Fiume elindult a kétnyelvűség felé: márciustól jönnek a Rijeka/Fiume-táblák

Az isztriai megye után, ahol a horvát mellett ma is hivatalos nyelv az olasz, a horvát kikötőváros is elindult a kétnyelvűség felé. Egyelőre azonban még csak a fiumei belvárosban jelennek meg az olasznyelvű táblák.

Abban horvát nacionalista és fiumei lokálpatrióta is egyetért:

A függetlenség óta mindig balra szavazó város Isztria megye mellett Horvátország egyetlen városa, amely büszke a történelmi különállására és multikulturalizmusára. Míg egyesek számára Fiume az olasz és magyar Habsburg-múlt miatt sajátos, mások a jugoszláv jelenlétet, a szerbek nagy számát, a mai napig meglévő Tito-kultuszt emelnék ki.

Egy helyi kispárt sikerei

A magyar és olasz Habsburg-múlt – azaz a régi Fiume – hagyományát egy helyi autonómista párt, a balliberális Fiuméért Lista (Lista za Rijeku / Lista per Fiume) képviseli. A párt helyben hat-hét százalékot ér el, a szocdem városvezetés rászorul a szavazataira. A kis párt már eddig is sok mindent elért: például 2017 tavaszán az ő követelésükre került vissza a város jelképének számító óratoronyra a még az olasz fasiszta költő Gabriele D´Annunzio által levert kétfejű Habsburg-sas.

A párt azért is régóta harcol, hogy a város visszakapja a magyar időkben használt trikolórját. Ebben is támogatja a város szocdem polgármestere, Vojko Obersnel. A zágrábi belügyminisztérium azonban tavaly nyáron – amint arról a magyar sajtóban az Azonnali egyedüliként beszámolt – nem engedélyezte a történelmi zászlót.

Most viszont egy másik területen sikert ért el a Lista. A párt, amelynek eleve sok helyi olasz tagja van, régóta követeli: Fiume legyen két- vagy akár a magyarral együtt háromnyelvű. A helyi magyarság persze kicsi, leginkább a jugoszláv időkben odakerültekről van szó. Olaszok azonban élnek még olyan kétezren a második világháborúig többségében olasz ajkú városban.

Ma Horvátországon belül egyedül Isztria megye kétnyelvű, a félszigetet irányító liberális párt mindig is hangsúlyozza Isztria és az isztriaiak különállását – aminek egyik jellemzője a horvát mellett az olasz nyelv ismerete és elterjedtsége. (Isztriában ma tizenötezer olasz él; a „legolaszabb“ város ma Horvátországban Rovinj/Rovigno, amelynek tizenegy százaléka vallja magát olasznak.)

A városhatárnál is kétnyelvű lesz a tábla

Persze Fiumében még nem lesz ennyire elterjedt az olasz nyelv: eleve nem az egész városban, és nem a közigazgatásban, hanem csak az utcanévtáblákon jelenik meg. Amint arról a fiumei baloldali napilap, a Novi List beszámolt: a városi gyűlés döntése értelmében Fiume belvárosában az utcák és terek neveit olaszul is – a régi olasz történelmi névként – kell megadni. 

Emellett pedig a város határában is meg kell adni minkét nevet március elejétől. Rijeka és Fiume neve fogadja majd a látogatókat.