+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2019. március 8. péntek, 10:58
Csütörtökön írt arról a Magyar Nemzet, hogy 2026-tól a magyar légierő a Gripenek helyett modernebb, ötödik generációs vadászgépekre váltana. Ambiciózus terv, az biztos, de hogy van-e értelme is erőltetni ezt a fejlesztést, az már igencsak kérdéses. Pontokba szedtük, hogy mik lehetnek a problémák.

A Magyar Nemzet hasábjairól reppent fel csütörtökön az a bombasztikus hír, miszerint a svéd gyártmányú Gripen vadászbombázóink lízingszerződésének 2026-ban esedékes lejárta után rövid időn belül ki is vonnánk a hadrendből ezeket a négy és feledik generációsnak számító harci repülőket, hogy helyettük a vadászgépek ötödik generációjára váltsunk.

 

A két generáció közötti legnagyobb különbségek a lopakodóképességek és az elektronikai fejlesztések területén tapasztalhatóak, természetesen a modernebb eszközök javára.

 

A Magyar Nemzet cikkében párhuzamba állítják a Gripenjeinket az amerikai légierő ötödik generációs vadászbombázóival, az F-22-vel és az F-35-tel, mondván, hogy azok műszakilag fejlettebbek a mi harci repülőinknél. Ez tény. Az viszont már igencsak véleményes, hogy hét év múlva elavultnak fognak-e számítani a Gripenek. Erre hivatkoznak ugyanis a Magyar Nemzet forrásai a belengetett csere kapcsán.

 

1. A Gripenek 2026-ban is korszerű vadászgépek lesznek, ha minden lehetséges modernizációt biztosítunk számára és nem spóroljuk ki azokat – mondta Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő az Azonnalinak. A kutató elismerte, hogy lopakodóképessége így továbbra sem lesz a légierőnknek, de kérdéses, hogy egyáltalán lenne-e erre szükségünk. Ezen felül minden egyéb feladatra (pl. légtérvédelem, szárazföldi alakulatok tűztámogatása) alkalmasak lesznek a harci repülőink, legalábbis megfelelő anyagi ráfordítás esetén.

 

2. Nem látni, miért lenne szükségünk ötödik generációs képességekre, hiszen a négy és feledik generáció nyújtotta lehetőségeket sem használjuk ki maradéktalanul. Wagner Péter fontosnak tartotta kiemelni, hogy az elmúlt harminc év hagyományai, a politikai elit áldozatvállalási hajlandósága, a magyar társadalom várható támogatása szempontjából nehezen elképzelhető, hogy a magyar légierő akár egy válságkezelő műveletben – nemhogy egy háborúban – is bevetné a vadászbombázóinkat. Nem kizárt, hogy a magyar külpolitika ambiciózusabbá válik a jövőben, de mint fogalmazott: akkor ez remélhetőleg a felülvizsgálat alatt levő a stratégiai dokumentumokban (pl. Nemzeti Katonai Stratégia) is tükröződni fog.

 

Csak a magyar, a szlovén és alkalmanként a balti légtér védelme érdekében pénzkidobás lenne ötödik generációs vadászgépeket venni.

 

Azok az országok, amelyek ötödik generációs gépeket rendszeresítettek, az USA legszorosabb politikai és katonai partnerei, akik eddig is rendszeresen részt vettek repülőikkel harci műveletekben, legyen szó az Iszlám Állam elleni légiháborúról, Afganisztánról, de akár korábban a –légierős szempontból eddig talán legveszélyesebb – koszovói háborúról.

 

3. Az se valószínű, hogy egyáltalán be tudnánk szerezni ilyen eszközöket, hiszen jelenleg mindössze pár, nem túl könnyen elérhető típus közül tudnánk választani, ha ötödik generációs vadászgépet akarnánk vásárolni. Az egyébként is valószínűtlen választásnak számító kínai Csengdu J-20-ból mindössze pár tucat állt hadrendbe a kínai légierőben, és még egyetlen példányt sem adtak el belőle külföldi szereplőknek. Nem valószínű, hogy ez a közeljövőben változna. A szintén ötödik generációsnak szánt Senjang J-31 a tesztelés fázisában van, és az esetleges exportja kapcsán a J-20-hoz hasonló kilátásokkal érdemes számolni.

 

Az amerikaiaknak két, éles harctéri tapasztalatokkal rendelkező ötödik generációs vadászgépe van. Az F-22 Raptort kizárólag az Egyesült Államok fegyveres erői használják, és nem is tervezik, hogy bárkinek is adnának el belőle.

 

A 2015-ben hadrendbe állt F-35 Lightning II viszont már igazi slágerterméknek számít a vadászgépek nemzetközi piacán.

 

Persze elsősorban azért, mert a fejlesztésében tizenegy ország (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia, Ausztrália, Kanada, Dánia, Norvégia, Törökország, Izrael és Szingapúr) vett részt, melyek egyaránt részesülni akarnak a közös befektetés gyümölcséből.

