A nyugat-balkáni ellenzék jó része nem ül be a parlamentbe, Brüsszelnek ez nem tetszik

Az ellenzéki politikusok azt mondják: az Európai Bizottságnak inkább a korrupt kormányokat kellene helyreigazítania, mint őket.

Nem csak Albániában bojkottálják a parlamenti működést ellenzéki képviselők, mint ahogyan azt megírtuk, hanem most már Montenegróban és Szerbiában is – írja a Balkan Insight.

Marinika Tepić szerb ellenzéki képviselő meg azt üzente vissza neki, hogy ő is ugyanezt tenné abban a helyzetben, amiben ők vannak. Tepić a szerb ellenzéki összefogás egyik tagja, amelynek Szövetség Szerbiáért a neve. Ők nemrég úgy döntöttek, hogy egyáltalán nem fognak ezentúl részt venni a parlamenti munkában, sem az önkormányzatokéban.

A Szövetség Szerbiáért azzal indokolja a döntést, hogy az Aleksandar Vučić elnök által vezetett Szerb Haladó Párt rengeteg visszaélést követ el, és a parlamentben gyakorlatilag megszűnt a párbeszéd lehetősége a kormány és az ellenzék között.

Albániában sem elégedettek az elenzékiek: hetek óta tüntetéseket szervez a legnagyobb ellenzéki erő, a Demokratikus Párt. Izmira Ulqinaku képviselő februárban visszaadta a mandátumát, és azóta az utcán politizál, mint ahogyan párttársai is. Azt mondja, ahelyett, hogy az EU az ellenzékieket korholná, inkább az Edi Rama miniszterelnök által vezetett kormány korrupciója ellen kellene felszólalnia.

„A nyugati médiában több történetet is bemutattak, ami a kormány és a szervezett bűnözés kapcsolatát mutatta be, ez pedig semmilyen reakciót nem váltott ki az Európai Bizottságból” – állítja a politikus. Szerinte albánok ezrei menekülnek évente a korrupciótól sújtott országban, de végre hallatják a hangjukat az emberek, és ezt inkább támogatni kellene az EU-nak.

Az EB szerint a képviselőknek a parlamentben a helye

Az EB szóvivője hétfőn tartott sajtótájékoztatót, ahol azt mondta, hogy bizonyos EU-s szabványokat a Nyugat-Balkánon is be kellene vezetni, mint ahogyan azt is, hogy 

Szerinte a tiranai, belgrádi és podgoricai tüntetéseknek egyedi karakterei vannak, és nem akar összefüggésekre utalni közöttük.

Az újságírók megkérdezték tőle, hogy a Bizottság miért méltányolja olyan sokszor az ottani kormányokat, amikor emberi jogokat hágnak át. Erre a szóvivő válasza az volt, hogy akkor dicsérik őket, amikor kell, és amikor kell, akkor szigorú ajánlásokat számukra.

Montenegróban 2016-ban döntött úgy az ellenzék többsége, hogy nem ül be a parlamentbe, közvetlenül a választások után. Aztán 2018 júniusában a legnagyobb ellenzéki erő, a Demokratikus Front végül beült, de néhány kisebb párt azóta is bojkottál az URA nevű mozgalomba tömörülve.

A mozgalom vezetője, Dritan Abazović elmondta: a tagokat nem hatja meg Kocijančič felhívása. „Mi itt a Balkánon megértjük Brüsszel álláspontját, a fejlett EU-s országokban nincsenek problémák a demokráciával, de arra kérném őket, hogy nézzék meg a mi szemszögünkből is, sőt, vegyék észre a saját felelősségüket, amiért nem alakult ki a demokratikus szellem a Balkánon” – mondta.

Most Belgrádban, Podgoricán és Tiranán múlik, hogy megvédjék itt az EU-s értékeket. És ha ezt az EU képviselői nem látják, akkor a saját értekeikkel van problémájuk – mondta.