Ugyan betiltanák a „homoszexuális propagandát", de a Mi Hazánk szerint ez nem homofóbia

Kizárná-e a Mi Hazánk Mozgalom azt a párttagot, akiről kiderül, hogy homoszexuális? Azonos értékű-e a párt szemében egy saját neméhez vonzódó ember, mint az, aki heteroszexuális? Egyáltalán hol tiltanák be az úgynevezett „homoszexuális propagandát"? Az Azonnali Dúró Dórát, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőjét kérdezte.

Nem gondolom, hogy a határozati javaslatunkból az következne, hogy a Mi Hazánk homofób párt, hiszen csak a homoszexualitással kapcsolatos propagandát akarjuk betiltani az oktatási intézményekben, nem pedig a homoszexuális emberekről mondunk általános ítéletet – erről beszélt Dúró Dóra az Azonnali kérdésére annak kapcsán, hogy a héten terveznek benyújtani egy ilyen tartalmú javaslatot. Hogy azonos értékű emberek-e a homoszexuálisok a párt szemében, mint a heteroszexuálisok, az Dúró Dóra szerint nem jó felvetés.

Arra pedig, hogy a Mi Hazánkba beléphetnek-e homoszexuálisok, úgy felelt: nem tesznek fel erre vonatkozó kérdést a hozzájuk jelentkezőknek. Ugyanakkor Dúró Dóra személyesen nem tud arról, hogy lenne homoszexuális taguk. Arra a felvetésre, ha valamelyik tagjukról kiderülne, hogy homoszexuális, maradhatna-e a pártban, megerősítette, hogy nem vizsgálják ezt,

Hogy a büntetőtörvénykönyvbe kívánják-e beleírni a „homoszexuális propaganda” tiltását, úgy reagált: ez még kérdés, de a köznevelési törvény is felmerült. Példaként említette, hogy jelenleg egy hasonló rendelet van, ami alapján a droggal kapcsolatos felvilágosítást csak olyan személy végezhet, akinek erre engedélye van, hogy nehogy olyan kerüljön kapcsolatba a gyerekekkel, aki valójában a szerhasználatot népszerűsítené.

Felmerül az a kérdés is, hogy hogyan képzeli a Mi Hazánk a gyakorlatban a „homoszexuális propaganda tiltását”. Például hogy ez azt is jelentené-e, hogy a tévében nem lehetne olyan filmeket leadni, ahol homoszexuális párok láthatóak, úgy válaszolt Dúró Dóra: ez a javaslat csak az oktatási intézményekben tartott előadásokra vonatkozna.

Ugyan utóbbit szerinte nehéz megítélni, de „legalább az egyértelmű eseteket ki lehetne zárni” a javaslat segítségével.

Nem az orosz példa adta nekik az ötletet

Az ötletet egyébként nem az adta a pártnak, hogy Oroszországban létezik már hasonló tiltás, hanem az, hogy egy szegedi melegekkel foglalkozó egyesület akar „kvázi a homoszexualitást népszerűsítő” előadást tartani az ottani iskolákban.

Az említett oroszországi törvény miatt arra is volt példa, hogy általános iskolás diákok rajzait foglalták le, mert szivárvány és egyneműnek látszó párok voltak láthatóak. Hogy hasonló esetben Magyarországon is kellene-e ilyet tenni a Mi Hazánk szerint, arra a képviselő azt mondta: ez az iskola igazgatójának és a törvényességi felügyeletet gyakorló szervek feladata lenne megítélni, a párt csak a jogszabályt tudja megalkotni.

Az orosz törvény egyébként a strasbourgi bíróság jogsértőnek találta még 2017-ben többek közt azért, mert az gátolja a véleménynyilvánítás szabadságát, a megkülönböztetés tilalmát, és mert az alkalmazás diszkriminatív lehet. Hogy ilyen előzményekkel jogszerű lehet-e egy hasonló hazai módosítás, arra Dúró úgy reagált: mindenképpen a társadalom hasznára válónak gondolnák.

„A strasbourgi bíróságnak megkérdőjelezem azt a beleszólási jogát a magyar belügyekbe, amelyet több esetben is gyakorolt már". Erre példaként azt hozta fel, hogy strasbourgi perek alapján kártérítést kellett fizetnie a magyar államnak az elítéltek részére például azért, mert nem elég gyakran cserélték az ágyneműjüket.

És hogy ha a heteroszexuális környezet ellenére vannak, akik homoszexuálisok lesznek, akkor miért lenne jelentősége annak, hogy ha a gyerekek hallanak tájékoztatást a homoszexualitásról? Dúró Dóra szerint tudományos vita van abban, hogy ezek a fajta népszerűsítések mennyire hatnak a fiatalokra. Példaként Dr. Falus András akadémikust említette, aki szerint vannak nem öröklődő hatások – mint például a környezet vagy a családi hatások – melyek jelentősen hatnak a homoszexualitás kifejeződésére, tehát a genetikai háttér megléte fokozott hajlamot és nem „végzetet” jelent.

A felvetésre, hogy a Mi Hazánk szerint „gyógyítható-e” a homoszexualitás, azt mondta: ez egy tudományos kérdés, amiben a politkának nem feltétlenül kell beleszólnia, „a mi dolgunk a társadalmi és az erkölcsi példa”.

FOTÓ: Azonnali