Mindenki a szaúdiaknak akar fegyvert eladni, csak a németek aggódnak

Szerző: Bakodi Péter
2019.02.26. 16:30

A németek elég szigorú álláspontot képviselnek a katonai eszközök külső szereplőknek való értékesítése kapcsán, ami a franciáknak és a briteknek nem igazán tetszik. Nagyobb rugalmasságot várnának el Berlintől, csakhogy nekik is jusson az egyre jelentősebbé váló szaúdi piacból.

Mindenki a szaúdiaknak akar fegyvert eladni, csak a németek aggódnak

A fokozódó brit és francia diplomáciai nyomás hatására újra kell gondolnia a német politikai elitnek, hogy továbbra is ragaszkodik-e a fegyverexport kapcsán képviselt szigorú álláspontjához, mely jelentős mértékben blokkolja az európai partnerekkel közösen fejlesztett fegyverek kereskedelmét – számolt be a Defense News.

A nemzetközi fegyverüzletek során a katonai eszközöket gyártó országoknak minden esetben hozzá kell járulniuk azok eladáshoz. Ez az együttműködés keretében készített fegyverekre is kiterjed, azaz

ha egy német-francia közös projektben gyártott fegyverről van szó, akkor Berlinben és Párizsban is jóvá kell hagyni a tranzakciót.

Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált a jelenség, miszerint a meghatározó európai hatalmak – az erőforrások hatékony felhasználása érdekében – közösen fejlesztik ki az új generációs fegyverrendszereket. Mint ahogy arról az Azonnali is beszámolt, az egyik ilyen legújabb projekt a német-francia-spanyol FCAS, mely keretében a jövő vadászgépét hoznák létre a három ország hadiipari vállalatai. Csakhogy már most, a tervezési szakaszban problémaként merült fel a németeknek a nemzetközi fegyverkereskedelem terén tanúsított elzárkózó hozzáállása. 

A francia félelmek nem alaptalanok

A németek az utóbbi hónapokban megakadályozták, hogy Párizs német gyártású alkatrészeket is tartalmazó légiharc-rakétákat adjon el Szaúd-Arábiának, mivel Berlin fegyverembargó alá vonta az olajmonarchiát, a véres jemeni konfliktusban való részvétele és a disszidens szaúdi újságíró, Dzsamal Hasogdzsi brutális meggyilkolása miatt, melyhez a feltételezések szerint az uralkodóháznak is köze lehet.

A Defense News értesülései szerint már készülőben van egy kiegészítés az Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő között januárban megkötött aacheni szerződéshez, melyben a felek a két ország európai és nemzetközi politikájának összehangolásáról döntöttek. A tervezett kiegészítés alapján

a felek lényegében csak akkor használhatnák a vétójogot a nemzetközi fegyverüzletek során, ha a tranzakció nemzetbiztonsági szempontból közvetlen veszélyt jelentene valamelyikükre.

Emellett pedig egy adott fegyver fejlesztésében csupán minimális mértékben résztvevő államot ugyancsak megfosztaná az üzlet blokkolásának lehetőségétől.

A franciák mellett a britek is szabadabban akarnának kereskedni. Az ő szemüket szintén a közös fejlesztésű projektek potenciális exportkorlátai szúrják, amik ugyancsak a szaúdiakkal kötendő üzleteiket hátráltathatják.

Szaúd-Arábia elég jó piacnak számít az utóbbi években.

Az olajmonarchia a legfrissebb adatok szerint Oroszországot megelőzve, az Egyesült Államok és Kína után, a harmadik legtöbb pénzt költi a hadseregre.

Tavaly szám szerin 83 milliárd dollárt, azaz 23 ezer milliárd forintot. Ez több mint 20 százalékkal haladja meg a teljes 2019-re tervezett magyar költségvetést.

A német politikai elit ugyanakkor továbbra is láthatóan összezár a fegyverembargó mögött. A német kormánypártok, a kereszténydemokrata CDU/CSU-szövetség, illetve a szociáldemokrata SPD egyaránt fontosnak tartják, hogy ne jusson német katonai technológia olyan kezekbe, melyek potenciálisan akár háborús bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatnák azt. Tom Enders, az Airbus német vezérigazgatója szerint

ez a hozzáállás tönkreteheti a formálódóban lévő szorosabb német-francia védelmi ipari együttműködést, és Németországot is elszigetelheti Európán belül.

A szektor német szereplői igencsak nehezményezik, hogy az érvényes exportengedéllyel rendelkező vállalatok a berlini kormány kérésére felfüggesztették szállításaikat, de mivel a jóváhagyásukat hivatalosan nem vonták vissza, ezért kártérítésért sem folyamodhatnak. Szakemberek szerint az aacheni szerződés most körvonalazódó kiegészítése sem orvosolja a problémákat, mivel túl nagy terepet ad az egyéni értelmezéseknek.

Bakodi Péter
Bakodi Péter az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek