+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth Tamás
2019. február 17. vasárnap, 10:40
„A közvélemény egy jelentős része visszafojtott lélegzettel drukkolt a gyilkosoknak” – hangzott el a kelet-magyarországi romagyilkosságok tizedik évfordulóján rendezett pénteki, debreceni konferencián, ami ellen korábban flashmobon tiltakozott a helyi Fidelitas. Mi köze volt a lezüllött közbeszédnek és a vergődő kormánynak az egészhez? Miért pont Debrecen? Erről is beszéltek a résztvevők.

Erőszak és kirekesztettség a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat tükrében címmel egész napos konferenciát szervezett pénteken a Debreceni Egyetem Germanisztika Intézete és az Együtt Debrecenért Egyesület. A rendezvény apropója az volt, hogy idén van a tízéves évfordulója a 2008 és 2009 folyamán elkövetett bűncselekménysorozat több, halálos kimenetelű támadásának, valamint a gyanúsítottak elfogásának is.

 

A két éven át tartó, romák ellen irányuló fegyveres támadássorozat következtében hat ember meghalt,

 

öten pedig súlyos sérüléseket szenvedtek. A vádlottak közül 2016-ban három debreceni férfit, Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot a Kúria jogerősen tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.

 

A Fidelitas korábban sorosozással tiltakozott

 

Az esemény közvetlen előzményéhez tartozik, hogy kedden délelőtt

 

a helyi Fidelitas néhány fős flashmobbal és közleménnyel is tiltakozott a konferencia megrendezése ellen. Kifogásolták, hogy a Debreceni Egyetemen „nyilvánvalóan politikai töltetű” eseményt készülnek megtartani. A konferencia témájáról egyáltalán nem beszéltek,

 

így azt sem magyarázták meg, hogy miből gondolják, hogy az tartalmi szempontból kifogásolható lenne. Közleményükből kiderült, hogy elsősorban a rendezvény szervezőivel és a panelek résztvevőivel voltak problémáik, mivel többek között korábbi SZDSZ-es politikusok és a Magyar Helsinki Bizottság jogásza is meghívást kaptak. 

 

A konferenciát a jelenlétükkel már nem tisztelték meg a Fidelitas tagjai. Csatár Péter, a Debreceni Egyetem (DE) dékánhelyettese is csak annyiban reagált a kritikáikra, hogy megnyitóbeszédében leszögezte: a konferenciával politikamentes, a tudomány talaján álló párbeszédet szeretnének folytatni a témáról. Dr. Iványi Zsuzsanna, a DE Germanisztikai Intézetének igazgatója hangsúlyozta, a konferencia nem csak az évforduló miatt aktuális, hanem azért is, mert az események feldolgozása még nem történt meg a társadalmi tudatosság szintjén. Giczey Péter szociológus, az Együtt Debrecenért egyesület elnöke pedig elmondta, 2009. augusztus 21-én nem volt jó debreceniként felébredni.

 

A gyilkosok Debrecenben történő elfogása felvet rengeteg kérdést: miért pont ők, miért pont itt, és egyáltalán hogyan keveredik bele ebbe az egészbe Debrecen városa?

 

Bárhol megtörténhetett volna?

 

A konferencia első paneljében a magyarországi romák helyzetével sokat foglalkozó Krémer Balázs és Nagy Zsófia szociológusok, valamint a gyilkosságokról 2012-ben Nem leszek áldozat címmel könyvet író Kácsor Zsolt újságíró arra keresték a választ, hogy miért pont Északkkelet-Magyarországon, és miért pont a kétezres évek végén került sor a romagyilkosságokra.

 

Krémer Balázs szociológus szerint a modernitás folyamán a magyar társadalomban eluralkodott a faji megkülönböztetésen alapuló gondolkodás, ez pedig kibeszéletlen maradt.

 

„Amikor demográfiai válságról beszélünk, valljuk be, a fehér faj kihalásáról beszélünk”

 

– mondta. A sorozatgyilkosság elkövetőit nyilvánvalóan jellemezte ez a fajta gondolkodás.

 

A magyarázathoz Krémer szerint hozzátartozik a magyar középosztály válsága is. Úgy látja, a középrétegek jelentős része borzasztóan sokat veszített a társadalmi rangjából és a magabiztosságából a rendszerváltás után. Krémer szerint a polgárőrségek és az őrző-védő szervezetek elterjedése miatt állam a kétezres évek végére elveszítette a legitim erőszakmonopóliumot. Egyre többen gondolhatták azt, hogy jogosultak az erőszak alkalmazására.

 

A fenti tényezők Krémer szerint az egész országra jellemzőek voltak, így a gyilkosságsorozat bárhol megtörténhetett volna.

 

Kácsor Zsolt újságíró viszont úgy látja: teljesen egyértelmű, hogy miért az északkeleti régióból kerültek ki a gyilkosok. Szerinte fontos előzmény volt Szögi Lajos 2006-os meglincselése, a Magyar Gárda 2007-es megalakulása, melynek tagjai jórészt ebből a térségből származtak, valamint a 2008-as válság is kiemelten sújtotta ezt a régiót. Fontos szempont még Kácsor szerint, hogy sok roma él Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében is.

 

Egy egész várost Kácsor szerint semmiképpen nem lehet felelősségre vonni a történtekért. Ugyanakkor az elkövetőknek volt szerepe Debrecen életében, hiszen a négy vádlott közül három is a Loki B-közép tagja volt. „Ebben a városban korántsem olyan erős a református szellemiség, mint ahogy azt a propaganda próbálja a mindennapokban erőltetni” – magyarázta Kácsor.

 

Kácsor hozzátette: ahhoz, hogy a gyilkossági sorozat ilyen sokáig eltarthasson, szükség volt egy nagyon komoly társadalmi támogatottságra is.

 

„Úgy emlékszem, a közvélemény egy jelentős része visszafojtott lélegzettel drukkolt a gyilkosoknak.

 

Nem volt nagy tiltakozás, a magyar társadalom nem mozdult meg ezeknek az embereknek a védelmében” – mondta.

 

A közeg szerepe: Gyurcsánytól a Kurucinfóig

 

Krémer Balázs szociológus szerint a kétezres években a politikai közbeszédben az agresszió lett a norma. A középosztály eladósodása és a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok gazdaságpolitikája pedig csak rontott a helyzeten.

 

„Ez az időszak tulajdonképpen a magyar kormányzat tehetetlen vergődésének korszaka is”

 

– mondta. Krémer értékelése szerint a kormány nem tudott mit kezdeni a problémákkal, amelyekkel szembesült. Az emberek pedig úgy gondolták, hogy nekik kell kézbe venniük a problémák kezelését.

 

Nagy Zsófia szociológus szerint ugyanakkor nem lehet mindent a körülményekre fogni. 

 

„Ezek az emberek döntéseket hoztak, nem különböző válságok áldozatai.”

 

Még ha hatást is gyakoroltak ugyan rájuk a korábban említett makrotényezők, nyilván nem azok követték el a gyilkosságokat.

 

Kácsor Zsolt a lehetséges magyarázatokat sorolva megemlítette még, hogy

 

szoros kapcsolatot lát a romagyilkosságok, valamint a Magyar Gárda és a Kurucinfó között.

 

Nem lehet szerinte figyelmen kívül hagyni 2008 júniusában a Pest megyei Galgagyörk esetét, ahol megjelent a Magyar Gárda, pár héttel később pedig már ott voltak a romagyilkosok is. De ugyanez történt meglátása szerint Tarnabodon is. A településről folyamatosan írt a Kurucinfó, szeptember 29-én pedig ott is megjelentek a romagyilkosok. „Az uszító portálok és szélsőjobbos alakulatok tevékenysége mindig is oda fog vezetni, hogy emberek gyilkolni fognak” – zárta mondandóját.

 

A beszélgetés közben többször is felmerült, hogy a romák elleni gyűlölet kéz a kézben járhat más kisebbségek elleni előítéletekkel is. Kiss Árpád elsőrendű vádlott ugyanis 2008-ban először a debreceni menekülttábor felé intézett lövéseket, ezt követően vett csak részt a romák elleni támadásokban. A beszélgető felek ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a többi vádlottnak nem voltak fenntartásai a menekültekkel szemben.

 

Arról ugyanakkor, hogy az elmúlt évek migránsellenes kampányainak lehetnek-e olyan következményei, mint amilyeneket Kácsor Zsolt a Kurucinfónak és a Magyar Gárdának tulajdonított, nem beszéltek a résztvevők.

 

NYITÓKÉP FORRÁSA: Debreceni Fidelitas / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Már a képmegosztónál is belátták, rettentő káros a fiatalok testképére, ha az arcukba nyomják a pénzért megvásárolható szépülést.

Az Ireland Simpsons Fans csoport saját pártjának tényleg egy fánk lesz a logója, de amúgy nagyon úgy tűnik, nem egy új viccpárt lesz az ISF Party.

Százezer ember vonult végig New York pénzügyi negyedén, hogy aztán meghallgassa a svéd klímaaktivistát. Az Azonnali ott volt, és hoztunk nektek képeket!

Németország eddigi legnagyobb klímatüntetéseit rendezték ma meg. Az Azonnali ott volt, és megmutatja nektek a legjobb transzparenseket!

A Szabadságpárt gyorsan szeretne szalonképesebbé válni, hogy újra elfogadható koalíciós partner lehessen a Kurz-féle Néppárt számára.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Ezen három dolog kombinációja lesz szeptember 27-29 között, naná, hogy Szentendrén.

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Újra az irodalom és könyvkultúra központja lesz négy napra a Várkert Bazár október 10-től.

Ezt is szerettétek

Mennyire kapják meg a mindennapi szexizmust azok a lányok, akik bevallottan azzal akarnak érvényesülni, hogy jól néznek ki?

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Kárpátaljáról viszont mentőt fizetnek a magyarok a határig, hogy eljussanak a rossznak tartott magyar egészségügybe. Mutatjuk, miért.

Mutatunk pár jó társasjátékot, amiben tényleg kell gondolkodni, és nem is feltétlenül a többiek kisemmizése vagy kiiktatása a cél. Azonnali-lista!

Twitter megosztás Google+ megosztás