+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. február 28. csütörtök, 08:14
Az orosz ellenzéki politikus szerint a jelenlegi nyugati szankciók inkább az orosz átlagpolgárnak, mintsem a Kreml-közeli oligarcháknak fájnak.

Kritizálta a nyugat Oroszország elleni szankcióit Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus a Financial Times-nak adott interjújában. A Kreml által többször is börtönbe záratott politikus szerint a nyugat a szankciókkal célt tévesztett, sőt, valójában nem is volt érdekük szembe szállni „a piszkos pénzzel”.

 

Ugorjanak neki az oligarcháknak, minden más csak aktatologatás

 

A Krím-félsziget annexiója és az ukrán válság miatt 2014-ben több állam is szankciókat vezetett be Oroszország ellen: az Egyesült Államokon, Kanadán, Ausztrálián és Japánon felül az Európai Unió tagjai kollektíven gazdasági korlátozásokat vezettek be Oroszország ellen. Ezeket az intézkedéseket illette most kemény kritikával Navalnij, mondván, hogy „az amerikai szankciós politika egy kaotikus, érthetetlen zűrzavar”. Hozzátette:

 

az Egyesült Államoknak inkább a politikához közel álló oligarchákat kéne szankcionálnia, minden más ezen kívül pedig „felesleges aktatologatás”.

 

Navalnij úgy vélte, hogy a legújabb amerikai oroszellenes szankciók inkább az átlagpolgárokat fogják érinteni, mintsem a Kremlhez közel álló csoportokat. 

 

Ismeretes, hogy Navalnij több oknyomozó riportot is készített a Kreml-közeli oligarchák zűrös ügyeiről, a legismertebb közülük az „On vam nye Gyimon”, vagyis a „Ne nevezd őt Gyimának” Dmitrij Medvegyev miniszterelnök érdekeltségeit göngyölíti fel. A Navalnij által létrehozott Korrupcióellenes Alapítvány további oknyomozó riportokat is készített, az egyik például egy orosz eszkortlány Instagram-sztorijain keresztül jut el egészen Oleg Gyeripaszka Kreml-közeli orosz oligarcháig, onnan pedig egészen a világpolitikáig.

 

Az USA megkegyelmez egy oligarchának

 

Gyeripaszka egyébként nemrég fel is lélegezhetett kicsit, az Egyesült Államok ugyanis január végén visszavonta az oligarchához köthető cégek elleni szankciókat. Navalnij ezt a döntést „súlyos kudarcként” értékelte.

 

Az oligarcha a Kremllel szoros viszonyt kialakítva vált Oroszország egyik leggazdagabb emberévé, az EN+ nevű, alumínium- és energiacégén keresztül 2017 végén több mint egymilliárd dollárt halmozott fel. Később az ellene, és más Putyinhoz közeli oligarchák cégei ellen bevezetett – és a múlt hónapban Gyeripaszka tekintetében végül visszavont – amerikai szankciók érzékenyen érintették. Végül ezeket azért vonták vissza, mivel az Egyesült Államok szerint a Gyeripaszkához köthető EN+ és Rusal cégek eleget tettek azért, hogy eltávolodjanak Gyeripaszkától.

 

Gyeripaszkát egyébként a múltban szoros kapcsolat fűzte Paul Manaforthoz, Donald Trump korábbi kampánytanácsadójához is,

 

aki jelenleg az Egyesült Államokban adócsalás és egyéb zűrös ügyek miatt hosszú börtönbüntetésre számíthat.

 

A brit ügyvédek imádnak orosz pénzből élni

 

Navalnij a Financial Times-nak elmondta:

 

az Egyesült Királyságban az erős lobbiszervezetek és az „évtizedek óta orosz pénzből élő mohó ügyvédek” miatt zátonyra futott a Szergej Szkripal, korábbi orosz ügynök megmérgezése utáni kampány, melyben az orosz pénzek ellen szólaltak fel.

 

„Az FBI és a brit kormány túlontúl is jól tudta, kik azok az emberek, akik szankcionálása igazán fájdalmas lenne” – fogalmazott.

 

A 42 éves ellenzéki politikus egyébként Vlagyimir Putyin egyik legkeményebb ellenfelének mondható: korrupcióellenes harca és országos kormányellenes tüntetései miatt nagy ismertségre tett szert, ám végül az orosz hatóságok a tavalyi elnökválasztáson megakadályozták indulását. Most éppen egy szakszervezet építésébe kezdett, mely azon, a közoktatás és az egészségügy területén dolgozókért kíván harcolni, akik egy-egy orosz föderális területen az ott előírt minimálbér alatt keresnek.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás