+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. március 6. szerda, 08:10
Tényleg senki nem unja még a kormánypárti szavazók közül, hogy évek óta felülír minden érdemi kérdést napi átlag egy darab ember megfogása a határon?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Ez a reggel is pont ugyanolyannak tűnt, mint a többi: korán volt, ezért még a kellemes napsütés ellenére se volt semmi kedvem dolgozni. Azért komótosan rendbe hoztam magam, felöltöztem és elindultam, bekapcsoltam a zenét a telefonomon, és az sem volt meglepetés, hogy a helyi kedves hajléktalan Lajos bácsi már megint beszélgetni akart velem arról, hogy ne aggódjak, bedobta nekünk a Lokált azért cserébe, hogy néha adunk neki pénzt.

 

Szokás szerint megint nem magyaráztam el, hogy én egy oldalt sem vagyok hajlandó elolvasni abból a szarból, szóval igazán ne fáradjon. Az egész ott ért véget, amikor a buszon ülve a telefonomat lapozgatva megláttam újra Juncker és Soros fejét, a szövegben megemlítve a migránsvízumot.

 

Ott ütött meg a felismerés:

 

engem már egyáltalán nem érdekel a menekültkérdés.

 

Sőt, a menekültkérdéshez kapcsolódó dolgok sem: sem a Soros-terv létezése, sem Brüsszel titokzatos tervei nem mozgatnak meg.

 

Kicsit úgy érzem magam, mint ahogy az egész USA érezte, amikor az 1998-as Godzilla-film olyan mértékben nyomta rájuk a film promócióját, hogy sikerült a készítőknek már a premier előtt megutáltatni az egészet. 

 

Pedig engem eredetileg érdekelt, de legalábbis tudtam róla vitázni bármilyen társaságban. Mint viszonylag tájékozott ember, általában azon az állásponton voltam, hogy azért ez egy kicsit bonyolultabb kérdés annál, mint hogy beengedünk-e terroristákat, az a kérdés pedig eleve csak Orbán Viktor fejében létezik, hogy akarunk-e muszlim unokákat, de rossz Soros-ügynökként például soha nem állítottam, hogy le kéne bontani a kerítést.

 

Mondjuk azt sem, hogy egy kerítés felépítése a tömegek mozgásának akadályozása érdekében akkora politikatörténelmi truváj lenne, de ez most mindegy.

 

Nyilván voltak előzményei a dolognak: amikor például tavaly december végén Harrach Péterrel volt szerencsém beszélgetni, kicsit már remegett a gyomrom a „minden témánál fontosabb a migráció témája” gondolat hallatán, pedig akkor még messze voltunk Orbán Viktor nagy kérdezz-felelekjétől, amiből tulajdonképpen már megint csak annyit tudtam meg, hogy a magyar miniszterelnököt napi átlagosan egy darab (plusz a rákamuzott 4000) ember feltartóztatásán kívül semmi nem mozgatja meg igazán. Annyira nem, hogy még a gyerekcsinálásra való legerősebb érve is az a kormánynak, hogy ha mi nem dugunk, akkor a szírek fognak dugni.

 

Ne értsen senki félre, tökre érdekel Magyarország jövője, de ezt a bevándorlás dolgot már tök rég lejátszotta Magyarország: ilyen-olyan okokból, de a lakosság senkit nem akar itt látni, az EU nem is tudna kötelezni arra minket, hogy befogadjunk illegálisan érkező menekülteket, az ellenzékből pedig az az Együtt állt ki egyedül a Miniszterelnök Úr Zsenialitását Bizonyító Drótkerítés lebontása mellett, ami végül az egy százalékot sem érte el. 

 

Szóval az én fejemben ez a sztori lezáródott, de jól láthatóan az ellenzék sem szeretne szembe menni az emberek döntésével.

 

Sőt, úgy tűnik, Európa nagyrésze szerint is kezd eldőlni a dolog: évek óta először napirenden sem lesz az aktuális EU-csúcson a kérdés. Ehhez képest a Fidesz-KDNP megaduónak még mindig csak annyi válasza van bármire, hogy Soros meg migránsok, Brüsszel pedig el akarja törölni a magyarságot. Attól most tekintsünk el, hogy ez az ellenségkép semmivel sem bonyolultabb, mint a Bolygó Kapitányában azok a főellenségek, akiknek egyedül a minél nagyobb mértékű környezetszennyezés a célja, mert úgy tűnik, a magyarok tényleg félnek ettől az ellenségképtől.

 

A buta háttértörténetnél ugyanis sokkal nyomasztóbb az az egysíkúság, amit ennek a témának a megjelenése óta látok.

 

Nem lehet migránsok nélkül beszélni az egészségügy problémáiról. A magyar miniszterelnök a hanyatló nyugatról beszél évek óta ahelyett, hogy a pedagógusok alacsony fizetésével, a rohadó kórházakkal, a felsőoktatás reménytelenségével foglalkozna legalább említés szinten. Persze érthető, hiszen nyolc év alatt semmi előrelépés nem történt ezekben a kérdésekben sem, márpedig Minden Idők Legsikeresebb Pártkoalíciója nem lehet sikertelen.

 

Ha valakit mégis az érdekelne, miért kell hónapokat vagy éveket várni rutinvizsgálatokra, vagy miért kell Felcsútra nagyobb stadiont építeni, mint ahányan laknak a faluban,

 

akkor arról kiderül, hogy migránsokkal akarja elárasztani az országot, és két kézzel bontaná le azt a kibaszott drótkerítést.

 

Szóval engem már tényleg nem érdekelnek a migránsok, sajnálom. Felőlem másokat érdekelhet, akár retteghetnek is a milliónyi gyilkos nemierőszakolótól, de olyan jó lenne már lapozni egyet, és mással is foglalkozni kicsit. Tényleg bármivel, ami nem ez, mert ennél a migránsozásnál lassan a Sátántangó is szórakoztatóbb.

 

Olvass még több Fekő Ádámot az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Itthon gyakorlatilag három budai kerületbe húzódott vissza a felső középosztály, a lengyel és a cseh fővárosban sokkal kevertebbek az egyes negyedek. Térképek!

A kérdést úgy is feltehetnénk: Gyurcsány vagy Orbán? Neked hány pont jön össze?

A pénzügyminiszternek fáj a forint gyengülése, ugyanakkor az MNB-nek nincs mondanivalója arról, hogy múlt héten már 340 forint felé ment az euró.

A jobbikos, de a többi ellenzéki párt által is támogatott Kálló Gergely magabiztos győzelemmel hozta a Fejér megyei 4. választókerületet.

Itt az Azonnali coubhíradója Feri Potterrel, kézcsókolgató Orbánnal és szürke Bayerrel!

Marokkó homokkal fedett részében töltöttünk egy éjszakát, ami még a nyilvánvaló kényelmetlenségek és a túlgondolt turistaműsorok ellenére is varázslatos úticél.

Újra itt a Helyzet, az Azonnali heti podcastje, ezúttal az Európai Parlamentből: Deutsch Tamást kérdeztük a Fidesz és európai pártcsaládja, a jobbközép Európai Néppárt sagájáról.

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Február 20-án Szántó Rita filozófus tart előadást az Aurórában, hogyan is használható ma az ókori sztoikus filozófia.

Történelmi diarómák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Könyvbemutató február 18-án, kedden a magyar-szlovén bilateriális kisebbségvédelmi megállapodásról a TK Kisebbségkutató Intézetében.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás