+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. február 14. csütörtök, 13:32
A budapestiek nagyon nagy arányban támogatnák a betétdíjas rendszer kialakítását a műanyagcsomagolás terén. A Greenpeace is sürget.

A Greenpeace közleményt adott ki, amelyben jelzi: azt várja a kormánytól, hogy hatékonyan lépjen fel a műanyagszennyezés ellen, és ezt nem csupán a szervezet akarja, hanem legalább 150 ezer ember velük együtt. Ennyien írták alá ugyanis azt a petíciót, amelyben azt kérik, hogy a termékdíjtörvényt úgy dolgozzák át, hogy abban tiltsák be az egyszer használatos műanyag zacskókat, valamint vezessenek be betétdíjas rendszert a műanyagpalackokra.

 

A Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet 2018. november 24. és december 10. között elvégzett egy reprezentatív közvélemény-kutatást 800 fős mintán Budapesten, személyes adatfelvétellel.

 

A felmérés szerint a fővárosiak egyértelműen támogatják a kötelező betétdíjas rendszer bevezetését az italoknál annak érdekében, hogy az egyszer használatos palackok helyett a visszaváltható változatok terjedjenek el széles körben, és így csökkenjen a műanyagszennyezés.

 

A megkérdezett emberek háromnegyede választaná a betétdíjas, visszaváltható palackokat, és mindössze alig több mint ötödük (22 százalék) tartana ki ebben az esetben is az egyszer használatos flakonok mellett.

 

Németországban például már évek óta működik a modell, miszerint az egyszer használatos műanyagpalackoknak 25 eurócent (80 forint) a betétdíja, a többször használhatóaknak 15 cent (50 forint), a koronazáras sörösüvegeknek 8 cent (25 forint), a csatosoknak tartománytól függően 15-25-50 cent (50-80-160 forint).

 

Az Európai Unió Tanácsának környezetvédelemért felelős miniszterei tavaly december fogadtak el egy új irányelvtervezetet annak érdekében, hogy a tagállamokban a lehető legjobban lecsökkentsék a műanyaghulladék mértékét. Az egyszer használatos műanyagok egyre inkább a globális figyelem központjába kerülnek, miután az elmúlt évben több felmérés is kimutatta, hogy a világ tengereiben, óceánjaiban hatalmas mennyiségben felel a szennyeződésekért.

 

Várhatóan idén tavasszal el fogják fogadni az irányelvet, azonban ez még önmagában nem jelenti a tulajdonképpeni fellépést, pusztán határidőkhöz rendelt célszámokat tartalmazó kötelezettségcsomag lesz a műanyagszennyezés elleni szigorúbb fellépésre. Az azonban, hogy a gyakorlatban melyik ország miként éri el a célszámokat, már jórészt a tagállamokon fog múlni.

 

A magyar kormány azonban ezidáig nem nagyon tett semmit a megfékezés érdekében. A tavaly például a kormány nem támogatta azt a javaslatot, amely kivezette volna a vékonyfalú műanyagszatyrokat a használatból egy két éven át tartó termékdíjemelést követően. A Greenpeace azért most állt elő a kéréssel, mert a termékdíjtörvény átdolgozása ismét napirenden van, a szakértői egyeztetések és tárgyalások jelenleg is folynak róla.

 

„Azt várjuk a kormánytól, hogy képviselje a magyar lakosság akaratát és hosszú távú érdekeit. Az új jogszabály megalkotásakor vegye figyelembe, hogy Magyarország eddigi legnépszerűbb környezetvédelmi kezdeményezésének keretében 150 000-en álltak ki az egyszer használatos műanyag szatyrok kivezetése mellett, és a fővárosiak háromnegyede támogatja a betétdíjas rendszer visszaállítását. A betétdíjjal el lehetne érni, hogy a palackok ne a környezetbe, ne a hulladéklerakóra kerüljenek, hanem anyagában hasznosítsák őket újra; sőt ami környezetvédelmi szempontból a legkedvezőbb, tisztítás után töltsék őket újra” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.

 

A hazai PET felhasználás 3 százalékkal meghaladja a világátlag és az európai 2016-os 7,2 százalékos átlag értékét. Világszinten másodpercenként 160 000 műanyag szatyrot, és évente 500 milliárd műanyag palackot gyártanak. Van olyan nemzetközi kávézólánc, ahol 4 milliárd eldobható kávéspoharat használnak el évente. A világon valaha legyártott műanyagok 90,5 százalékát máig nem hasznosították újra.

 

FOTÓ: Wikimédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás