+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence & Kulcsár Árpád
2019. március 2. szombat, 08:00
Azt hinné az ember, hogy a könyvkiadásban az év eleje a holtszezon, ehhez képest Könyves Kálmán most huszonhárom könyvet is tud ajánlani, melyek között ott van Arthur Koestler regényének vadiúj fordítása, egy kis világfájdalom Izlandról, egy krimi Franciaországból, vagy egy alapos könyv a Városliget eredeti, Nebbien-féle kinézetéről. Mit olvass? Megmondjuk!

A könyvkiadásban a télutó-tavaszelő mindig a nyugaom időszaka, amikor kevés cím jelenik meg. Az olvasók ilyenkor olvassák el a tavalyról megmaradt, karácsonyra (Mikulásra, szülinapra, Húsvétra, stb.) ajándékba kapott könyveket. A kiadók pedig tartogatják a súlyosabb töltényeket az április végi Könyvfesztiválra.

 

Persze ilyenkor is jelennek meg azért könyvek,

 

ráadásul nem is akármilyenek. Hiánypótló klasszikus sci-fi, Bolaño-újrakiadás, Arthur Koestler híres regényének új fordítása – na de nem is soroljuk, olvassátok el szépen sorban:

 

+++

 

Madeline Miller: Kirké (General Press)

 

Madeline Miller korábban egy díjnyertes könyvben mesélte újra a hellén hős, Akhilleusz történetét, idén januárban magyarul is megjelent tavalyi Goodreads Choice-díj győztese fantasy-kategóriában: 

 

az új könyv az Odüsszeiából ismert hatalmas varázslónő, Kirké életét rajzolja fel újra.

 

A kiadó ezt írja róla: „mámorító eposz a családi vetélkedésről, intrikáról, szerelemről és veszteségről, illetve a férfiak uralta világban is rendíthetetlen női erőről”.

 

Cserényi-Zsitnyányi Ildikó: Aknamunka – Szabotázsperek a Rákosi-korszakban (Jaffa)

 

A kötet egy szűkebb szakmai réteg tragédiáján keresztül metszően éles képet rajzol a kommunista diktatúra mindennapi működéséről:

 

a bányaműszaki értelmiség ellen lefolytatott törvénytelen eljárások sok remek szakember életét törték derékba.

 

A rendelkezésre álló, bőséges levéltári forrásanyagra és az áldozatok személyes hagyatékára támaszkodva Cserényi-Zsitnyányi Ildikó végigköveti a korszak kézi vezérléssel irányított koncepciós pereit, bemutatja az ÁVH vizsgálati módszereit és erőszakos cselekményeit.

 

 

Octavia E. Butler: Hajnal (Agave Könyvek)

 

Lilith ​ismeretlen helyen ébred fel. Hamar megtudja, hogy az oankáli nevű idegen faj űrhajóján tért magához, ahol több száz évig tartották mélyalvásban: ez a faj mentette meg a Földet a nukleáris holokauszt után, és most úgy érzik, eljött az ideje, hogy visszatelepítsék oda az emberiséget.

 

De ahogy a nő idővel megismeri az oankálikat és a kultúrájukat, rádöbben, hogy az idegenek nagy árat kérnek a segítségükért cserébe.

 

Még mindig sok olyan klasszikus fantasztikus szerző van, akinek könyvei itthon ismeretlenek. Egy ilyen elmaradást pótol az Agave Könyvek idén Octavia E. Butler Xenogenezis-trilógiájának kiadásával, amelynek első kötete márciusban érkezik, a második ősszel, a harmadik pedig jövő tavasszal várható.

 

Benjamin Balint: Kafka utolsó pere (Európa)

 

Egy afféle irodalomtörténeti oknyomozói munka ez, és kötelező mindazoknak, akiket lázba hoz a kafkai örökség, vagy az a gesztus, ahogyan Max Brod nem semmisítette meg – ahogyan azt franz Kafka a halálos ágyán kérte – a kéziratokat.

 

Nos, nyolcvan évvel az események után nagy a vita, hogy kié is legyen, és ki férjen hozzá ezekhez:

 

Izraelé, úgy is, hogy Kafka sosem járt ott, és utca sincs elnevezve ott róla, egy zsidó nőé, aki sosem találkozott Kafkával, vagy Németországé, mivel németül vannak írva – de az író nővérei ugyebár koncentrációs táborokban haltak meg. Balint könyve nagyon izgalmas utazásnak ígérkezik, és mindenképpen árnyaltabban fogunk tőle gondolkodni az irodalmi hagyatékokról, amelyekről van itthon is bőven elég vita (pl. Kertész vagy Petri kapcsán).


Michel Bussi: Fekete ​vízililiomok (XXI. Század)

 

A modern európai thriller egyik legsikeresebb szerzőjeként hivatkozik a kiadó a francia Michel Bussire, akinek ez a második hazánkban megjelent könyve.

 

A Claude Monet-nak annyira kedves normandiai faluban, Givernyben, az Epte folyó partján holtan találják Jérôme Morval szemészt.

 

Meggyilkolták. A toulouse-i rendőrakadémiáról frissen kikerült nyomozó számára a szép helyi tanítónő férje az első számú gyanúsított. De, ahogyan az lenni szokott az ilyen kis közösségekben, valójában senki sem az, akinek látszik.

 

 

Brian K. Vaughn – Fiona Staples: Saga 2. (Pesti Könyv)

 

Tovább folytatódik az elmúlt évek egyik legsikeresebb sci-fi/fantasy képregényének hazai kiadása, amiről már mi is írtunk a múltkor. Szerelemben égő szüleinek, Markónak és Alanának hála 

 

az újszülött Hazel már túlélt halálos orgyilkosokat, dühöngő hadseregeket és idegen szörnyűségeket,

 

de a külső űr hideg végtelenjében a kislány most valami sokkal félelmetesebbel néz szembe: a nagyszüleivel! Ezt írtuk az első kötetről: „A Sagában mindent megtalálunk, ami jó a fantasztikumban, és mindehhez még hozzá van csapva egy csomó ötlet, provokatív gondolat – a sziporkázó humor, és a fordulatokkal teli történetvezetés pedig már csak a ráadás.”

 

Jámbor Imre: Nebbien ​városligete (Terc)

 

Jámbor Imre tájépítész, a Budapesti Corvinus Egyetem nyugalmazott professzora oktató- és tervezőtevékenysége mellett évek óta foglalkozik a Városliget történetével.

 

A pesti Városliget a világ első közparkja, amelyet egy város a saját területén, a saját forrásaiból létesített polgárai számára

 

szabad használatra oly módon, hogy a tervezőt nyilvános pályázat útján választotta ki. A könyv célja, hogy megismertesse az érdeklődőkkel az eredeti tervet és térkoncepciót, amire a mai Városliget csak nyomokban emlékeztet.

 

Beate Dölling: A gödör mélyén (Scolar)

 

Legyen valami a tinédzsereknek is, no persze a műfaji könyveket is eléggé olvassák, de nem árt, ha mást is: A Scolarnak van egy sorozata, amely

 

könnyed stílusban tálal olyan problémákat, amikkel azonosulni tudnak: drog, szex, válsághelyzetek, stb.

 

Dölling népszerű ifjúsági szerző Németországban, nagyot nem lehet vele tévedni. 

 

Robert McCammon: Egy fiú élete (Fumax)

 

A tizenegy éves Cory Mackenson egy idilli városkában, az alabamai Zephyrben él, ahol minden a legnagyobb rendben van: az ég mélykék, a folyóban rejtélyes szörnyek úszkálnak és minden barátság örökké tart.

 

Aztán ahogy az már az ilyen idilli kisvárosokban lenni szokott, kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik.

 

(Mintha ezt írtuk volna már ebben a cikkben.) A nyolcvanas évek klasszikus horrorszerzőjének eddig egy könyve jelent meg magyarul, de ezt a  regényét annyira fontosnak érezte a kiadó, hogy konkrétan ez az első olyan kiadványuk, ami nem egy friss külföldi megjelenés magyar fordítása, hanem régebbi, mára klasszikusnak számító munka.

 

 

Volker Weidermann: Álmodozók ​forradalma (K.u.K.)

 

Megtörténhetett-e ​valaha is, hogy forradalom révén költők ragadták magukhoz a hatalmat? Igen, volt a történelemnek egy rövid pillanata, amikor ez lehetségesnek tűnt…

 

Egy ilyen eseményről, a müncheni tanácsköztársaságról mesél Volker Weidermann könyve.

 

A fülszöveg szerint teszi ezt olyan magával ragadóan, hogy az olvasó szinte szemtanúja a viharos, komikus és tragikus eseményeknek, amelyek száz esztendeje történtek.

 

Cecelia Ahern: Üvöltés (Athenaeum Kiadó)

 

A szerző azzal lett nagyon híres, hogy írt egy könyvet, amiből lett egy film, ami nagy siker lett, aztán sokan kíváncsiak lettek, miből lett a film ( a címe: Utóirat, szeretlek). Vannak így ezzel páran.

 

Állítólag ez a könyv most egy harcosan feminista novelláskötet,

 

harminc történetet tartalmaz, amelyekben „nők küzdenek le ezernyi viszontagságot agyafúrtságuk, leleményességük és könyörületességük révén”. Hát meglátjuk, mennyire feminista, és hogyan működik a beígért mágikus realizmussal együtt.

 

Majtényi György (szerk.), Mikó Zsuzsanna (szerk.), Szabó Csaba (szerk.): Kommunista ​kiskirályok (Libri)

 

Hogyan éltek a kommunista vezetők a hétköznapokban, mik voltak a legfontosabb kiváltságaik? Miképp jutottak luxuslakáshoz, hogyan zajlottak a hírhedt vadászatok?

 

Valóban elkártyázták a helyi hatalmasságok a mezőtúri téeszt?

 

A kötet írásai a kommunista korszak politikusainak életvitelét, hatalmi túlkapásait elemzik, miközben megdöbbentő képeket villantanak fel a közelmúltból és a kommunista kiskirályok mindennapjairól.

 

 

Jonas Lüscher: Kraft (Typotex)

 

Ennél maibb regényt nehéz elképzelni: a Szilícium-völgyben egymillió dolláros versenykonferenciát szerveznek annak bizonyítására, hogy a világban minden rendben van, és az emberiség a lehető legjobb irányba halad. Richard Kraft professzor nem hiszi, hogy jó fele halad, de van (és kell) az a pénz neki, úgyhogy elvállalja, hogy részt vesz rajta.

 

Amire számítani lehet: az európai politikai közelmúlt vizsgálata, némi cinizmus és lehangoltság.

 

A svájci-német író viszonylag fiatal a prózaírói szcénán,de már számos díjat besöpört német nyelvterületen. Ő is most debütál, kíváncsian várjuk.

 

Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol-trilógia (Jelenkor)

 

Az év nagy ígérete, már meg is jelent, és legalábbis a stílusban a Jelenkor  nagyon megadta a módját: fantasztikus borítót kapott a trilógia, amit összerakva minden felvillan: Izland, halászat, sziget, hideg. A gleccserek közt játszódó történetben egy kisfiú bandukol, hogy egy verseskötetet visszaadjon tulajdonosának, majd öngyilkos legyen, csakhogy ha így indul egy regény, akkor ritkán következik be maga az öngyilkosság, jön egy váratlan találkozás, majd több száz oldalnyi elmélyülés Izlandon kemény sorsok között.

 

Nagyon ritka itthon az izlandi irodalom, és a Jelenkor most elég nagy űrt pótol be ezzel a könnyvvel, az ország egyik legfontosabb alkotását teszi a magyar olvasók elé.

 

De nem csak Izland-szerelmeseknek kötelező persze, hanem azoknak is, akik elhiszik, hogy az 1900-as évek elején kóborló kisfiú egzisztenciális kihívása a 21. század emberéé is: pont annyira vagyunk idegenek, a szegények pont annyira szegények, csak az a kérdés, hogy elég figyelmesen kívül tudunk-e helyezkedni a történelmi folyamon, hogy meglássuk a kerekek alatt összetörő nyomorultak ezreit, vagy saját énünk rezdüléseit.

 

 

Daryl Gregory: Kanálhajlítók (Libri)

 

A 60-as évek Amerikájában Teddy és Maureen egy CIA által támogatott különleges képességekről szóló kutatás során szeretnek egymásba, össze is házasodnak, és családot alapítanak, ők lesznek a káprázatos Telemachus család, akik országszerte fantasztikus cselekedeteket hajtanak végre.

 

A családot azonban tragédia éri, és harminc évvel később már nem is olyan káprázatosak,

 

elérik őket is a hétköznapok szokásos nyűgjei. Ráadásul a nehézségek fokozásaként a CIA emberei is kopognak az ajtón, és arra kíváncsiak, hogy maradt-e valamennyi mágikus erő a Telemachus-klánban.

 

Sissel-Jo Gazan: A dinoszaurusz tolla (Jaffa)

 

Anna Bella a koppenhágai egyetem végzős biológusa, egyedülálló anyuka, aki épp diplomamunka-védésére készül: szakdolgozatában a madarak és a dinoszauruszok közti rokonság témáját kutatja.

 

Mindennek tetejébe pedig kegyetlen módon meggyilkolják a témavezetőjét.

 

Amikor a legjobb barátját is megölik, nyomozni kezd: lehet, hogy a borzalmas bűnesetek a diplomamunkájával függenek össze? És mit tikolnak előle a szülei? és ki küld neki sms-eket elhunyt barátja telefonjáról? És mindemellett persze ott vannak még a dínók is.

 

 

Roberto Bolaño: Vad nyomozók (Jelenkor)

 

A 2666 című regény megjelenése azt is hozta magával, hogy sokkal szélesebb olvasói réteg kezdett érdeklődni Roberto Bolaño iránt. Márpedig több könyve is volt kiadva már magyarul, például a most újra megjelenő Vad nyomozók is, de valahogy évek óta nem merült fel, hogy nyomtatni kellene még a kultuszerző könyveiből, holott a Vad nyomozók a 20. század egyik legemblematikusabb prózai teljesítménye,

 

amiben nem tudjuk, mitől olyan vadak a „nyomozók”: talán csak elhivatottságukban, amivel egy eltűnt költőnőt akarnak megtalálni. 

 

A szerző hatalmas bravúrral írta meg a szöveget, a második részben például két tucatnyi személy emlékezik, a leveleken, interjúkon keresztül pedig többé-kevésbé összeáll egy történet, kirajzolódnak személyiségek, ahogyan Mexikóvárosban, a Sonora-sivatagban, Párisban, Tel Avivban vagy éppen Barcelonában mesélik el a nyomozás részleteit, és úgy érezzük, kevesen értik jobban a világot, mint Bolaño, aki viszont úgy fedi fel a mélységeket, ami egy átlagolvasónak sosem volt ismerős.


Timothy Snyder: A ​szabadság felszámolása (XXI. Század)

 

Snyder nem kertel: világossá teszi, hogy egyenlőség vagy oligarchia, az individuum vagy a totalitárius rendszer, igaz vagy hamis állítások között kell választanunk, ha a nyugati liberális demokráciák mai krízisét vizsgáljuk.

 

Ahhoz, hogy szembenézzünk ezzel a kihívással, tisztáznunk kell politikai hagyományainkat, értékrendünket,

 

továbbá azt is, hogy a jövő milyen igényeket támaszt tradícióink megújítására. A Közép- és Kelet-Európával, illetve a holokauszttal foglalkozó amerikai történész A ​zsarnokságról című könyve nagy siker volt itthon is két évvel ezelőtt: elképzelni sem tudjuk, hogy miért.


Arthur Koestler: Sötétség délben (Magvető)

 

Koestler regényét régóta ismerik az olvasók. Vagy mégsem? Mindeddig ugyanis úgy tudták, hogy az eredeti szöveg a második világháború alatt elveszett, így az olvasóknak be kellett érniük Koestler szerelme, Daphne Hardy fordításával. 2015-ben azonban robbant a hír, hogy Svájcban megtalálták az eredeti kéziratot.

 

Koestler regénye zavarba ejtő a második világháború fényében, nagyon tisztán látta, hogyan fog a morál feláldozódni holmi végső, és nemesnek kikiáltott célok oltárán.

 

Nyikolaj Szemjonovics Rubasov, a regény hőse, a régi bolsevista mozgalom tagja egyszer csak cellában találja magát, ahol elvtársai faggatják el nem követett bűnökről, és be kell vállalnia, ha a kommunista győzelmet akarja. Koestler azonban nemcsak azért zseniális, mert mert előrevetítit a sztálini koncepciós pereket, hanem az emberi dráma ábrázolásában is.

 

 

Slavoj Žižek: A Kommunista Kiáltvány megkésett aktualitása (Európa)

 

A szlovén filozófus megpróbálja tisztába tenni, hogy akkor mit is kellene továbbvinni a kommunista örökségből, és mit kell alapvetően elvetni. A marxizmus ugyanis sokaknak egy szitokszó, holott mégiscsak a világ egyik legnagyobb közgazdásza és filozófusa volt a jó öreg Karl, akinek a diagnózisai telibe találhatnak ma is.

 

Žižeket persze mindig felüdülés olvasni, értsen akár egyet az ember vele, vagy szálljon vitába, kevés gondolkodó van ma, aki ennyire jelen lenne a mainstream társadalomkritikában,

 

tévécsatornákon, újságokban (talán Noam Chomsky a másik). Ennek ellenére kritikai megalapozottsága vitathatatlan, ha „celebként” néha mégoly ellentmondásos és provokatív is.

 

Martin Pollack: Az amerikai császár – A nagy galíciai kivándorlás (L'Harmattan Kiadó)

 

Osztrák szépirodalmat is viszonylag keveset olvas a hazai nagyközönség (talán Cristoph Ransmayr számít a legismertebbnek), de pont itt az idő pótolni. Martin Pollack ugyanis úgy meséli el az 1900-as évek galíciai kivándorlását, hogy megdöbbenünk rajta:

 

nahát, a mai bevándorlók (egyesek szerint migránsok) is ugyanilyen borzalmakat élnek át.

 

A „Monarchia szegényházából” ugyanis hatalmas volt az elvándorlás a századelőtől kezdve, embercsempészek, bűnözők hálójába keveredve vánszorogtak az elmenők, és sokszor ellenséges közeg fogadta őket. Hát hogyne olvasnánk ma pont ilyen történeteket? 

 

 

Colm Tóibín: A blackwateri világítóhajó (Park)

 

Sok idén a 20. század eleji történet: Tóibín Írországba visz el minket, ahol három nő – Dora Devereux, a lánya, Lily és az unokája, Helen – sokéves viszálykodás után törékeny békét köt.

 

Helen imádott öccse, Declan ugyanis haldoklik, és a három nő a nagymama roskatag tengerparti házában találkozik vele meg két barátjával.

 

A szerző már olyan regényekkel bizonyított, mint a Brooklyn vagy a Nora Webster, akik ezen regények feszültségektől telt, lassú mozgásait szerették, várhatóan erre is ráugranak majd.

 

Hanne Orstavik: Vágy (Scolar)

 

Nem nagyon csalódunk az északiakban mostanság, legyen az krimi, vagy széppróza. Hanne Ostavik egy rövid regénnyel debütál a magyar közönség előtt, a mindössze 160 oldalas történetbben egy éjszaka eseményeibe sűrítve ismerjük meg a kapcsolattalanságtól szenvedő anya és magányos kisfia megrázó történetét.

 

Az anya csak kis külön időt szeretne magának, elmegy otthonról, és közben a kilencéves gyerek...

 

A norvég szerző regénye otthon már számos sikeren van túl, de az Egyesült Államokban is remek volt a fogadtatása, ithon is megér egy próbát.

 

Könyves Kálmán többi könyvajánlójáért és egyéb cikkeiért ide tessék kattintgatni vadul.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A hadsereget is bevetik a franciák a középületek védelme érdekében. Súlyos rendbontásra számítanak szombaton.

Nyilvánvaló volt, hogy a Törőcsik Mari ablakán bekukucskáló Orbán Viktor mémesedni fog, ezért most következzen egy válogatás az eddigi munkákból!

A görög védelmi minisztérium provokációnak nevezte a közös hadgyakorlaton történteket.

Csak a hatékony rendőri fellépésnek köszönhető, hogy nem történt komolyabb sérülés az Alexanderplatzon.

Be fognak jutni az Európai Parlamentbe, ráadásul a baloldalról elég sok szavazót elvisznek. Határozottak, és nem alkusznak: betiltanák a vadászatot, halászatot, és a húsfogyasztás ellen is fellépnek.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

A volt bécsi nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Vince az Azonnalira kommentelt!

A termékenységi ráta növelése, a bevándorlás megállítása és Európa felébresztése: nem csak a magyar kormány programját jellemzik ezek a szlogenek.

A strasbourgi Európai Parlament képviselői bárjában értük el Alessandra Mussolinit, aki Berlusconi Forza Italiája színeiben ül az EP-ben.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Twitter megosztás Google+ megosztás