+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2019. február 24. vasárnap, 18:20
Palkovics alá megy minden, amit konnektorba lehet dugni, és az NKE-re minden, amihez olvasójegy kell. Ez teljes joggal ijeszti meg az MTA-kutatókat. Elvándorlás lesz, a maradék pedig betagozódhat, ha akar.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Az európai parlamenti választásokhoz közeledvén rögzítsünk egy tényt, amelyet sokan hajlamosak elfelejteni. Az EU legfontosabb eredménye, hogy nincs háború. Legalábbis a nagy, nyílt, fegyveres konfliktusok elmúltak Európából. A széleken még voltak, de a közepében (így Magyarországon is)

 

1945 májusa óta nem volt háború.

 

A '45 májusában született emberek idén már 74 évesek lesznek, az unokáik is mostanában érettségiznek. Az unokák már a harmadik generáció, amelyik életében nem menekült le az óvóhelyre, amelyik nem küldte el a feleségét és a lányait valami vidéki búvóhelyre, akit nem vittek el a frontra.

 

Ha az a kérdés, hogy miért elemi érdekünk az EU léte és virágzása, hát ezért.

 

De ez itt most nem az EU békéjéről fog szólni, hanem erről az interjúról, amelyet Koltay András, az NKE rektora adott. Koltaynak nemcsak a kormánypárti irányultsága ismert, hanem az is, hogy jó szakember, a saját szakterületén (sajtó- és médiajog) hazai szaktekintélynek számít, neve nemzetközi tudományos körökben sem ismeretlen.

 

Hasonló mondható el a cikkben szereplő két másik névről, Hatos Pálról és Hörcher Ferencről. Ők a NER-ben ahhoz a kisebbséghez tartoznak, akiknek nem kell vért izzadva, alternatív táltosképzőket alapítva bizonygatniuk, hogy tudósok. Abba nem tisztem belemenni, hogy mekkora tudósok, és ki nagyobb náluk, de

 

az ő pozícióba kerülésük jóval több annál, hogy „odatettek valami fideszes hülyét”.

 

Koltay természetesen tagadja, hogy az MTA kutatóhálózata elleni támadásnak köze van ahhoz, hogy az általa vezetett egyetem keretein belül jött létre az Eötvös József Kutatóközpont, ahol a fentebb említetteken kívül Prőhle Gergely is helyet kap, igazolva azt a rég ismert tételt, hogy akármekkora megalázás után, de a NER senkit nem hagy az a út szélén. Persze Palkovics miniszter kiszivárgott telefonjaiból tudható, hogy a két eseménynek nagyon is van köze egymáshoz. 

 

Amikor a nemzeti szerecsenmosdató Veritas Intézet, vagy a Sterbinszkyből Somogyira, Försterről Földvárira, Szelezsánról Szentesire, Ésikről Érsekre magyarosító emberek országában a szittya gyökereket kereső Magyarságkutató Intézetről van szó, akkor érdekes módon senkit sem zavar, hogy ezek az intézetek semennyire sem innovatívak.

 

Nem lesz innovatív a maga politikaelméleti, államelméleti, nemzetstratégiai kutatásaival az Eötvös József Központ sem. Ezek együtt vagy tízmilliárdot kapnak, mindenféle pályáztatás nélkül. Évente.


Innen nézvést azért picit kilóg a lóláb, mikor a Palkovics keze alá került, eleve ennél kisebb költségvetésű (és ezeknél, legalábbis egyelőre, nagyon sokkal magasabb színvonalú munkát végző) intézeteknél meg a villanyszámlát se fizeti ki a minisztérium, mert „nem innoválnak”.

 

Sőt, még mindenféle professzor emeritusokkal is íratnak cikkeket, hogy jaj-jaj, bezzeg a Caltech az innovatív, legyen Magyarországon is Caltech. Eetleg rögtön Caltech és MIT, de egye fene, csapjuk mellé a Georgia Techet is. 

 

Miről van szó? Bizony, a jó öreg kultúrkampfról.

 

Ez a szép szavunk eredetileg Bismarck kancellár és a katolikus egyház közötti izmozást jelölte, Magyarországon azonban van egy sajátos jelentése. 

 

Ha megkérdezünk egy jobboldali tudóst, úgy nagyjából a tudományos középmezőnyből, meg fogjuk tudni, hogy Magyarországon van egy valahonnan a fényes szelek idejéről datálódó, plusz a holokausztot túlélő zsidó értelmiséggel kiegészült „kommunista” vagy „balos” tudományos establishment (hasonlóan a médiához, csak ott nincs fényes szelek, hanem telibe mennek az antiszemita szövegek), amely immár a második-harmadik generációban sajátítja ki a tudományt. A mostani tanszékvezető az előző tanszékvezetőnél nyalta be magát, az előző tanszékvezetőt pedig még X professzor hozta pozícióba, aki echte kommunista volt, és... nem is folytatom. 

 

A hazai jobboldali értelmiség minden rétegében tartja magát ez az elképzelés. Igazságtalanság lenne azt állítani, hogy az elképzelés teljesen légből kapott volna. Valóban, az előző diktatúra elég szépen kiépítette a tudományos életet, és megvoltak bizonyos korlátai a tudományos előmenetelnek. Azonban korántsem akkora és annyira univerzális korlátai, mint amennyire arra sokan szeretnek visszaemlékezni.

 

Akárhogyis, ezt a „baloldali” vagy „urbánus” vagy „zsidó” értelmiségi tömböt Antall óta próbálja háttérbe szorítani a magyar politikai jobboldal. Antall idején ez elég meddő próbálkozás volt, pont azért, mert

 

sokak elképzeléseivel ellentétben Kádár alatt a tudományos életben jobban működött a meritokrácia, mint azt sokan gondolták.

 

Más szavakkal: ha valaki nem volt hülye, az kapott lehetőséget. Antall idején, és még utána sokáig az „alternatív” tudomány rendszerint legfeljebb a tudományos NB III-ig, de leginkább csak megye I-ig jutó, mondjuk ki, futóbolondokat jelentett.

 

A helyzet azonban változott, amelyben nagyon nagy szerepe volt és van a katolikus egyháznak.

 

Egykori pázmányosként láttam, hogyan próbálják szinte a semmiből megteremteni a befolyásos katolikus értelmiséget Magyarországon.

 

Ha valahol, akkor a Pázmány jogi karán ment a kultúrkampf (voltam olyan órán, igaz, csak speciálkollégium volt, amelyet személyesen Badiny-Jós Ferenc tartott, de ugyanebből a tárgyból volt egyszer vendégünk Zétényi Zsolt is). Viszont látszott, hogy az intézmény alapkoncepciója nem a kultúrkampf, hanem a kritikus tömeg elérése.

 

Felvettek mindenkit, például a legszűkebb pesti ügyvédelitből is, nem kellett látványosan pápistának lenni. Ment a networkcsinálás, az előadássorozatok, ahol a törekvő ifjak törleszkedhettek az első Orbán-kormányhoz. Innen és ekkoriban indult a mostani NKE-rektor Koltay, vagy épp Rétvári Bence és Kocsis Máté karrierje. A Pázmány tehát sikeresen épített fel embereket, mivel nem arra koncentrált, hogy „megtörjön” valamilyen uralmat, hanem arra, hogy – egyébként a krisztusi tanítással összhangban – térítsen. 

 

Ezzel párhuzamos folyamat volt az, hogy a csúnya gonosz tudományos elit is megváltozott.

 

Egyrészt generációt váltott (a mostani „nagy öregek” harmincas kezdő kutatók voltak a rendszerváltáskor), másrészt pedig a tudományos életben elérhető célok is változtak. Nem kell ma már fél lábon állva kivárni azt, hogy valaki elől kihaljanak, a tudományfinanszírozás nemzetközi lehetőségei is megnyíltak. El lehet menni vendégkutatni, vendégprofesszorkodni, vannak mindenféle nemzetközi pályázatok. A természettudomány területén ráadásul rengeteg a külföldi kutatóintézet. Ezek eleve fellazították egy kicsit a struktúrát. 

 

Ehhez jöttek a Pálinkás-éra reformjai. Az MTA kutatóintézeteiben csináltak fájdalmas átszervezéseket. Nem kétséges, hogy egyes átszervezéseket jobban is meg lehetett volna csinálni. Azonban mára általánosan elmondható, hogy

 

aki ott most pozícióban van, az azért van pozícióban, mert tud, nem pedig azért, mert a nagybácsikája horgászatügyi helyettes államtitkár.

 

Ez egyébként közvetetten az interjúból is kiderül, a korábban a Heti Válaszba is rendszeresen író Hörchert az MTA-tól vitték át az új kutatóközpontba.

 

Mivégre hát ez az egész?

 

Avégre, hogy egy rendszer addig nem teljes, amíg a tudományos elitet, a felsőértelmiséget is maga alá nem hajlította. Ez egy jól kitaposott ösvény, számtalan rendszer taposta már. Az első fázisa a háború, a második a konszolidáció. Az első fázisban lőnek, mindenre és mindenkire. Ilyenkor szokott Einstein, Fermi, Bohr lelépni, de említhetjük akár Gábor Dénest vagy Szent-Györgyi Albertet, Neumann Jánost is. 

 

A kiszorítósdinak persze voltak durva változatai, elég a nácik faji alapú megkülönböztetésére vagy Sztálin tisztogatásaira gondolni, és ezek szoktak a híres példák lenni, holott a legtöbb tudós nem konkrét életveszély miatt megy el másik országba, hanem azért, mert szép lassan ellehetetlenítik. Ezt Kádár is megcsinálta, de az általa létrehozott tömb a nyolcvanas évek óta egyre inkább átalakult, és a 2010-es évek elejére lényegében változott meg.

 

Az, hogy az MTA körüli kutatóintézetek modellje 80 éves szovjet koncepció, kb. annyi szerepet játszik a mostani működésükben, mint az, hogy a rendszerváltás után az Alkotmány maradt az 1949. évi XX. törvény. A címe a régi maradt, de szellemében és szövegében semmi köze nem volt a régihez.

 

A mostani eseményeknek ugyanis nem oka, hanem eszköze a régi jobbos-balos kultúrkampf. Orbán egyszerűen be akarja darálni a teljes tudományos életet, tök mindegy, hogy újult meg, és hogy milyen tudományos teljesítményt nyújt.

 

Meglehet, magától ez még sokáig nem jutott volna eszébe (az MTA tök jól elműködött, egy közismert jobboldali kötődésű tudós volt a tudománypolitika feje), de van annyi akarnok a környezetében, aki addig lobbizott, míg a dolog feljebb jött a listán. Az üzenet világos. 

 

A koncepció szerint (divide et impera, nem tegnap találták ki)

 

Palkovics alá megy minden, amit konnektorba lehet dugni, és az NKE-re minden, amihez olvasójegy kell. Ez teljes joggal ijeszti meg az MTA-kutatókat.

 

Az NKE-n ugyanis jóval kevésbé szabad a légkör, hogy finoman fogalmazzuk meg a különbséget. Az MTA-val ellentétben – ahol ez évek óta megszűnt – az NKE-n lehet tartani tudománypolitikai elvárásoktól. Persze aztán még az is lehet, hogy nem lesznek, de tartani mindenképp alappal lehet tőle. 

 

Az eredmény? Elvándorlás lesz, aztán a maradék pedig betagozódhat, ha akar. Ellentétben az EU-val, itt újabb háborús ciklus van készülőben, aztán majd megint olvashatjuk valami Amerikából a tutit megmondó professzor trottyoritus tollából, hogy nincs Magyarországon innovációs kultúra, mert sok a bölcsész.

 

Pedig nem bölcsészből van sok. Hanem háborúból.

 

A sikeres amerikai és nyugat-európai egyetemek azért sikeresek, mert békén hagyják őket. Az MTA is eddig azért volt sikeres, mert békén hagyták. Ha újabb háború lesz, akkor meg majd odamennek a kutatók, innen, ahol háború van. Száz éven belül kb. negyedjére. 

 

Ésik Sándor cikke megjelent a Diétás Magyar Múzsán is.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután Sebastian Kurz osztrák kancellár a szabadságpárti belügyminiszter menesztését kérte az államfőtöl, minden FPÖ-s kivonul a kormányból.

Keletre gyengébb termékeket hoznak a multik? A csehek nem elégedettek az EU-s megoldással, egyenesen a kereskedőket büntetnék.

Bukta a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom elnöke a 207 ezres Facebook-oldalát, úgyhogy felregisztrált a Vkontaktéra.

Csatlakozz MOST az elsők között az Azonnali exkluzív, zárt olvasói Facebook-csoportjához!

Itt a legfrissebb felmérés, ami a Strache-videó hétvégéjén készült: nagyot emelkedett az ÖVP népszerűsége, az FPÖ-é pedig 5 százalékpontot esett.

A hét kérdése

Az osztrákok Habonya? Sebastian Kurz? Egy titkosszolgálat? Egy művészcsoport? Néha az élet egészen egyszerű válaszokat ad: itt vannak az Azonnali tippjei!

Azért ide elnéznénk

2014 és 2018 között 426 esetet rögzítettek az ukrajnai magyarellenesség megnyilvánulásaiból. Filmpremier május 20-án.

Kötter Tamás a magyar Houellebecq szeretne lenni, május 21-én mutatja be új könyvét: Nem kijárat.

Kiosztjuk az Azonnali novellapályázatának díjait, és persze lesz egy jó beszélgetés is május 22-én az Aurórában.

Újabb globális klímasztrájkot hirdet a Fridays For Future mozgalom. Május 24-én Budapest belvárosában is!

Remélhetőleg az összes jó mátrai bort végigkóstolhatod május 24-én Budapesten.

Ezt is szerettétek

MSZP? Fidesz? LMP? Momentum? Mi Hazánk? Ha még nem tudod, kire szavazz a május 26-i EP-választáson, akkor a Vokskabin neked szól.

Milyen érzés jobbikosként szeretni az Uniót? Milyen rádió megy a kocsiban? És hogy jön ide Rogán Cecília? Ez, és még sok minden kiderül. Videó!

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Míg hosszú ideig Magyarország és a Fidesz volt a német uniópártok első számú partnere, a figyelem egyre inkább Zágráb felé fordul. Elmondjuk, miért.

Twitter megosztás Google+ megosztás