Romániában, amely valaha be merné vállalni a választói előtt az autonómiát: alkotmánymódosítás is kellene hozzá, ahhoz meg népszavazás, szóval messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.

 

Szavakban meg könnyű támogatni bármit, melldöngetésre alapozott politikai tőkét lehet belőle kovácsolni. De ahogyan nekem tegnap Traian Băsescu volt román államelnök írta: „elvesztettek két világháborút és egy birodalmat. Szevasztok!”

 

Hogy mi, te csak most találkozol ezzel a szöveggel? Ez azért van, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hetente háromszor érkező hírlevele! Kattints ide, és járni fog!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szaporodó medvetámadások miatt száznegyven medve kilövését engedélyezték, de az embereket is le akarják szoktatni a medveszelídítésről.

A Természetvédelmi Világszövetség szerint az
emberi tevékenység miatt
került veszélybe ennyi faj.

Bár Isztambulban csak ötszázezer szír menekültet regisztráltak, a valóságban egymillióan élhetnek ott,
ami feszültségekhez vezet.

Jövőbeli fenyegetéseket tár fel egy sci-fi írókból álló csapat, miközben a magáncégek is egyre inkább hajlamosak sci-fi írókat felfogadni, hogy segítsenek megálmodni a jövőt.

Lakhatás először, a többi meg jöhet utána: Finnországban így oldják meg a hajléktalanságot.

A hét kérdése

Föld alá vinnék a HÉV-et, de már idéntől 5-ös metrónak hívnák. Ilyen alapon bármi lehetne a hatos metró: mi legyen az?

Azért ide elnéznénk

A Művészetek Völgye legizgalmasabb borai július 19-28. között, esténként.

Az új-zélandi fiatalokból álló Alien Weaponry július 24-én a Dürerben meg is mutatja, hogy mennyire. Vendég: Cryptodira.

Hogyan érintette a Strache által felvásárolni akart Kronen Zeitungot az Ibiza-gate? Erről lesz szó. Bécs, július 25.

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogyan sikerülhetett véget vetni csúcsoligarcha hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Mizsei Kálmán leírta!

Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó!

Akihez több botrány fűződik, mint önálló gondolat. A hétgyerekes családanya az egyik legsikertelenebb politikus: igaz, ahányszor megbukott, azt mindig felfelé tette.

Van mit ünnepelni az előválasztás után. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás