+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. március 11. hétfő, 13:41
Mivel a talán pedofil Michael Jacksont nagyon akarják szeretni az emberek, ezért hirtelen megtörtént, ami a #metoo mozgalom megjelenése óta soha: megkérdőjelezték az áldozatok történetét.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Nagyon úgy tűnik, 2019 legtöbb embert megmozgató kérdése nem a globális felmelegedés, a bevándorlás, a populizmus vagy hasonló hülyeségek lesznek, hanem az, hogy szabad-e a továbbiakban hallgatni Michael Jacksont. Elsőre röhejes kérdésnek hangzik, és valójában sokkal többről szól, mint arról, hogy pedofil volt-e, vagy nem.

 

Március elejétől nálunk is nézhető az Elhagyni Neverlandet című film, amiben két férfi kétszer két órában meséli el durva részletességgel, hogy szakította el őket tudatosan minden idők legnagyobb popsztárja a szintén megőrjített családjuktól gyerekként, miközben szexuálisan zaklatta őket.

 

A filmről sok helyen sok kritika jelent meg, amik hol kritika nélkül hiszik el az egész történetet, hol pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy azért a két főszereplőnek elég kétes háttere van ahhoz, hogy ne higgyünk nekik.

 

Közben Michael Jackson angol rajongói buszokra rakott reklámokon védik kedvencüket, magyar celebek és félcelebek söprik le a film összes állítását egy mozdulattal hülyébbnél hülyébb indokokkal, és az embernek az lesz az érzése, hogy erről a témáról feltétlenül kell beszélni. A végkövetkeztetés valójában bőven nem az, hogy Michael Jackson pedofil volt vagy nem, hanem az, hogy bár ez a kérdés a popzene legendáriumának egyik legsötétebb része, valószínűleg soha nem derül ki, mi történt valójában.

 

Az Elhagyni Neverlandet nehezen nevezhető oknyomozó dokumentumfilmnek úgy, hogy tudatosan csak az egyik oldalt mutatja be, viszont egy egész más műfaj legprofibb alkotása: a nyilvános vallomásnak. Annak a fajtának, aminek segítségével az alig több, mint egyéves #metoo mozgalom felforgatta a világot, és ami miatt az egész zaklatáskérdésről nem lehet higgadtan beszélni, mert pár higgadt és tárgyilagos kérdés miatt is másodpercek alatt a nemierőszak-pártolók klubjában találhatja magát az ember.

 

 

Michael Jackson előttig nem is volt semmiféle vita abban, hihetünk-e a vallomásoknak: a csúnya kövér Harvey Weinsteint, Marton Lászlót és társait ki akarná bevédeni az őt megvádolt színésznők elől? Most viszont egy olyan ember került elő, akit nagyon szeretnénk szeretni. Érted, Billie Jean, They Don’t Care About Us, cuki csimpánz meg otthoni vidámpark, micsoda tragédia lenne, ha ezek a mitikus dolgok összeomlanának a fejünkben?

 

Pedig az a helyzet, hogy ha valaki azok közé tartozott,

 

aki szerint mondjuk egy névtelenül megírt fesztiválos nemi erőszakról írt történetet kicsit kritikusabban szemlélni egyenlő a nemi erőszak támogatásával, annak most kötelessége elhinnie Wade Robinson és James Safechuck történetét is.

 

Vagy esetleg most mindannyian elkezdhetjük újratanulni a jóindulatú megkérdőjelezés művészetét akár ezen a filmen keresztül is! Az ugyanis nem kérdés, hogy az Elhagyni Neverlandet több szempontból megkérdőjelezhető film, viszont az sem, hogy a naiv 1980-as évekkel szemben 2019-ben már minimum gyanús, ha egy felnőtt férfi naponta írogat leveleket idegen hétéves fiúknak arról, mennyire szereti őket. 

 

Mivel ahogy írtam, a teljes igazság soha nem fog kiderülni Michael Jacksonról, igazából egyedül afelett lehet örömködni, hogy 2019-ben már valószínűleg nincs ember, aki annyira nagyra nőhetne, mint amekkorára ő nőtt az előző évezred végén. A világ szkeptikusabb, kevésbé bízik valakiben csak azért, mert látta a tévében, ennek köszönhetően nagyban csökkent annak az esélye, hogy valaki évtizedeken keresztül élhessen olyan szexragadozóként, mint amilyennek az Elhagyni Neverlandet bemutatja Michael Jacksont. 

 

Csak hogy arról a kérdésről is legyen szó kicsit, amit úgyis mindenki tárgyal: most akkor hallgathatunk Michael Jacksont? El lehet-e vonatkoztatni a szerző személyétől, ha a szerző gyerekeket erőszakolt? Persze, mindenki azt hallgat, ami tetszik neki, ahogy a dalok mögött lévő előadó személyével is mindenki foglalkozzon annyit, amennyit akar.

 

Olvass még több Fekő Ádámot az Azonnalin!

 
 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás