+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2019. március 11. hétfő, 19:09
Miközben Kína színre lép a nemzetközi porondon, mi azon vitatkozunk, hogy van-e szükség koordinált határőrségre. Ha így haladunk, nem lesz.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Miközben olyan szép dolgokkal vagyunk elfoglalva, hogy a németek hajlandóak lesznek az elmúlt húsz évben először nem a Brit Kelet-Indiai Társaság módjára filléres anyagi érdekeiket szem előtt tartani (Orbán kizárására gondolok, amellyel szemben német gazdasági érdekeken kívül más ellenérv nincs), és azon, hogy vajon Trump ellen milyen ütemben húzzák elő az újabb és újabb kompromittáló adatokat, azért

 

történik egy és más a világban, amely azt mutatja, hogy a XXI. században a világpolitikai megértéséhez nagyon kevés lesz követni a Nyugatot, legalább ennyit kell majd keletre figyelni.

 

Az afrikai légitársaságok jelentős része ki van tiltva az európai légtérből, mivel tessék-lássék karbantartott csotrogányokkal repülnek, a balesetvédelmi szabályokat nagyvonalúan alkalmazva. Viszont a hétvégén lezuhant etióp Boeing 737 MAX-8 esete nem a tipikus afrikai baleset, amikor egy negyvenéves gép esik le egy ukrán és egy helyi pilótával a fedélzeten.

 

Ez egy nemzetközi sztenderdek szerint gépet üzemeltető és a szabályokat betartó társaság vadonatúj gépe volt. Maga az esemény se tűnik elsőre sem a pilóta vezetéstechnikai hibájának, sem pedig ún. CFIT (Controlled Flight In the Terrain) balesetnek. Nehéz ezeket előre megmondani, de az, hogy hat perccel volt a dolog a felszállás után (mondjuk a katasztrófák nagy része a fel-le szállás közben történik), és hogy a pilóták vissza akartak térni, műszaki hibát sejtet. De most nem is ez az érdekes. Reméljük megtalálják és kijavítják a többi gépen a hibát, és az áldozatok családjai feldolgozzák majd a tragédiát.

 

A gépen meglepően sok nemzet polgárai utaztak. Egy afrikai légitársaság, afrikai induló reptérről, afrikai célra repülő gépe, tele európaival és kínaival. Ez még húsz éve is sci-fi kategória lett volna. 

 

Aztán jön a hír, hogy Kínában, ami a Boeing egyik legnagyobb felvevőpiaca, a kínai hatóság földre parancsolta a típus közel száz példányát. Ez is szokatlan.

 

Évtizedek óta az amerikai FAA és az európai EASA számít annak a két hatóságnak, amely az ilyen döntéseket először szokta meghozni. Nagyjából a világ összes nagyobb repülőgyára ezeknek az illetékességi területén működik, szakmai felkészültségük és tekintélyük senki által nem vitatott.

 

A kínaiak sem vitatják, a kínaiakat nem érdekli. Meg lehetne indokolni műszaki szempontból is, hogy a naponta több ezer modern repülőt indító és fogadó kínai repülőterek, alkatrészgyárak és összeszerelő üzemek, és a szintet ugró katonai repülőgyártás világában van már annyi szakértelem, hogy maguk is tudják, mikor kell az ilyen drasztikus lépéseket megtenni.

 

Gyanús nekem azonban, hogy a döntésnek legalább ennyire része az is, hogy megmutatják: a legnagyobb amerikai gyártó legnépszerűbb típusával is meg lehet ezt lépni.

 

Ezen érdemes nagyon gondolkozni annak, aki egy pillanatra is azt hiszi, hogy a civakodó nemzetállamokból álló EU bármilyen szerepet is játszhat a világpolitikában...

 

Kína nemcsak ezzel a lépéssel demonstrált erőt a közelmúltban

 

Az impozáns bajszú indiai pilóta MiG-21-esének lelövése hiába ékesíti a pakisztáni légierő dicsőségtábláját, azért még kínai siker.  Kínai és India egyaránt ötven-hatvan évvel ezelőtti szovjet (és az indiaiknál francia) technika licencgyártásával alapozta meg katonai repülőiparát í,és a hadiipar más területein is hasonlóak voltak a kiindulási pontok. 

 

India viszont folyamatos lemaradásban van mind a gépek fejlesztése, mind az állomány növelése terén. Rengeteg energiát elpocsékoltak sikertelen típusok fejlesztésére, míg a kínaiak inkább megvették a kritikus alkatrészeket (főleg hajtóműveket) jó pénzért az oroszoktól, és a gépek többi részének fejlesztésére koncentráltak. Ennek eredményeként a pakisztáni gép egy kínai fejlesztésű, de a MiG-29 hajtóművével (csak kettő helyet eggyel) felszerelt vadász volt, amelynek képességei megfelelnek a kilencvenes, 2000-es évek nyugati színvonalának.

 

Az indiaiak ugyanilyen programját törölni kellett, és azóta se tudtak beszerezni egy olyan általános célú repülőgéptípust, amely a régi technikát leváltva, a Szuhoj vadászokat kiegészítve adná a légierő gerincét. A pakisztáni győzelmet arató gép ráadásul nem is az elsővonalbeli kínai technika, hanem a szerényebb költségvetésű vásárlóknak szánt változat.

 

Kína eközben létszámban és a technológia színvonalában is áttöréseket ért el. Az elmúlt két hétben tehát a másfélmilliárdos népességű Indiának, és a világ vezető hatalmának is olyan jelzéseket küldött, amelyek azt mutatják, hogy

 

Kína a világ bármely országával egyenrangúnak tekinti magát üzleti, politikai, katonai téren egyaránt.

 

Eközben mi azon vitatkozunk, hogy van-e szükség koordinált határőrségre. Ha így haladunk, nem lesz. 

 

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is, tessék ott is lájkolni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Aki meg kommunista jelképeket használ, az maximum 3 évet kapna. De lenne kibúvó is: csak fel kell dobni a többi komcsit, s te megúszod.

Az Erdélyi Magyar Néppártot a Fidesz hozta létre, csak aztán bukott a projekt. Most meg lett egy elnökük, akinek legnagyobb politikai teljesítménye, hogy le akarta köpni Demszkyt, de mást köpött le.

Talán kevesen tudják itthon, de Lengyelország a fantasztikus irodalom terén is legalábbis középhatalom. Mit olvassunk a lengyel sci-fi és fantasy világából? Segítünk.

Lengyelországban összeállt az Európa-párti ellenzék a kormányzó jobboldali populisták ellen, de még így sem garantált a győzelem: a színes koalíció le van maradva Jarosław Kaczyński pártjához képest.

Ők olyanokkal szeretnek ünnepelni, akik nem annektálnak egy-egy félszigetet.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

A volt bécsi nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Vince az Azonnalira kommentelt!

A termékenységi ráta növelése, a bevándorlás megállítása és Európa felébresztése: nem csak a magyar kormány programját jellemzik ezek a szlogenek.

A strasbourgi Európai Parlament képviselői bárjában értük el Alessandra Mussolinit, aki Berlusconi Forza Italiája színeiben ül az EP-ben.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Twitter megosztás Google+ megosztás