+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Bakodi Péter
2019. március 8. péntek, 10:58
Csütörtökön írt arról a Magyar Nemzet, hogy 2026-tól a magyar légierő a Gripenek helyett modernebb, ötödik generációs vadászgépekre váltana. Ambiciózus terv, az biztos, de hogy van-e értelme is erőltetni ezt a fejlesztést, az már igencsak kérdéses. Pontokba szedtük, hogy mik lehetnek a problémák.

A Magyar Nemzet hasábjairól reppent fel csütörtökön az a bombasztikus hír, miszerint a svéd gyártmányú Gripen vadászbombázóink lízingszerződésének 2026-ban esedékes lejárta után rövid időn belül ki is vonnánk a hadrendből ezeket a négy és feledik generációsnak számító harci repülőket, hogy helyettük a vadászgépek ötödik generációjára váltsunk.

 

A két generáció közötti legnagyobb különbségek a lopakodóképességek és az elektronikai fejlesztések területén tapasztalhatóak, természetesen a modernebb eszközök javára.

 

A Magyar Nemzet cikkében párhuzamba állítják a Gripenjeinket az amerikai légierő ötödik generációs vadászbombázóival, az F-22-vel és az F-35-tel, mondván, hogy azok műszakilag fejlettebbek a mi harci repülőinknél. Ez tény. Az viszont már igencsak véleményes, hogy hét év múlva elavultnak fognak-e számítani a Gripenek. Erre hivatkoznak ugyanis a Magyar Nemzet forrásai a belengetett csere kapcsán.

 

1. A Gripenek 2026-ban is korszerű vadászgépek lesznek, ha minden lehetséges modernizációt biztosítunk számára és nem spóroljuk ki azokat – mondta Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő az Azonnalinak. A kutató elismerte, hogy lopakodóképessége így továbbra sem lesz a légierőnknek, de kérdéses, hogy egyáltalán lenne-e erre szükségünk. Ezen felül minden egyéb feladatra (pl. légtérvédelem, szárazföldi alakulatok tűztámogatása) alkalmasak lesznek a harci repülőink, legalábbis megfelelő anyagi ráfordítás esetén.

 

2. Nem látni, miért lenne szükségünk ötödik generációs képességekre, hiszen a négy és feledik generáció nyújtotta lehetőségeket sem használjuk ki maradéktalanul. Wagner Péter fontosnak tartotta kiemelni, hogy az elmúlt harminc év hagyományai, a politikai elit áldozatvállalási hajlandósága, a magyar társadalom várható támogatása szempontjából nehezen elképzelhető, hogy a magyar légierő akár egy válságkezelő műveletben – nemhogy egy háborúban – is bevetné a vadászbombázóinkat. Nem kizárt, hogy a magyar külpolitika ambiciózusabbá válik a jövőben, de mint fogalmazott: akkor ez remélhetőleg a felülvizsgálat alatt levő a stratégiai dokumentumokban (pl. Nemzeti Katonai Stratégia) is tükröződni fog.

 

Csak a magyar, a szlovén és alkalmanként a balti légtér védelme érdekében pénzkidobás lenne ötödik generációs vadászgépeket venni.

 

Azok az országok, amelyek ötödik generációs gépeket rendszeresítettek, az USA legszorosabb politikai és katonai partnerei, akik eddig is rendszeresen részt vettek repülőikkel harci műveletekben, legyen szó az Iszlám Állam elleni légiháborúról, Afganisztánról, de akár korábban a –légierős szempontból eddig talán legveszélyesebb – koszovói háborúról.

 

3. Az se valószínű, hogy egyáltalán be tudnánk szerezni ilyen eszközöket, hiszen jelenleg mindössze pár, nem túl könnyen elérhető típus közül tudnánk választani, ha ötödik generációs vadászgépet akarnánk vásárolni. Az egyébként is valószínűtlen választásnak számító kínai Csengdu J-20-ból mindössze pár tucat állt hadrendbe a kínai légierőben, és még egyetlen példányt sem adtak el belőle külföldi szereplőknek. Nem valószínű, hogy ez a közeljövőben változna. A szintén ötödik generációsnak szánt Senjang J-31 a tesztelés fázisában van, és az esetleges exportja kapcsán a J-20-hoz hasonló kilátásokkal érdemes számolni.

 

Az amerikaiaknak két, éles harctéri tapasztalatokkal rendelkező ötödik generációs vadászgépe van. Az F-22 Raptort kizárólag az Egyesült Államok fegyveres erői használják, és nem is tervezik, hogy bárkinek is adnának el belőle.

 

A 2015-ben hadrendbe állt F-35 Lightning II viszont már igazi slágerterméknek számít a vadászgépek nemzetközi piacán.

 

Persze elsősorban azért, mert a fejlesztésében tizenegy ország (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia, Ausztrália, Kanada, Dánia, Norvégia, Törökország, Izrael és Szingapúr) vett részt, melyek egyaránt részesülni akarnak a közös befektetés gyümölcséből.

 

Csakhogy ez sem egy olyan egyszerű dolog. A projektbe 120 millió dollárral (33 milliárd forint) beszálló Törökország, a hadiipari vállalatain keresztül ugyan rendesen kaszált az üzleten, de a vélt biztonsági kockázatok miatt az amerikai törvényhozás a mai napig blokkolja, hogy megkapják az általuk rendelt F-35 vadászbombázókat. Az amerikai félelmek szerint komoly biztonsági kihívást jelentene, ha a törökök egyszerre rendelkeznének az F-35-tel és az Erdoğan elnök által beszerezni kívánt orosz Sz-400 légvédelmi rakétarendszerrel, mivel a két fegyverrendszer párhuzamos használatával olyan érzékeny információkra tehetnének szert (pl. a lopakodó technológiával rendelkező vadászgépek észlelésével kapcsolatban), amelyek súlyos veszélybe sodorhatnák a vadászrepülő kifejlesztésében résztvevő többi állam alapvető katonai érdekeit.

 

AZ F-35 JELENLEG A VILÁG LEGMODERNEBB, HARCI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT IS BIZONYÍTOTT VADÁSZGÉPE

 

Ha egy Magyarországnál sok szempontból jóval jelentősebb, és a F-35-projektben is résztvevő államtól is megtagadják az ötödik generációs vadászgépek leszállítását, akkor

 

ne legyenek túl nagy illúzióink a tekintetben, hogy a nem éppen a legelkötelezettebb szövetségesként ismert magyar kormányt bármivel is nagyobb kegyben részesítenék.

 

Bár a magyar kormány nagy barátságban van az oroszokkal, de a szankciók minket is kötnek, így majdhogynem felesleges megjegyeznünk, de az oroszok is fejlesztenek egy ötödik generációs vadászgépet. Bizonytalan azonban, hogy a Szu-57 első példányai mikor fognak hadrendbe állni, mivel a projekt körül elég nagy problémák tapasztalhatóak. A legfrissebb információk szerint jelenleg csupán egyetlen megfelelően működő prototípussal tudnak méréseket végrehajtani az orosz mérnökök.

 

4. Kérdéses, hogy honnan lenne rá elég pénzünk. Az F-35A, azaz konvencionális, szárazföldi landolásra kifejlesztett verziója 80 millió dollárba, azaz 22,4 milliárd forintba kerül. Ha fenn akarjuk tartani a légierő képességeinek jelenlegi színvonalát, akkor legalább egy tucatot kellene vennünk belőle, plusz kiképzőgépeket. Ha 12+2 géppel számolunk, az összesen 310 milliárd forint. De itt csak és kizárólag a gépekről beszéltünk. Ehhez kellenek még megfelelő infrastrukturális fejlesztések is a kiszolgálás és a karbantartás tekintetében.

