+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. február 17. vasárnap, 09:55
Bár a szocialisták alkothatják a legnagyobb frakciót az előrehozott választások után felálló új parlamentben, de könnyen elképzelhető, hogy nem fognak tudni kormányt alakítani.

Jobboldali pártokból álló koalíciós kormány válthatja a jelenlegi baloldali madridi vezetést a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján – adta hírül az El País a különböző felmérések eredményeinek átlagaira alapozva. Pedro Sánchez Spanyolország szocialista kormányfője pénteken jelentette be, hogy előrehozott választásokra kerül sor április 28-án, mivel a törvényhozás nem szavazta meg az idei költségvetést. A szocialisták (PSOE) a kudarcba fulladt szavazásig kisebbségben, külső támogatók segítségével kormányoztak.

 

2015 decembere óta ez már a harmadik törvényhozási választás lesz Spanyolországban.

 

Hibahatáron belül ugyan, de a jelenlegi felmérések alapján a spanyol Néppárt, a jobbközép Polgárok és a szélső-jobboldali Vox összesen a szavazatok 50 százalékát kapná, ami elég mandátumot jelentene egy kormánytöbbség kialakításához. Ez azt jelenti, hogy

 

hiába végeznének a szocialisták a többi párt előtt a voksok tekintetében (24 százalék), az ország vezetéséről le kellene mondaniuk.

 

Sánchez tavaly júniusban került hatalomra, miután elődjét, Mariano Rajoyt egy bizalmatlansági szavazással megfosztották posztjától. Amennyiben áprilisban veszítenek a szocialisták a Sánchez-kormány lesz a legrövidebb életű a spanyol demokrácia történetében.

 

FOTÓ: Twitter / EUwatchers

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg a választás előtt az egyik legnépszerűbb politikus volt Igor Matovič, a koronavírus-járvány második hulláma és a kormányzása körüli botrányok kikezdték a támogatottságát.

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Köszi, két kommentelő!

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás