+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. február 26. kedd, 16:30
A németek elég szigorú álláspontot képviselnek a katonai eszközök külső szereplőknek való értékesítése kapcsán, ami a franciáknak és a briteknek nem igazán tetszik. Nagyobb rugalmasságot várnának el Berlintől, csakhogy nekik is jusson az egyre jelentősebbé váló szaúdi piacból.

A fokozódó brit és francia diplomáciai nyomás hatására újra kell gondolnia a német politikai elitnek, hogy továbbra is ragaszkodik-e a fegyverexport kapcsán képviselt szigorú álláspontjához, mely jelentős mértékben blokkolja az európai partnerekkel közösen fejlesztett fegyverek kereskedelmét – számolt be a Defense News.

 

A nemzetközi fegyverüzletek során a katonai eszközöket gyártó országoknak minden esetben hozzá kell járulniuk azok eladáshoz. Ez az együttműködés keretében készített fegyverekre is kiterjed, azaz

 

ha egy német-francia közös projektben gyártott fegyverről van szó, akkor Berlinben és Párizsban is jóvá kell hagyni a tranzakciót.

 

Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált a jelenség, miszerint a meghatározó európai hatalmak – az erőforrások hatékony felhasználása érdekében – közösen fejlesztik ki az új generációs fegyverrendszereket. Mint ahogy arról az Azonnali is beszámolt, az egyik ilyen legújabb projekt a német-francia-spanyol FCAS, mely keretében a jövő vadászgépét hoznák létre a három ország hadiipari vállalatai. Csakhogy már most, a tervezési szakaszban problémaként merült fel a németeknek a nemzetközi fegyverkereskedelem terén tanúsított elzárkózó hozzáállása. 

 

A francia félelmek nem alaptalanok

 

A németek az utóbbi hónapokban megakadályozták, hogy Párizs német gyártású alkatrészeket is tartalmazó légiharc-rakétákat adjon el Szaúd-Arábiának, mivel Berlin fegyverembargó alá vonta az olajmonarchiát, a véres jemeni konfliktusban való részvétele és a disszidens szaúdi újságíró, Dzsamal Hasogdzsi brutális meggyilkolása miatt, melyhez a feltételezések szerint az uralkodóháznak is köze lehet.

 

A Defense News értesülései szerint már készülőben van egy kiegészítés az Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő között januárban megkötött aacheni szerződéshez, melyben a felek a két ország európai és nemzetközi politikájának összehangolásáról döntöttek. A tervezett kiegészítés alapján

 

a felek lényegében csak akkor használhatnák a vétójogot a nemzetközi fegyverüzletek során, ha a tranzakció nemzetbiztonsági szempontból közvetlen veszélyt jelentene valamelyikükre.

 

Emellett pedig egy adott fegyver fejlesztésében csupán minimális mértékben résztvevő államot ugyancsak megfosztaná az üzlet blokkolásának lehetőségétől.

 

A franciák mellett a britek is szabadabban akarnának kereskedni. Az ő szemüket szintén a közös fejlesztésű projektek potenciális exportkorlátai szúrják, amik ugyancsak a szaúdiakkal kötendő üzleteiket hátráltathatják.

 

Szaúd-Arábia elég jó piacnak számít az utóbbi években.

 

Az olajmonarchia a legfrissebb adatok szerint Oroszországot megelőzve, az Egyesült Államok és Kína után, a harmadik legtöbb pénzt költi a hadseregre.

 

Tavaly szám szerin 83 milliárd dollárt, azaz 23 ezer milliárd forintot. Ez több mint 20 százalékkal haladja meg a teljes 2019-re tervezett magyar költségvetést.

 

A német politikai elit ugyanakkor továbbra is láthatóan összezár a fegyverembargó mögött. A német kormánypártok, a kereszténydemokrata CDU/CSU-szövetség, illetve a szociáldemokrata SPD egyaránt fontosnak tartják, hogy ne jusson német katonai technológia olyan kezekbe, melyek potenciálisan akár háborús bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatnák azt. Tom Enders, az Airbus német vezérigazgatója szerint

 

ez a hozzáállás tönkreteheti a formálódóban lévő szorosabb német-francia védelmi ipari együttműködést, és Németországot is elszigetelheti Európán belül.

 

A szektor német szereplői igencsak nehezményezik, hogy az érvényes exportengedéllyel rendelkező vállalatok a berlini kormány kérésére felfüggesztették szállításaikat, de mivel a jóváhagyásukat hivatalosan nem vonták vissza, ezért kártérítésért sem folyamodhatnak. Szakemberek szerint az aacheni szerződés most körvonalazódó kiegészítése sem orvosolja a problémákat, mivel túl nagy terepet ad az egyéni értelmezéseknek.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás