+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pál Benedek
2019. február 25. hétfő, 10:26
Hétvégén elindult Lengyelországban az EP-választási kampány. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) amellett, hogy bejelentette EP-listáját, amelyen nagyrészt a párt legismertebb arcai szerepelnek, kongresszust is tartott, amelyen újabb nagyvonalú jóléti intézkedéséket ígért be. A hónapok óta körvonalazódó széles ellenzéki összefogás is megalakult hivatalosan Európai Koalíció néven. Sőt, már Donald Tusk jelenlegi Európai Tanács-elnök is nyíltan beszélt a visszatérésről.

Múlt héten nem kis meglepetést okozott, amikor a PiS bejelentette, kiket szerepeltet befutó helyen az EP-listáján. Lengyelországban tizenhárom listás választási körzet van (nagyjából egy vajdaság egy körzet, és bár 16 vajdaság van, pár kisebbet összevontak egy választási körzetté – ezzel szemben Magyarországon lényegében az egész ország egy körzet az EP-választáson), a kormánypárt első és második helyen szinte mindegyik körzetben a legerősebb politikusait indítja. Közülük többen jelenleg is fontos kormánypozíciót töltenek be.

 

PiS-es EP-lista: rajta van mindenki, aki számít

 

A PiS-lista legismertebb neve Beata Szydło volt miniszterelnök, jelenleg miniszterelnök-helyettes, aki a Krakkó központú kis-lengyelországi körzetben indul. A legnagyobb meglepetést Joachim Brudziński neve okozta: a párt egyik legbefolyásosabb személye jelenleg a belügyminiszteri pozíciót tölti be. Az EP-listán való indításának magyarázataként az is felmerült, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök párton belüli pozíciója annyira megerősödött, hogy el tudta érni Jarosław Kaczyński pártelnöknél, hogy a hatalmára veszélyt jelentő Brudzińskit Varsóból Brüsszelbe küldje.

 

Beata Mazurek PiS-szóvivő mellett szerepel a listán a sokat bírált oktatási reformokért felelős Anna Zalewska oktatási miniszter és a 2018 elején a külügyminiszteri posztról menesztett Witold Waszczykowski is, akinek a lengyel mémkultúra egyik gyöngyszemét, San Escobart, a nem létező államot köszönhetjük. Szintén jelöltként indul Patryk Jaki igazságügy-miniszterhelyettes, aki tavaly ősszel a kormánypárt varsói főpolgármester-jelöltje volt.

 

Evakuálás vagy szavazatmaximálás?

 

Az ellenzék szerint az EP-választási lista annak a jele, hogy a kormánypárt vereségre készül az őszi parlamenti választásokon, ezért a fontos politikusait már most jól fizető brüsszeli állásokba menekíti. Kommentátorok szerint azonban inkább két dologról van szó.

 

Az igaz, hogy a PiS nem igazán áll túl jól. Már januárban írtunk arról az Azonnalin, hogy szoros küzdelemre lehet számítani Lengyelországban az idei választási évben. A múlt héten pedig először jelent meg olyan közvélemény-kutatás, amely szerint az Európai Koalíció néven induló ellenzéki összefogás 38,5 százalékon áll, ezáltal vezet a kormánypárt 34,7 százalékával szemben. Ezt azonban érdemes fenntartásokkal kezelni: a felmérést végző IBRiS rendszeresen felülméri az ellenzéket.

 

A JELENLEGI ERŐVISZONYOK: ELSŐ HELYEN AZ ELLENZÉKI KÖZÖS LISTA, MÁSODIKON A KORMÁNYPÁRT, UTÁNA AZ ÚJ BALOLDALI PÁRT, MAJD KUKIZ ELITELLENES CSAPATA. JANUSZ KORWIN-MIKKE ÉS A SZÉLSŐJOBB 3,7 SZÁZALÉKOT HOZNA EGYÜTT, AZ ÚJBAL 1,7-ET.

 

Ennek tudatában készül a kormánypárt az EP-választásra, amely hagyományosan nem jelent kedvező terepet a pártnak.

 

A konzervatív-nacionalista PiS a Fideszhez hasonlóan szeret EU-ellenes retorikával játszani, aminek az egyik leginkább EU-barát tagállam Lengyelországban megvan a veszélye.

 

Már csak azért is, mert a kormánypárt támogatóit nem az EP-választáson leginkább aktív szavazói réteg, a fiatal-urbánus szavazók teszik ki. Ezt ellensúlyozandó dobta be a párt a korábban népszerű, a szavazói körében ma is pozitívan csengő neveket – hátha ez mobilizálja majd a PiS-bázist. Ez viszont nem jelenti azt is, hogy ezek a politikusok fel is veszik majd mandátumukat, legalábbis erre utal a párt szóvivőjének, Beata Mazurek egyik nyilatkozata.

 

Több elemző szerint a PiS-es EP-lista egy újabb kormányzati átalakítást is előrevetíthet. Ezt nem először lépné meg a folyamatokat a háttérből irányító Jarosław Kaczyński pártelnök. Ilyen újratervezés eredménye volt Morawiecki 2017 végi hatalomra kerülése és az akkori kormányátalakítás is.

 

Mint, ahogy több ízben írtuk az Azonnalin, az utóbbi időben a PiS kormányzása hatékonyság szempontjából katasztrofális. A kormánypárt az elmúlt hónapokban folyamatos defenzívában van. A folyamatos korrupciós botrányok és Kaczyński üzleti tárgyalásairól kiszivárgott hangfelvételek mellett a két hete rendezett közel-keleti csúcs sem sült el túl jól. A Trump-adminisztráció kedvében járni akaró lengyel diplomácia a konferencia miatt összeveszett Iránnal, akit nem hívtak meg, majd a lengyel-izraeli kapcsolatok is történelmi mélypontra zuhantak, és azóta is tart mindkét részről az elég kemény odamondogatás.

 

LENGYELORSZÁG EURÓPA SZÍVE, HIRDETI A FELIRAT A PIS EP-KAMPÁNYBELI SZLOGENJÉT A PÁRT HÉTVÉGI KONGRESSZUSÁN. A KÉPEN KACZYŃSKI PÁRTELNÖK TART BESZÉDET

 

PiS-kongresszus: újabb nagyvonalú jóléti kiadások

 

A szombati pártkongresszus bejelentéseit is ennek fényében kell értelmezni.

 

A PiS nem tehet mást: pénzosztogatásba kezd, mert ellensúlyozni akarja a botrányokat.

 

Az egyik legfontosabb bejelentés a 500+ családtámogatási program kiterjesztése volt. Eszerint a jövőben nemcsak két gyerektől felfelé járna a gyermekenkénti havi 500 złoty (36 500 forint) a családoknak, hanem már egy gyerek után létrejönne a jogosultság. Emellett a kormány egy 1100 złotys (80 ezer forintos) 13. havi nyugdíjat is beígért. Ezenfelül a személyi jövedelemadót is csökkenteni tervezik, leginkább az alacsony keresetűek és a fiatalok számára.

 

Az ígéretek megvalósítását már az őszi választások előtt megkezdi a kormány. A miniszterelnök szerint 40 milliárd złotyba (2 920 milliárd forintba) fognak kerülni. Kritikusok úgy látják, hogy hiába a szárnyaló lengyel gazdaság: bárki legyen kormányon, ősztől az ígéreteknek biztosan negatív hatása lesz a költségvetésre.

 

Széles ellenzéki összefogás

 

Az Azonnali 2019-ben várható lengyel politikai folyamatokat elemző cikkében már írtunk az ellenzéki koalíciós tárgyalásokról. Végül több hónap tárgyalás után a pártok aláírták vasárnap az együttműködési nyilatkozatot.

 

Az Európai Koalíció néven induló ellenzéki összefogás öt pártból állt össze. A koalíciót kezdeményező, 2015-ig nyolc éven át kormányzó, a legutóbbi felmérések szerint 24 százalékon álló jobbközép-liberális Polgári Platform (PO) mellett része az 1,5 százalék körül mért liberális Nowoczesna, a 4 százalék körüli szociáldemokrata-utódpárti SLD, az 5 százalék körüli, jól szerepelni főleg önkormányzati választásokon tudó PSL nevű parasztpárt, valamint a most mérhetetlen támogatottságú, pár hónapja 0,3 százalékig felkúszó Zöldek.

 

ELLENZÉKI PÁRTVEZETŐK AZ ALÁÍRÁS UTÁN

 

A legtöbbet a Nowoczesna és a PSL gondolkodott azon, összefogjon-e a PO-val: a parasztpárt a szombati kongresszusán döntött a csatlakozásról. A Nowoczesna tudta, mire vállalkozik: ősszel a helyhatósági választásokon már együtt indult a PO-val, és egész jól szerepeltek. Az együttműködésnek azonban végül a kis liberális párt parlamenti frakciója látta kárát, amikor decemberben 7 képviselője átült a PO-hoz, ezzel a frakció megszűnt. Így érthető volt, hogy a Nowoczesna az elmúlt két hónapban végig bizonytalanul nyilatkozott a koalícióban való részvételről.

 

A közvélemény-kutatási adatok szerint van potenciál az ellenzéki összefogásban. Az EP-választás elsősorban egy teszt lesz, hogy hogyan működik a választóknál a koalíció, hiszen az EP-választást követően szinte mindegyik párt külön EP-frakcióba fog ülni. A PO és a PSL a jobboldali Európai Néppártban, a Nowoczesna a progresszív-liberális ALDE-ban, az SLD a balközép S&D-ben, a Zöldek pedig a zöldfrakcióban. Viszont nagy valószínűség szerint,

 

ha jól szerepelnek most tavasszal, az őszi parlamenti választáson is együtt indulnak a pártok.

 

Az összefogás tényén túl még semmit sem lehet tudni az Európai Koalíció EP-listájáról. A Koalíciónak annyi hátránya biztosan lehet, hogy az összefogáson kívül nem biztos, hogy tud újat mutatni. Amikor február legelején Grzegorz Schetyna PO-elnök bejelentette az Európai Koalíció megalakulását, a kormánypárti média csak politikai dinoszauruszokról beszélt, mivel a sajtótájékoztatón a PO-s vezető mellett olyan korábbi miniszterek és miniszterelnökök szerepeltek, mint a volt PO-s miniszterelnökasszony Ewa Kopacz, vagy a szocdem-utódpárti SLD korábbi miniszterelnökei, Leszek Miller és Marek Belka.

 

A lengyel politikába február elején berobbanó baloldali Wiosna (Tavasz) is erre játszik rá. A párt elnöke, Robert Biedroń már régóta ugyanolyan mértékben üti a PO-s eliteket, mint a kormányon lévő PiS-t. Emiatt érdekes kérdés lesz, hogy a pénzszórásba kezdő kormánypárt és az égvilágon mindent megígérő Biedroń mellett hogyan tudja majd magát pozícionálni az Európai Koalíció.

 

Donald Tusk visszatér: de hogyan?

 

Donald Tusk Brüsszelből a lengyel politikába való visszatérését már régóta rebesgették.

 

Az Európai Tanács éléről ősszel leköszönő politikus sajtóhírek szerint állítólag közeli jó barátja, a volt gdański polgármester Paweł Adamowicz meggyilkolása után döntött véglegesen arról, hogy helyet kér magának odahaza. Tusk Június 4. Mozgalom névre keresztelt civil összefogása elsősorban azzal a céllal jött létre, hogy az 1989-es félszabad választások harmincadik évfordulójáról megemlékezzen. (Akkor történt, hogy a Szolidaritás Polgári Bizottsága legyőzte a Lengyel Egyesült Munkáspártot, és megkezdődött a lengyel demokratikus átalakulás.)

 

TAVALY NOVEMBERBEN TUSK MÉG CSAK PEDZEGETTE A GAZETA WYBORCZÁBAN EGY NYOLCOLDALAS INTERJÚBAN, HOGY HÁTHA, TALÁN, MAJD EGYSZER VISSZATÉR.

 

Arról a volt miniszterelnök még hallgat, hogy ez a mozgalom hogyan vesz majd részt a lengyel politikában. A TVN hírtelevíziónak adott interjújában viszont az alábbiakat nyilatkozta. „Nem fogok pártatlanul vagy semlegesen részt venni, mert itt Lengyelország valós érdekeiről van szó. Nemcsak az én generációm, de gyermekeim és unokáim szempontjából is. Ezek a választások fogják nagy valószínűség szerint eldönteni milyen lesz Lengyelország és Európa. És ezért fontosak.

 

Nem fogok úgy tenni, mintha ez nem az én háborúm, és nem az én választásom lenne.”

 

Rengeteg cikkünk van Lengyelországról. Van még mit olvasni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem sikerült újráznia Kárpátalján a magyar jelöltnek az ukrán választásokon, de egy másik körzetben még akár születhet is magyar győzelem.

A csehországi Zlínt a szlovákiai Zsolnaként tüntették fel a négysávosra bővülő M15-ös autóúton, így rossz országot és kilométerszámot is írtak hozzá.

Kiderült: a német Zöldek szavazói használják legtöbbször a repülőgépet. Igaz, ő nekik is a legnagyobb a bűntudatuk emiatt.

A cseh Polgári Demokrata Párt vezetője hozná össze az ellenzéket, de a kalózok kimaradnának az összefogásból.

Közleményt adtak ki a mesterségesen eltüntetett, sokszor átnevelő táborba
küldött ujgur kisebbségről.

A hét kérdése

Föld alá vinnék a HÉV-et, de már idéntől 5-ös metrónak hívnák. Ilyen alapon bármi lehetne a hatos metró: mi legyen az?

Azért ide elnéznénk

A Művészetek Völgye legizgalmasabb borai július 19-28. között, esténként.

Az új-zélandi fiatalokból álló Alien Weaponry július 24-én a Dürerben meg is mutatja, hogy mennyire. Vendég: Cryptodira.

Hogyan érintette a Strache által felvásárolni akart Kronen Zeitungot az Ibiza-gate? Erről lesz szó. Bécs, július 25.

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogyan sikerülhetett véget vetni csúcsoligarcha hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Mizsei Kálmán leírta!

Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó!

Akihez több botrány fűződik, mint önálló gondolat. A hétgyerekes családanya az egyik legsikertelenebb politikus: igaz, ahányszor megbukott, azt mindig felfelé tette.

Van mit ünnepelni az előválasztás után. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás