Sorra nyírják ki egymás könyveit a fiatal amerikai szerzők a politikai korrektség jegyében

Kosoko Jackson élete álmát élte: megírta első regényét, ami egy young adult (YA) célcsoportot megcélzó, tehát (egyzerűen szólva) fiatal felnőtteknek szóló regény; el is adta, márciusra tűzték ki a megjelenést. A könyvet sokan várták, hiszen a meleg, fekete szerző regénye remekül illeszkedik a YA-irodalom mostani trendjeibe: egy kétszeresen is kisebbségi, marginalizált szerző írta olyan főszereplőről, aki szintén fekete és meleg, tehát ez egy ún. #ownvoices könyv.

 

 

A YA-irodalomban prominens mozgalom válaszként született arra, hogy sokak szerint a YA-kiadásban még manapság is felülreprezentáltak a fehér, heteró, és egyéb privilegizált csoportokhoz tartozó szerkesztők és írók. Az elmúlt években a mozgalom azonban nem csak a margnalizált csoportok irodalomban történő megjelenését segítette elő, de számos könyvvel kapcsolatban konkrét online lincselésbe kezdett, ha az valamiért nem felelt meg az elvárásoknak.

 

Kosoko Jackson élharcosa volt ezeknek a jogosnak vélt (és alkalmanként jogos) támadásoknak. Új könyve kapcsán azonban eddigi harcostársai váratlanul ellen fordultak. Hogy miért, ahhoz szükség lesz egy kis magyarázatra.

 

Twitteres lincselés

 

A fent említett esetek közös jellemzője, hogy a botrány még a könyv megjelenése előtt szokott kitörni, mikor az előzetes sajtópéldányokat olvasó kritikusok közül valaki elkezdi kongatni a vészharangot, a twitteres visszhangkamra tagjainak többsége pedig általában anélkül száll bele teljes gőzzel az adott íróba, hogy olvasta volna a könyvet: lepontozzák a Goodreads-en és Amazonon, mérges leveleket írnak a kiadónak és magát a szerzőt is extenzíven támadják a közösségi médiában.

 

Így járt például Laurie Forest könyve, amit egy kritikus azzal vádolt meg előzetesen, hogy rasszista és homofób. A kritika nyomán óriási kampány kezdődött a könyv ellen, amiről aztán a megjelenése után kiderült, hogy az idézett rasszista szakaszok nem a szerző véleményét, hanem a könyv rasszista (és nyilván nem jófejnek szánt) karakterének véleményeit tükrözik, de addigra a kampány már az egy darab negatív kritikára alapozva a csúcson járt.

 

 

Kevésbé járt jól a középkorú fehér írónő, Keira Drake, akinek a The Continent című könyvéről jelent meg előre, hogy rasszista, és itt több alapja is volt az érvelésnek, ezért aztán az írónő teljesen átírta a könyvet. (A linkelt cikkben megszólal egy másik írónő, aki bevallja, hogy sokáig azt hitte, hogy a cigányság csupán egy mesebeli nép.) Ebben az esetben a könyv egyébként átment az „érzékenységi olvasókon” is, akiknek konkrétan az a munkájuk, hogy arra figyeljenek, hogy egy könyv ne bántson meg senkit.

 

A legutóbbi twitteres lincselés épp egy hónapja, január végén történt, és Kosoko Jackson is oroszlánrészt vállalt benne: az ázsiai származású, debütáló Amélie Wen Zhao könyvének estek neki azért, mert valaki (tkp. mindenféle bizonyíték nélkül) azt feltételezte egy karakterről, hogy fekete, illetve azt is, hogy a könyvben szereplő rabszolgaságot az amerikai rabszolgaság inspirálta (pedig nem), ezt pedig a twitteres rögtönítélő bíróság ítélete szerint nem írhatja meg jól egy ázsiai szerző. Zhao végül egy az egyben visszavonta a könyv megjelenését.

 

Kosoko Jackson a saját csapdájába esik

 

Ebben az inspiráló közegben készült tehát első könyve, az A Place of Wolves kiadására Kosoko Jackson. A történet főszereplője egy fekete, meleg amerikai fiatal, aki segélyszervezetnél dolgozó szüleivel Koszovóba költözik éppen azelőtt, hogy kitörne a koszovói háború. A főszereplő megismerkedik és összejön egy másik külföldi fiúval, aki itt él, végül együtt kell menekülniük a koszovói háború közepén.

 

A fenti példák nyomán már világos lehet, hogy ugyan a fekete meleg fiú története óriási #ownvoices sikerre predesztinálta a könyvet, a koszovói háború háttérként felhasználása viszont óriási támadási felületet hagyott; főleg abban a formában, ahogy a kritikusok szerint Jackson megvalósította az ötletet.

 

Az egyik kritikus szerint önmagában problémás, hogy egy olyan történelmi környezetben játszódik a regény, ahol albán emberek tízezrei szenvednek, de az olvasónak nem értük, hanem egy amerikai és egy brazil fiúért kell izgulniuk; ennél is nagyobb problémaként érzékelte, hogy a könyv főgonosza éppen egy muszlim vallású albán terrorista lett.

 

 

Ugyan konkrét idézetekkel a kritikus nem támogatta meg az írását, a YA-közönség így is átment a szokásos támadó üzemmódba, amelynek most éppen az abban korábban részt vevő Kosoko Jackson került a másik oldalára. A szerző végül bejelentette, hogy a könyv ebben a formában és a tervezett időpontban nem fog megjelenni.

 

Mi a tanulság? Igazából fogalmam sincs.

 

Osszad, lájkold, ne sajnáld!

A Facebook újfent lenyeste a magyar híroldalak elérését. Tegyél ellene!
Amerikai büntetőalgoritmusok helyett öntudatos magyar polgárokat!

comments powered by Disqus