 

Csakhogy ez sem egy olyan egyszerű dolog. A projektbe 120 millió dollárral (33 milliárd forint) beszálló Törökország, a hadiipari vállalatain keresztül ugyan rendesen kaszált az üzleten, de a vélt biztonsági kockázatok miatt az amerikai törvényhozás a mai napig blokkolja, hogy megkapják az általuk rendelt F-35 vadászbombázókat. Az amerikai félelmek szerint komoly biztonsági kihívást jelentene, ha a törökök egyszerre rendelkeznének az F-35-tel és az Erdoğan elnök által beszerezni kívánt orosz Sz-400 légvédelmi rakétarendszerrel, mivel a két fegyverrendszer párhuzamos használatával olyan érzékeny információkra tehetnének szert (pl. a lopakodó technológiával rendelkező vadászgépek észlelésével kapcsolatban), amelyek súlyos veszélybe sodorhatnák a vadászrepülő kifejlesztésében résztvevő többi állam alapvető katonai érdekeit.

 

AZ F-35 JELENLEG A VILÁG LEGMODERNEBB, HARCI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT IS BIZONYÍTOTT VADÁSZGÉPE

 

Ha egy Magyarországnál sok szempontból jóval jelentősebb, és a F-35-projektben is résztvevő államtól is megtagadják az ötödik generációs vadászgépek leszállítását, akkor

 

ne legyenek túl nagy illúzióink a tekintetben, hogy a nem éppen a legelkötelezettebb szövetségesként ismert magyar kormányt bármivel is nagyobb kegyben részesítenék.

 

Bár a magyar kormány nagy barátságban van az oroszokkal, de a szankciók minket is kötnek, így majdhogynem felesleges megjegyeznünk, de az oroszok is fejlesztenek egy ötödik generációs vadászgépet. Bizonytalan azonban, hogy a Szu-57 első példányai mikor fognak hadrendbe állni, mivel a projekt körül elég nagy problémák tapasztalhatóak. A legfrissebb információk szerint jelenleg csupán egyetlen megfelelően működő prototípussal tudnak méréseket végrehajtani az orosz mérnökök.

 

4. Kérdéses, hogy honnan lenne rá elég pénzünk. Az F-35A, azaz konvencionális, szárazföldi landolásra kifejlesztett verziója 80 millió dollárba, azaz 22,4 milliárd forintba kerül. Ha fenn akarjuk tartani a légierő képességeinek jelenlegi színvonalát, akkor legalább egy tucatot kellene vennünk belőle, plusz kiképzőgépeket. Ha 12+2 géppel számolunk, az összesen 310 milliárd forint. De itt csak és kizárólag a gépekről beszéltünk. Ehhez kellenek még megfelelő infrastrukturális fejlesztések is a kiszolgálás és a karbantartás tekintetében.

 

Ha a megfelelő fegyverzetet, alkatrész-utánpótlást és a személyzet ki-, vagy átképzésével kapcsolatos költségeket is hozzáadjuk, akkor már óvatos becslések szerint is könnyen a 400 milliárd forintos határt súroljuk.

 

Ez pedig már majdnem a honvédelmi tárca egy éves költségvetésével ér fel. Egy ilyen volumenű beruházás ugyanakkor nagyban megkönnyítheti azt, hogy elérjük a NATO ajánlás szerinti, azaz a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi költségvetést.

 

Összehasonlításképp: a Gripenek 18 évvel ezelőtti beszerzésekor 210 milliárd forint összértékben kötöttünk szerződést a svédekkel, de ez szinte minden szükséges költséget – a földi berendezéseket, valamint a pilóták és a műszaki személyzet kiképzését is – tartalmazta a vadászgépek lízingjén felül. Egy Gripen jelenlegi áron, felszereltségtől függően, 30-60 millió dollár (8,4-16,8 milliárd forint) között mozog.

 

5. Ha már új vadászgépeket akarnánk, akkor akár kereshetnénk is rajta. A szemfülesebb olvasóknak feltűnhetett, hogy a nagy európai nemzetek közül se a németek, se franciák, de a spanyolok sem csatlakoztak az F-35 kifejlesztését célzó projekthez. A katonailag sem éppen elhanyagolható szövetségeseink a következő évtizedekben még hadrendben tartanák a négy és feledik generációs vadászgépeiket és egy lépést kihagyva, rögtön a – jelenleg még csak koncepció szintjén formálódó – hatodik generációs harci repülőket állítanák hadrendbe 2040 környékén.

 

Ahogy arról az Azonnali is beszámolt, Berlin, Párizs és Madrid pár hete közösen kezdett hatodik generációs vadászgép fejlesztésébe. Magyarország ugyan elég mérsékelt gazdasági potenciállal rendelkezik egy ilyen volumenű projekt kapcsán, és a politikai kapcsolataink sem a legfényesebbek az említett országokkal, de ennek ellenére sem kizárható, hogy lehetőségünk adódhatna beszállni a fejlesztésbe valamilyen formában, ha a német gazdaság szereplői is látnának benne fantáziát. A magyar kormány hazai hadiipart élénkíteni kívánó elképzeléseibe tökéletesen illeszkedne a projekt, bár a külpolitikai stratégiánk (?) szempontjából már felmerülhetnek kérdések. Utóbbi miatt persze

 

az sem kizárható, hogy a végén úgy járnánk, mint a törökök az F-35-tel.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

A német törvényhozásban úgy kell berendezkedni a faxtalan életre, hogy a kormány még mindig 900 faxgépet használ.

Mark Rutte azonban jó eséllyel negyedszer is miniszterelnök lesz: pártja magasan vezet a közvélemény-kutatásokon.

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A baloldali ellenzék azzal vádolta, hogy soron kívül oltatja be magát, de péntektől Romániában már az állam működéséhez elengedhetetlen személyek hivatalosan is kaphatnak vakcinát.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás