A Balkánon is pénzzel állítanák meg a népességfogyást

Szerbia és Horvátország is rákapcsolt a családtámogatásra. De melyik balkáni ország népessége nő még ma is?

Orbán Viktor vasárnap bejelentett családvédelmi akcióterve nyomán összegezte a Balkan Insight, hogy az elmúlt években szerte a Balkánon hasonló akcióterveket jelentettek be a vezetők a népességfogyás miatt, vagy legalábbis felhívták a figyelmet a problémára. A hatásokat egyelőre nehéz mérni, mivel egész friss intézkedésekről van szó, az mindenesetre látszik, hogy hasonló irányokban gondolkoznak a szomszédos régió vezetői.

+ Szerbiában Aleksandar Vučić elnök 2018-ban életre hívta a Népesedéspolitikai Tanácsot, ezen túl pedig elfogadtak egy családtámogatások bővítéséről szóló törvényt. Ebben átszámolva nagyjából

a második gyermek után havonta 27 ezer forintnak, a harmadik gyerek után tíz évig havonta 30 ezer forintnak, míg a negyedik után tíz év alatt havonta összesen nagyjából 48 ezer forintnak megfelelő összeget.

+ Horvátországban az államfő, Kolinda Grabar-Kitarović szintén tavaly jelentett be családvédelmi akicótervet, de már az elnöktől függetlenül is lépett az ügyben a kormány. A már meglévő családi adókedvezmény mellé bővítették azok körét, akik részesülnek családi pótlékban és növelték a helyi CSED felső plafonját. Most vasárnap pedig például azt jelentették be, hogy

A tervek szerint 2019-re minden gyermek után ugyanolyan kedvezmények járnak majd, tehát a rendszer eltérő lesz a magyar családi adókedvezménytől, amelyet a tehetősebb párok jobban ki tudnak használni. Emellett a tervek szerint a születés után tíz nap fizetett szabadság jár majd az apáknak, illetve külön összeget különítettek el az óvodák fejlesztésére. A horvát elnök külön hangsúlyt fektetett az elvándorlás megállítására is, illetve a diaszpórában élők visszacsábítására is.

+ Macedóniában pedig 2015-ben az azóta Magyarországra menekült egykori kormányfő, Nikola Gruevszki beszélt arról, hogy mennyire fontos a népességfogyás megakadályozása, külön kitérve arra, hogy a gazdasági ösztönzők nem feltétlenül elégségesek a trend megfordítására. (Külön új családtámogatási intézkedésekről Macedóniában nem találtunk hírt.)

Kelet-Európa fogy a legjobban

Egész Európában egyre inkább időszerű az elöregedés és a népességfogyás problémája, de ezen belül is egyre komolyabb a helyzet Kelet-Európában. Az ENSZ becslései szerint a tíz leggyorsabban fogyó nemzet mind ebben a régióban található:

Mint láthatjuk, Bulgária a sereghajtó, szerepel Horvátország és Szerbia is, de még Magyarország is pont felfért a tíz leggyorsabban fogyó európai ország listára, amit a mostani trendek alapján a 2100-ra elővetített népességfogyás alapján állítottak össze. Macedónia népessége egyelőre növekszik, de hosszú távon ott is csökkenés várható, a növekedés főleg az ország albán lakosságának köszönhetően jelenik meg.

A három fő ok a kelet-európai országok elfogyására a kutatók szerint a születések csökkenése, a halálozások magas aránya és az elvándorlás.

Főleg a migráció nyomán nőtt a népesség Spanyolországban, Ausztriában, Belgiumban és Svédországban, Németországban és Olaszországban pedig csak a migrációnak köszönhetően nőtt a népesség. A születések magas száma és a migráció együttesen növelte viszont Írország, Ciprus, Málta, Luxemburg és Franciaország népességét.

Hasonló kép rajzolódik ki az Eurostat 2017-es adataiból is, amelyből jól látszik, hogy a születések és halálozások arányát tekintve az EU-n belül Írország, Ciprus, Luxemburg, Franciaország, Svédország, Málta és az Egyesült Királyság kiemelkedően jól áll, de még Szlovákia és Csehország is a pozitív tartományban van.