 

Ha a megfelelő fegyverzetet, alkatrész-utánpótlást és a személyzet ki-, vagy átképzésével kapcsolatos költségeket is hozzáadjuk, akkor már óvatos becslések szerint is könnyen a 400 milliárd forintos határt súroljuk.

 

Ez pedig már majdnem a honvédelmi tárca egy éves költségvetésével ér fel. Egy ilyen volumenű beruházás ugyanakkor nagyban megkönnyítheti azt, hogy elérjük a NATO ajánlás szerinti, azaz a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi költségvetést.

 

Összehasonlításképp: a Gripenek 18 évvel ezelőtti beszerzésekor 210 milliárd forint összértékben kötöttünk szerződést a svédekkel, de ez szinte minden szükséges költséget – a földi berendezéseket, valamint a pilóták és a műszaki személyzet kiképzését is – tartalmazta a vadászgépek lízingjén felül. Egy Gripen jelenlegi áron, felszereltségtől függően, 30-60 millió dollár (8,4-16,8 milliárd forint) között mozog.

 

5. Ha már új vadászgépeket akarnánk, akkor akár kereshetnénk is rajta. A szemfülesebb olvasóknak feltűnhetett, hogy a nagy európai nemzetek közül se a németek, se franciák, de a spanyolok sem csatlakoztak az F-35 kifejlesztését célzó projekthez. A katonailag sem éppen elhanyagolható szövetségeseink a következő évtizedekben még hadrendben tartanák a négy és feledik generációs vadászgépeiket és egy lépést kihagyva, rögtön a – jelenleg még csak koncepció szintjén formálódó – hatodik generációs harci repülőket állítanák hadrendbe 2040 környékén.

 

Ahogy arról az Azonnali is beszámolt, Berlin, Párizs és Madrid pár hete közösen kezdett hatodik generációs vadászgép fejlesztésébe. Magyarország ugyan elég mérsékelt gazdasági potenciállal rendelkezik egy ilyen volumenű projekt kapcsán, és a politikai kapcsolataink sem a legfényesebbek az említett országokkal, de ennek ellenére sem kizárható, hogy lehetőségünk adódhatna beszállni a fejlesztésbe valamilyen formában, ha a német gazdaság szereplői is látnának benne fantáziát. A magyar kormány hazai hadiipart élénkíteni kívánó elképzeléseibe tökéletesen illeszkedne a projekt, bár a külpolitikai stratégiánk (?) szempontjából már felmerülhetnek kérdések. Utóbbi miatt persze

 

az sem kizárható, hogy a végén úgy járnánk, mint a törökök az F-35-tel.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Francia kollégájához látogatott az orosz elnök: a két vezető oda-odaszúrt egymásnak, Putyin a sárgamellényes tüntetések miatt kritizálta Macront.

Most éppen „bébi-Trumpnak” nevezte az olasz belügyminisztert az amerikai filmsztár. Meg odaszúrt egyet többek között a magyar kormánynak is.

Jeremy Corbyn bizalmatlansági indítványt fontolgat a kormány ellen, és burkoltan egy újabb brexit-népszavazást is
kilátásba helyezett.

Liu Yifei elég meglepő véleményt fogalmazott meg arról, kik mellé áll erkölcsileg a hetek óta tartó brutális tüntetéssorozatban.

A lengyel katolikusokkal is állandóan háborúzó Nergal nem mérte fel igazán, milyen helyre akar bemenni edzeni kicsit, ezért amikor kiderült, hogy nem követi Jézust, hazaküldték.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

A lassú élet ideálja mentén alkotó értékteremtők bemutatkozása a Balaton-felvidéken augusztus 18-án.

Ha a tűzijáték helyett inkább angol metalcore-ra csapatnád, augusztus 20-án a Dürerben a helyed. Vendég: Inhale Me.

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás