+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. március 5. kedd, 18:39
A belorusz elnök olyan keményen szólt oda Vlagyimir Putyinnak, ahogyan azt kevesen mernék megtenni: szerinte Oroszország hisztis lesz, ha Belarusz a nyugattal üzletel.

Belarusz a jövőben jobb kapcsolatokat kíván kialakítani a nyugattal annak ellenére is, ha ez „hisztériát” idéz elő az ország tradicionális szövetségeséből, Oroszországból – nyilatkozta kedden Alekszandr Lukasenka belorusz elnök a The Moscow Times tudósítása szerint.

 

Nincs ingyen ebéd

 

Meglepő kijelentését az államfő azután tette, miután

 

feloldott egy olyan, még 2008-ban hozott intézkedést, melyben a 9,5 milliós lakosságú országban 5-ben maximálta az amerikai diplomaták számát.

 

Mostani kritikus megjegyzései azt is előrevetítik, hogy az elnöknek Vlagyimir Putyinnal való sokadik találkozása után sem sikerült rendeznie nézeteltéréseit Oroszországgal, ám a különbségek inkább gazdasági, mintsem ideológiai alapúak: Oroszország tavaly Belarusz számára hátrányosan változtatta meg adórendszerét. Ugyanis a két ország és Kazahsztán vámmentes övezetet alkot, melynek keretében Moszkva nyersolajat és további olajtermékeket küldött Minszknek exportköltség nélkül. Belarusz ezen termékek egy részét később újraexportálta a vámunión kívülre, ezzel bezsebelve az évi 400 millió dollárnak megfelelő bevételt. Január 1-jével ugyanakkor Oroszország megváltoztatta adórendszerét ennek megakadályozásának érdekében.

 

Hisztisek az oroszok?

 

Lukasenka keddi, a BelTA állami hírügynökség által idézett beszédében úgy fogalmazott, "ideális esetben a belorusz külpolitika nyugati és keleti irányultságai kiegyensúlyozzák egymást". Hozzátette,

 

Belarusz a nyugattal való együttműködése „valamiféle allergikus reakciót, sőt, néha még hisztériát is előidéz” Oroszországból. „A kérdés az, hogy miért is ennyire hisztérikusak?”

 

– szólt oda Vlagyimir Putyinnak az államfő úgy, ahogyan azt kevesen mernék megtenni.

 

A nyugathoz való hirtelen közeledés oka a gazdasági kérdéseken túl az expanzív orosz külpolitikától való félelemben keresendő: bár Belarusz nagyban függ az orosz nyersanyagimporttól, és az ország évtizedek óta minden más posztszovjet államnál közelebb áll Oroszországhoz, az országot már 25 éve vezető Lukasenka a 2014-es krími válság után sokkal kritikusabb hangot ütött meg az oroszokkal kapcsolatban. Belarusz ekkor kezdett közeledni az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz is, meghatározó szerepet játszott az ukrán kormány és az oroszbarát szeparatisták közötti tárgyalásokban, sőt, az ország még a Krím orosz annexióját sem ismerte el.

 

Csendes alku Belarusz és a nyugat között

 

Talán ennek eredményeképp a korábban diktatórikus hajlamai miatt páriaként kezelt Lukasenkával már kesztyűs kézzel bánnak a nyugati hatalmak: 2016-ban az Egyesült Államok és az Európai Unió is visszavonta a Belarusz elleni szankciókat, miután Lukasenka több politikai elítéltet is szabadon engedett és reformokat hajtott végre.

 

Belarusz részben mostani, az amerikai diplomaták számát korlátozó intézkedésének visszavonásával is szeretné tovább enyhíteni a korábban feszült viszonyt. Ahogy a külügyminisztérium is fogalmazott, abban bíznak, a lépés „hozzájárul a Belarusz és az Egyesült Államok közti kapcsolat további normalizálódásához”.

 

Hozzátette:

 

Oroszország gyakran olyan, Belarusz számára elfogadhatatlan feltételeket állít fel, mint például az orosz rubel bevezetése, vagy épp a Moszkvával való teljes egyesülés.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Most, hogy a Kvartal 95 alapítója maga lett Ukrajna elnöke, a stúdiónak találnia kell valakit, aki parodizálja majd. Ki tudja, akár még te is lehetsz az!

Tovább növelte előnyét a brit Konzervatívok vezetéséért vívott harcban a londoni expolgármester, a vitába új színt vivő Rory Stewart kiesett.

A bécsi szocdemek így tanítanák meg a kutyatartás alapjait. Szerinted kéne hasonló intézkedés itthonra is? Szavazz!

Bár már régóta ígérgetik ennek a három országnak, hogy beléphetnek a schengeni zónába, az Európai Bizottság illetékes biztosa most azt mondta: tényleg hamarosan Schengen-tagok lehetnek.

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő mátrai szénerőművet azért záratná be a szervezet, hogy a lehető leggyorsabban a lehető legtöbb széndioxid-kibocsátást lehessen megspórolni.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Buda mellett, és még mindig van rá jegy! Június 19-22.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás