Miért kell Orbánéknak egy zágrábi tévé? Csak nem a horvát Bayer Zsolt miatt?

Amint arról több magyar lap is beszámolt már: a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány néven futó kormányzati propagandavállalat Szlovénia és Macedónia után most a horvátoknál terjeszkedne. De ki is az az újságíró, aki miatt Orbánéknak megtetszhetett egy zágrábi tévé? Az Azonnali bemutatja Velimir Bujanecet és a Z1 TV-t.

A zágrábi Nacional hetilap e heti egyik nagy sztorija, hogy a magyar kormánypropandához kapcsolódó Schatz Péter – a szlovén és a macedón beavatkozási kísérletek után – most a horvát médiapiacon vásárolna be. A baloldali lap úgy tudja: Schatzék a zágrábi Z1 kábeltelevíziót akarják megvenni.

A Nacionalnak birtokába jutott Schatz Péter angol nyelven írt levele, amit a Z1 TV igazgatójának, Nenad Bračunnak címzett: ebben kifejezte és megerősítette a többségi részre vonatkozó vételi szándékát.

Hogy a Z1 TV-t végül tényleg Schatzék tudják-e megvenni, azt nem lehet tudni. Az Azonnali hiába kereste a Z1 TV-t és tulajdonosait telefonon.

A Z1 TV-t 2017 vége óta a Pevec üzlethálózat tulajdonolja: a mögötte álló eszéki üzletemberek már eleve azzal a céllal szálltak be a Z1 TV-be a Nacional szerint, hogy Andrej Plenković HDZ-s horvát miniszterelnök párton belüli kritikusainak – elsősorban a volt HDZ-elnök Tomislav Karamarko köreinek – adjanak médiafelületet. Azonban a Nacional értesülései szerint a Pevec üzleti hírnevének mégis ártanak a Z1-en futó széljobbos műsorok, ezért dönthettek a tulajdonosok az eladás mellett – és itt lép be a képbe Schatz Péter. A kormányzati halálcsillag KESMA-nak ugyanis jól jön, ha az Orbán-párti horvát politikusokat tudja egy tévével megtámogatni.

Az Azonnali megkereste Orhidea Gaura Hodakot, a Nacional főszerkesztő-helyettesét, aki elmondta: pontosan ők sem tudják, mely politikai pártot, személyt akarhatja Orbán támogatni. Szerinte azonban sokatmondó, hogy a megvenni kívánt Z1 csatornán fut a mérsékelt HDZ-s miniszterelnököt, Andrej Plenkovićot gyűlölő Velimir Bujanec újságíró műsora.

A magyar kormánynak a Nacional szerint viszont nem is az az elsődleges célja, hogy pár szélsőjobbos újságírót megtoljon, hanem a HDZ-n belüli erőviszonyokra akar kihatni, mégpedig főleg annak érdekében, hogy a horvát kormánypárt ne kérdőjelezze meg a MOL tulajdonát az INA-ban. A Nacional szerint azonban a MOL jelenléte nem elsősorban gazdasági, hanem geopolitikai célokat, Orbán horvátországi terjeszkedését szolgálná.

Ebben a kontextusban pedig már jól hasznosítható Bujanec, akinek stabil nézőtáborát – a Nacional szerint – könnyen lehet Plenković ellen fordítani. Ha a Z1 tévével tehát

aki hiába mérsékelt politikus, rászorul azért a HDZ szélsőséges szavazóira is.

Gaura Hodak szerint Plenković pedig nem jár el elég körültekintően: a Nacional újságírója arra utalt, hogy a horvát kormányfő nem próbálja meg Orbánékat kiszorítani az INA-ból. Ahogy fogalmazott az Azonnalinak:

Ki lehet az orbánizmus fenegyereke a horvátoknál?

A horvát médiapiacon a nagy lapoknál és tévéknél Orbánéknak nem lenne esélyük. A két legolvasottabb napilap, a részben az osztrák katolikus egyház tulajdonában lévő konzervatív Večernji List és a bulvárnapilap 24Sata nem eladó, és noha jobboldaliak, de nem a magyarországi értelemben: azaz nem EU- és idegenellenesek.

Ráadásul ellentétben Szlovéniával: a horvátoknál nincs nagy orbánista párt, mint Janez Janša Szlovén Demokrata Pártja (SDS). Orbán mellett csak két kisebb szélsőjobboldali formáció szokott kiállni: a HDZ-ből kizárt, iszlamo-usztasa történész, volt kultuszminiszter Zlatko Hasanbegović vezette Függetlenek Horvátországért (NH), valamint a baranyai és szlavóniai szélsőjobbosok pártja (HDSSB).

Bujanec közismerten Orbán-imádó. Amikor Orbán tavaly decemberben – hét év után ismét – Zágrábban tett látogatást, már-már szerelmetes kommentárban üdvözölte a magyar kormányfőt: „Isten hozta, kedves barátom! (…) A horvátok szeretik önt, a horvát nép ön mellett áll!”

Egy másik interjúban, amit a szélsőjobboldali Narodnak adott Bujanec, a Fideszt és a Jobbikot nevezte meg a horvát jobboldal követendő példaképeinek. Itt Bujanec már arról beszél, hogy „Szlovénia is előrébb van nálunk”, mert „nekik van egy Janez Janšájuk”. A horvát jobboldalról azonban rossz véleménye van, mert szerinte nem orbánista:

Bujanec tehát szépen felmondja az orbáni szólamokat – egyetlen ponton tér el tőle: Bujanec számára nem a menekültek, hanem a „jugoszlavisták” jelentik az ellenséget.

Bujanec műsora a Z1 televízion fut háromszor egy héten. A zágrábi kábeltévé adását egy csákvári (čakoveci), egy Slavonski Brod-i, egy rijekai (fiumei), egy frankfurti és egy Sydney-i kábeltévé is átveszi.

Bujanec azonban nem csak politikai nézetei miatt hírhedt: az Orbán-párti újságírót kokainfogyasztásért és prostituáltak futtatásáért is elítélték korábban. Tíz hónap szabadságvesztésre ítélték – három évre felfüggesztve – még négy éve. Kokainügye miatt Bujanecet tavaly kitiltották Ausztráliából: amikor ottani híveihez akart látogatni, az ausztrál hatóságok nem engedték felszállni már Los Angelesben a gépre.

A HDZ-ből Andrej Plenković kormányfővel és körével Bujanec rosszban van, Plenković válaszra se méltatja, holott Bujanec többször is elhívta volna már a műsorába. Ezzel szemben a HDZ jobbszárnyához tartozó Kolinda Grabar-Kitarović államfővel jó viszonyban volt hosszú ideig, volt is vendége a Z1 televízión. Miután azonban Grabar-Kitarović tavaly kirúgta egy orbánista tanácsadóját, Bujanec élesen betámadta őt is.

Orbán helye a horvát politikában

Horvátországban ma a jobboldal van hatalmon koalícióban a liberálisokkal. Noha a Fidesz és a kormányzó HDZ ugyanazon pártcsaládhoz, az Európai Néppárthoz tartozik, nem felhőtlen a viszonyuk.

A Fidesz a HDZ korábbi vezetésével, Tomislav Karamarkóval volt jóban. A politikus ugyan megnyerte a 2015-ös parlamenti választást, de nem tudott kormányfő lenni. Sőt, alig egy évvel a választások után bele is bukott egy korrupciós ügybe: a Nacional hetilap kihozta, hogy Karamarko második felesége a horvát állammal perben álló MOL-nak adott tanácsokat.

Ez Karamarko lemondásához és új választásokhoz vezetett, amit már

Először az isztambuli szerződés ratifikációja körüli klerikális őrjöngés kapcsán próbálták meg megszorongatni: akkor még a szintén HDZ-s államfő, Kolinda Grabar-Kitarović is Plenkovićtyal szemben foglalt állást. Plenković azonban sikeresen tudott több szélsőjobboldalit – így például az iszlamo-usztasa egykori kultuszminiszter Zlatko Hasanbegovićot – kitolni a pártból. Ezzel Karamarko befolyása is csökkent, ráadásul – amint arról az Azonnali is beszámolt – a horvát titkosszolgálat nyomására, amely régóta érzékeli a magyar nyomulást a horvát közéletben, Kolinda Grabar-Kitarović kénytelen volt megválni egy ismert orbánista tanácsadójától.

Orbánékat ma elsősorban Hasanbegovićék pártja, a Függetlenek Horvátországért támogatja, de a HDZ-n belül is van befolyásuk.

A politikus ugyanis – Andrej Plenković miniszterelnökkel ellentétben – támogatná, hogy országa csatlakozzék a visegrádi együttműködéshez, és Moszkvával is jobb viszonyt szeretne kialakítani.

A horvát sajtó már arról is cikkezett – Vladimir Šeks HDZ-s politikus szavai nyomán –, hogy Plenković ennél a szcenáriónál még annak is jobban örülne, ha inkább egy baloldali költözne az elnöki palotába. (Jó esélyekkel indulna – ha vállalja az indulást – az országot 2015-ig irányító, keményen antiorbánista szocdem volt miniszterelnök, Zoran Milanović, aki eleve azzal vádolta már többször a HDZ-t, hogy Khuen-Héderváry Károlyokként szolgáltatnák ki a horvát érdekeket a magyar nyomulásnak.)

Orbánék, úgy  tűnik, nem tettek le arról, hogy a horvát belpolitikába beavatkozzanak. A médiapiacon való megjelenés egyértelműen arra utal: