+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. február 26. kedd, 16:30
A németek elég szigorú álláspontot képviselnek a katonai eszközök külső szereplőknek való értékesítése kapcsán, ami a franciáknak és a briteknek nem igazán tetszik. Nagyobb rugalmasságot várnának el Berlintől, csakhogy nekik is jusson az egyre jelentősebbé váló szaúdi piacból.

A fokozódó brit és francia diplomáciai nyomás hatására újra kell gondolnia a német politikai elitnek, hogy továbbra is ragaszkodik-e a fegyverexport kapcsán képviselt szigorú álláspontjához, mely jelentős mértékben blokkolja az európai partnerekkel közösen fejlesztett fegyverek kereskedelmét – számolt be a Defense News.

 

A nemzetközi fegyverüzletek során a katonai eszközöket gyártó országoknak minden esetben hozzá kell járulniuk azok eladáshoz. Ez az együttműködés keretében készített fegyverekre is kiterjed, azaz

 

ha egy német-francia közös projektben gyártott fegyverről van szó, akkor Berlinben és Párizsban is jóvá kell hagyni a tranzakciót.

 

Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált a jelenség, miszerint a meghatározó európai hatalmak – az erőforrások hatékony felhasználása érdekében – közösen fejlesztik ki az új generációs fegyverrendszereket. Mint ahogy arról az Azonnali is beszámolt, az egyik ilyen legújabb projekt a német-francia-spanyol FCAS, mely keretében a jövő vadászgépét hoznák létre a három ország hadiipari vállalatai. Csakhogy már most, a tervezési szakaszban problémaként merült fel a németeknek a nemzetközi fegyverkereskedelem terén tanúsított elzárkózó hozzáállása. 

 

A francia félelmek nem alaptalanok

 

A németek az utóbbi hónapokban megakadályozták, hogy Párizs német gyártású alkatrészeket is tartalmazó légiharc-rakétákat adjon el Szaúd-Arábiának, mivel Berlin fegyverembargó alá vonta az olajmonarchiát, a véres jemeni konfliktusban való részvétele és a disszidens szaúdi újságíró, Dzsamal Hasogdzsi brutális meggyilkolása miatt, melyhez a feltételezések szerint az uralkodóháznak is köze lehet.

 

A Defense News értesülései szerint már készülőben van egy kiegészítés az Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő között januárban megkötött aacheni szerződéshez, melyben a felek a két ország európai és nemzetközi politikájának összehangolásáról döntöttek. A tervezett kiegészítés alapján

 

a felek lényegében csak akkor használhatnák a vétójogot a nemzetközi fegyverüzletek során, ha a tranzakció nemzetbiztonsági szempontból közvetlen veszélyt jelentene valamelyikükre.

 

Emellett pedig egy adott fegyver fejlesztésében csupán minimális mértékben résztvevő államot ugyancsak megfosztaná az üzlet blokkolásának lehetőségétől.

 

A franciák mellett a britek is szabadabban akarnának kereskedni. Az ő szemüket szintén a közös fejlesztésű projektek potenciális exportkorlátai szúrják, amik ugyancsak a szaúdiakkal kötendő üzleteiket hátráltathatják.

 

Szaúd-Arábia elég jó piacnak számít az utóbbi években.

 

Az olajmonarchia a legfrissebb adatok szerint Oroszországot megelőzve, az Egyesült Államok és Kína után, a harmadik legtöbb pénzt költi a hadseregre.

 

Tavaly szám szerin 83 milliárd dollárt, azaz 23 ezer milliárd forintot. Ez több mint 20 százalékkal haladja meg a teljes 2019-re tervezett magyar költségvetést.

 

A német politikai elit ugyanakkor továbbra is láthatóan összezár a fegyverembargó mögött. A német kormánypártok, a kereszténydemokrata CDU/CSU-szövetség, illetve a szociáldemokrata SPD egyaránt fontosnak tartják, hogy ne jusson német katonai technológia olyan kezekbe, melyek potenciálisan akár háborús bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatnák azt. Tom Enders, az Airbus német vezérigazgatója szerint

 

ez a hozzáállás tönkreteheti a formálódóban lévő szorosabb német-francia védelmi ipari együttműködést, és Németországot is elszigetelheti Európán belül.

 

A szektor német szereplői igencsak nehezményezik, hogy az érvényes exportengedéllyel rendelkező vállalatok a berlini kormány kérésére felfüggesztették szállításaikat, de mivel a jóváhagyásukat hivatalosan nem vonták vissza, ezért kártérítésért sem folyamodhatnak. Szakemberek szerint az aacheni szerződés most körvonalazódó kiegészítése sem orvosolja a problémákat, mivel túl nagy terepet ad az egyéni értelmezéseknek.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hogyan készül a nyitására a rendezvényszektor, ahol általában már hónapokkal előre leszervezik a koncerteket? Szakmabeliekkel jártunk utána!

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Jövő hétfőtől szerdáig a Sinopharm-vakcinával való oltásra már magunk bejelentkezhetünk, nem kell a háziorvos hívását, mailjét várni.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás