+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2019. február 12. kedd, 09:34
Akár már harminchét nukleáris fegyvere is lehet az országnak, ám miután leállította az ezekkel kapcsolatos teszteket, kisebb fenyegetést jelent Észak-Korea, mint két éve.

Akár hét új nukleáris fegyvert is készíttethetett Észak-Korea az elmúlt időszakban – állítja a Stanford Egyetem egy frissen megjelent tanulmánya. A tanulmány egyik szerzője, Siegfried Hecker azt mondta a Reutersnek, hogy műholdképek elemzését követően arra jutottak, az ország 2018-ban is folytatta a bombák működéséhez szükséges anyagok gyártását, ennek következtében tudták növelni nukleáris fegyverarzenáljukat.

 

A szakértő csapata szerint 2017-ben még harminc nukleáris fegyvere lehetett Észak-Koreának, vagyis ezek száma mostanra akár 37-re is nőhetett.

 

Mindezek ellenére miután az ország 2017 óta szünetelteti a nukleáris és rakétateszteket, Észak-Korea fegyverkezési programja kevesebb veszélyt jelent most, mint két évvel ezelőtt. Hecker szerint ugyanis Észak-Korea képtelen lenne Amerikáig eljuttatni egy nukleáris bombát, vagyis az ország inkább Japánra és Dél-Koreára jelenthet valódi veszélyt. Hecker úgy vélte, érthető, hogy Észak-Korea folytatta a fegyverkezést, hiszen semmilyen konkrét egyezsége nem jutott annak befejezéséről Amerikával.

 

Emlékezetes: a tavalyi év egyik legjelentősebb diplomáciai eseménye az volt, hogy Donald Trump Amerikai elnök találkozott Kim Dzsongunnal, az Észak-Koreaiak vezetőjével. A két politikus egyébként arra készül, hogy februárban ismét egy asztalhoz üljön.

 

FOTÓ: Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás