+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. március 5. kedd, 18:39
A belorusz elnök olyan keményen szólt oda Vlagyimir Putyinnak, ahogyan azt kevesen mernék megtenni: szerinte Oroszország hisztis lesz, ha Belarusz a nyugattal üzletel.

Belarusz a jövőben jobb kapcsolatokat kíván kialakítani a nyugattal annak ellenére is, ha ez „hisztériát” idéz elő az ország tradicionális szövetségeséből, Oroszországból – nyilatkozta kedden Alekszandr Lukasenka belorusz elnök a The Moscow Times tudósítása szerint.

 

Nincs ingyen ebéd

 

Meglepő kijelentését az államfő azután tette, miután

 

feloldott egy olyan, még 2008-ban hozott intézkedést, melyben a 9,5 milliós lakosságú országban 5-ben maximálta az amerikai diplomaták számát.

 

Mostani kritikus megjegyzései azt is előrevetítik, hogy az elnöknek Vlagyimir Putyinnal való sokadik találkozása után sem sikerült rendeznie nézeteltéréseit Oroszországgal, ám a különbségek inkább gazdasági, mintsem ideológiai alapúak: Oroszország tavaly Belarusz számára hátrányosan változtatta meg adórendszerét. Ugyanis a két ország és Kazahsztán vámmentes övezetet alkot, melynek keretében Moszkva nyersolajat és további olajtermékeket küldött Minszknek exportköltség nélkül. Belarusz ezen termékek egy részét később újraexportálta a vámunión kívülre, ezzel bezsebelve az évi 400 millió dollárnak megfelelő bevételt. Január 1-jével ugyanakkor Oroszország megváltoztatta adórendszerét ennek megakadályozásának érdekében.

 

Hisztisek az oroszok?

 

Lukasenka keddi, a BelTA állami hírügynökség által idézett beszédében úgy fogalmazott, "ideális esetben a belorusz külpolitika nyugati és keleti irányultságai kiegyensúlyozzák egymást". Hozzátette,

 

Belarusz a nyugattal való együttműködése „valamiféle allergikus reakciót, sőt, néha még hisztériát is előidéz” Oroszországból. „A kérdés az, hogy miért is ennyire hisztérikusak?”

 

– szólt oda Vlagyimir Putyinnak az államfő úgy, ahogyan azt kevesen mernék megtenni.

 

A nyugathoz való hirtelen közeledés oka a gazdasági kérdéseken túl az expanzív orosz külpolitikától való félelemben keresendő: bár Belarusz nagyban függ az orosz nyersanyagimporttól, és az ország évtizedek óta minden más posztszovjet államnál közelebb áll Oroszországhoz, az országot már 25 éve vezető Lukasenka a 2014-es krími válság után sokkal kritikusabb hangot ütött meg az oroszokkal kapcsolatban. Belarusz ekkor kezdett közeledni az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz is, meghatározó szerepet játszott az ukrán kormány és az oroszbarát szeparatisták közötti tárgyalásokban, sőt, az ország még a Krím orosz annexióját sem ismerte el.

 

Csendes alku Belarusz és a nyugat között

 

Talán ennek eredményeképp a korábban diktatórikus hajlamai miatt páriaként kezelt Lukasenkával már kesztyűs kézzel bánnak a nyugati hatalmak: 2016-ban az Egyesült Államok és az Európai Unió is visszavonta a Belarusz elleni szankciókat, miután Lukasenka több politikai elítéltet is szabadon engedett és reformokat hajtott végre.

 

Belarusz részben mostani, az amerikai diplomaták számát korlátozó intézkedésének visszavonásával is szeretné tovább enyhíteni a korábban feszült viszonyt. Ahogy a külügyminisztérium is fogalmazott, abban bíznak, a lépés „hozzájárul a Belarusz és az Egyesült Államok közti kapcsolat további normalizálódásához”.

 

Hozzátette:

 

Oroszország gyakran olyan, Belarusz számára elfogadhatatlan feltételeket állít fel, mint például az orosz rubel bevezetése, vagy épp a Moszkvával való teljes egyesülés.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult nyomozócsoport azonban más eredményre jutott.

Miután Kiss László és Szaniszló Sándor III. és XVIII. kerületi polgármesterek átléptek a DK-ba, Gyurcsányéknak nagyobb lesz a frakciója a közgyűlésben, mint az MSZP-é.

Ezúttal semmiféle titkos társaság után nem nyomoz senki, és hullák sem lesznek, csak vadállatok zenélnek. Magyar alkotó illusztrálta.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlésben politizáló Kulcsár Gergely jelezte: a Jobbik-elnökség felszólítása ellenére sem mond le.

Mégpedig Amerikába. Sokak szerint ezzel milliók személyes információi kerülnek veszélybe.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

Új sorozat indul az Azonnalin: a 2020-as éveket alakító emberek mondják el, merre megyünk ebben az évtizedben.

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás