+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. február 24. vasárnap, 16:00
Az idei Oscaron egy idegennyelvű film csap össze egy Marvel-féle pénztermelővel, de az egész gálát megmérgezi az erőltetett kultúrpolitika, ami miatt érthetetlen darabokat is jelöltek a legjobb filmnek.

Arról már korábban is írtunk, hogy bár pénzügyi válságról egy percig sincs szó Hollywoodban, az amerikai filmipar egyre kevesebb saját és előzmény nélküli terméket tud magából kiizzadni. A stúdiók biztosra mennek, ráadásul gátlástalanul utaznak a mostanra felnőtté vált, de mindenben a gyerekkorukat visszasíró generáció érzéseire: forog a Bad Boys 3, lesz új Beverly Hills-i zsaru, de még az inkább kultikusnak, mint jónak számító Bill és Ted is visszatér a mozikba idén decemberben.

 

Plusz ugye ott vannak a végtelen pénzt hozó képregényfilmek a Marveltől, amelyek miatt a néző úgy érezheti magát, mintha nem is filmet, hanem egy ritkán jelentkező sorozatot nézne mindenféle előzményekkel, utalásokkal és olyan dolgokkal, amik kifejezetten zavarhatják azt, aki csak be akar ülni egy filmre szerda este. 

 

 

Bár a magyar idő szerint hétfő hajnalban 91. alkalommal átadott Oscar-díj már évek óta nem kifejezetten a sok pénzt hozó filmeket díjazza, talán soha nem volt annyira éles a különbség a blockbusterek és a „sima mozifilmek” között, mint most: ameddig az előbbiek jellemzően valamelyik franchise-ba illeszkednek bele biztosra menő rendezőkkel, az utóbbi sokszor már el sem jut a mozikba, hanem a Netflixen vagy hasonló szolgáltatók felületein debütál.

 

A filmezés két részre szakadása miatt már nem csak a túlzott politikai korrektség vádjával kell megküzdenie az Akadémiának, hanem azzal a kérdéssel is, hogy miért nem veszik figyelembe a fizető nézők véleményét is.

 

És akkor ugye nem is beszéltünk igazán arról a kreatív válságról, ami arrafelé évek óta zajlik: alig van eredeti forgatókönyv.

 

Ezeknek a fényében érdemes kicsit elmélázni azon, melyik tíz filmnek van esélye az elmúlt egy év legjobb filmjévé válni: a tízből két olyan film van, ami nem megtörtént eset vagy remake, esetleg adaptáció. Ezek közül a Roma az a darab, amit a Netflix egyértelműen arra gyártott le, hogy behúzzanak végre egy Oscart: a közönségfilm teljes ellentéte lassú történettel fekete-fehérben, ráadásul spanyol nyelven. Mellette a nálunk majd ebben a hónapban bemutatásra kerülő Green Booknak van esélye bármiféle előzmény nélkül győzni. Ez egy road movie az USA déli államainak sokszor megdöbbentő szélsőségeiről és a barátságról. 

 

 

Ha a Roma a minden elemében Oscarra készült film, akkor a Fekete Párduc képviseli a teljesen másik másik oldalt: ez az első amúgy főleg pénztermelésre legyártott Marvel-film, aminek van esélye megnyerni az Oscart, viszont elég nehezen magyarázható, miért.

 

Vagyis könnyen magyarázható, de akkor rasszistának fogok tűnni: a Fekete Párduc volt az első képregény, amit kifejezetten magáénak mondhatott a gyökereit ápoló fekete kultúrkör is,

 

Wakanda története pedig a mozikban is azért kapott igazán nagy figyelmet, mert nem csak a szereplőválogatáskor, hanem az egész stáb összeállításában nagy szerepet játszott, hogy ez most nekik és róluk szól. 

 

Ez tök szép gondolat, de sajnos a film közben egy közepes szuperhős-eredettörténet lett, amit csak és kizárólag az emel ki a többi ilyenből, hogy ennek most köze van Afrikához is. És ezt nem csak én mondom, hanem úgy általában a kritikusok, ráadásul a világ nagy részén eleve az is érthetetlen, miért akkora dolog ennek a filmnek a megszületése.

 

Viszont nagyon sok pénzt hozott: már most 700 millió dollár pluszban van.

 

Ugyanígy nehéz elmagyarázni a filmet művészetnek tekintő kör számára a Csillag születik feltűnését. Az igaz, hogy a fél világ bőgte el magát a Lady Gaga által játszott énekesnő és a Bradley Cooper által játszott énekes zenés szerelmi történetén, de ez a film egy olyan 1976-os film újraforgatása, ami már amúgy is egy 1954-es film újraforgatása volt. Más dalok vannak benne, illetve Barbara Streisand vagy Judy Garland helyett Lady Gaga énekel, de ettől függetlenül ez egyszerűen nem kifejezetten saját film.

 

 

Ha például ők futnak be, az nagyjából olyan, mintha kapna még egy Nobelt a Sorstalanság azért, mert valaki modernebb nyelvezettel írta le Kertész Imre szavait.

 

Érdemes kiemelni még a Bohém rapszódiát, ami elvileg Freddie Mercury életrajza, valójában viszont egy reklámfilm a Queen ebben a formában soha nem létezett történetéről, amit a közmegegyezés szerint is csak Rami Malek kiváló alakítása mentett meg. (Az ő egyéni díjra jelölését nem is lehet megkérdőjelezni a legjobb színész kategóriában, de most maradjunk a csak a legjobb filmeknél.)

 

Szóval ők kerültek egy kalapba az USA történetének egyik legmorbidabb bűnüldözési produkcióját bemutató Blackkklansmannel, illetve az egykori amerikai alelnök Dick Cheney életét feldolgozó Vice-szal, illetve a 18. századi angol-francia háború idején játszódó női drámát hozó The Favourite-tel.

 

Valójában nagyon úgy tűnik, két univerzum küzdelme is lesz: azoké, akik szerint a filmművészet pontosan olyan, mint az írás vagy a képzőművészet, tehát a különleges és jól sikerült darabokat kell elismerni, és azoké, akik szerint a nagyközönség gyors ítélete a döntő. 

 

 

Ami viszont ezt a versenyt is tönkre tudja kicsit tenni, az a politika: egyre erősebbek azok a hangok is, amik szerint például a Freddie Mercury-történetszerűség csak és kizárólag a homoszexuális vonal miatt került be a jelöltek közé, azzal pedig sajnos vitázni is nehéz, hogy a Fekete Párduc is inkább azért tűnik fel a listán, mert így egyszerre enged kicsit az Akadémia a mindent leigázó képregényfilmeknek és a politikai korrektségnek. 

 

Amit viszont sokan elfelejtenek, hogy ezekkel az érthetetlen jelölésekkel nem az a baj, hogy feketékről vagy homoszexuális énekesekről szólnak, hanem az, hogy bár kulturálisan sokat jelentenek, filmként egyik sem hozott maradandót.

 

A fogadóirodák egyelőre azt tartják valószínűbbnek, hogy az Akadémia inkább a csend miatt dobta be a kalapba ezeket: a Bwin a Roma győzelmére rendkívül alacsony 1,75-ös pénzt ad, a Green Book négyszerest hoz, a maradék már pedig több, mint tízszerest. A Fekete Párduccal például 26-szoros pénzt kaszálhatunk, ahogy a Bohemian Rhapsodyvel is, ez pedig nagyjából annyit jelent, hogy a fogadóirodák szerint semmi esélyük nincs a győzelemre. 

 

De persze ki tudja, hiszen sokáig az is elképzelhetetlen volt, hogy egyáltalán szóba kerüljön egy szuperhősös film ebben a műfajban.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hol lennének most, ha nem lett volna rendszerváltás? Van-e olyasmi, amiben nem értenek egyet a kormánnyal? Ez az interjú egyedülálló módon a perbeli egyezség terméke.

Szűts Ildikó nyerte el a pályázatot a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei vezérigazgatói posztjára.

A kormánynak ingyen adott tanácsokon túl az egykori tisztifőorvos és főpolgármester-jelölt más pártoknak is felajánlotta szakértelmét.

A kétfarkús alpolgármestert, Döme Zsuzsannát lekiscsajozó Deutsch László megjegyezte, neki ez a szavajárása.

A brit királynő vasárnap óta már a Habsburg-császárnál is régebb óta uralkodik: már attól sincs messze, hogy megdöntse a francia XIV. Lajos rekordját.

Orbán miatt egymást üti a két szlovén jobboldali párt: egyikük mellette, másikuk ellene szavazott az EP-ben a magyar jogállamiságról.

Marjan Šarec miniszterelnök új választást akar, nem véletlenül: ezzel megduplázná pártja támogatottságát a legutóbbi, 2018-as voksoláshoz képest.

A hét kérdése

Nagyon sima győzelmet aratott az összellenzék jelöltje ellen Dézsi Csaba András. Sok elemzés született már róla, de mi megkérdezünk téged is.

Azért ide elnéznénk

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Az ijesztő maszkos metálosok a We Are Not Your Kind című új lemezükkel térnek vissza Magyarországra február 4-én.

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás