+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra kéri Franciaországot, álljon le azokkal a gumilövedékes, nem halálos fegyverek használatával, amelyek több sárgamellényes tüntető sérüléseiért felelősek az utóbbi hetek kormányellenes tüntetésein – számol be az RFI.

 

Franciaország azon kevés európai országok közé tartozik, ahol jogszerűen használhatják a – francia rövidítéssel csak LBD-ként ismert –tömegoszlató fegyvereket, amelyek negyven milliméteres gumilövedékekkel működnek, és nem számítanak halálosnak.

 

„A francia hatóságoknak fel kell hagyniuk az LBD-k használatával a közrend fenntartásakor”

 

– nyilatkozta Dunja Mijatović, az emberi jogi biztos. Arra kérte a kormányt, sürgősen vizsgálja felül előírásait a zavargásokkor bevetett gumilövedékek használatát illetően, figyelembe véve, hogy elsődleges feladatuk a polgárok jogainak védelme.

 

A sérülések „kérdéseket vetnek fel a közrend fenntartásához használt módszerek emberjogi vonatkozásait illetően” –  mondta.

 

A Strasbourgban székelő emberi jogi biztos az emberek jogainak tiszteletben tartásáért felel az Európa Tanács 47 tagországában, ezt jelentésekkel, a párbeszéd facilitálásával, és a tagországoknak tett javaslatokkal kívánja elérni.

 

Mijatović a január 28-i Franciaországba látogatását követően készítette el jelentését, amelynek nincsenek jogi következményei. Ekkor a rendőri erőszak használatát vizsgálta a sárgamellényes tüntetések kontextusában. A rend őrei széleskörűen alkalmaztak erőszakot a néha valóban agresszívvé váló tüntetéseken. Több tucat tüntető sérült meg a tömeg és a rendőrök összecsapásai során, voltak, akik részlegesen megvakultak egy fejsérülés után.

 

A  francia hatóságoknak más a véleménye

 

A francia hatóságok visszautasították a reklamációkat, állítván, hogy a gumilövedékek, és a villanógránátok használata szükségszerű az agresszív egyének ellen, akik ismételten megtámadták erőiket.

 

Az ország legfelsőbb közigazgatási bírósága ugyancsak indokoltnak nyilvánította a tömegoszlató fegyverek használatát, tekintettel az agresszió által való fenyegetettségre.

 

A francia kormány cáfolta a tanács állítását, mondván, a fegyverek a tüntetők egy erős magjának „rendőrök, újságírók és mások” ellen intézett ismétlődő támadásai elleni védekezést szolgálták. Francia törvényhozók jelenleg azon dolgoznak, hogy a rendőrség kitilthassa az ismert vagy feltételezett felforgatókat. Ez jogalapot biztosítana nekik arra, hogy bírósági végzés nélkül átkutassák a tüntetőket fegyverekért. Egy másik intézkedés azt tiltaná meg tüntetőknek, hogy eltakarják az arcukat tüntetések során, az igazoltatás megkönnyítése végett.

 

Jelentésében Mijatović arra figyelmeztette a kormányt, hogy hasonló intézkedések az emberek gyülekezéshez és szabad mozgáshoz való jogainak komoly korlátozását jelentik.

 

FOTÓ: Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

Közben a lakhatási támogatások 90 százaléka jómódú családokhoz kerül. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetőjével.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás