Engedünk a könnyű elhatárolódásnak, vagy várunk az igazán nagyra?

Fekő Ádám

Szerző:
Fekő Ádám

2019.02.12. 19:58

A mindig egységes Fidesz megint a magyar baloldalban mindig jelen lévő elhatárolódási vágyra épít. Az a kérdés, most sikerül-e visszatartani ezt pár évre.

Ezt a cikket (és még mást is) az Azonnali Reggeli fekete nevű hírlevelének olvasói már reggel hétkor megkapták postafiókjukba. Kérj hírlevelet te is! Ez itt amúgy egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Magyarországnak már megint sikerült egy kicsit visszamenni az időben múlt héten: viszonylag rövid időn belül kétszer is volt egy nagyobb és egy közepesen jelentéktelen karlengetős balhé, aminek köszönhetően olyan elhatárolódási – vagy elhatárolódásra felszólító – verseny indult meg, hogy az ember szinte elkezdte várni Kuncze Gábor első idei felszólalását a parlamentben. Előbb a Jobbik-elnök Sneider Tamásról, illetve feleségéről kerültek ki a közpénzmédiához esküvői felvételek, (ő jól láthatóan nem akar lemondani), később pedig a közpénzmédia egyik NB III-as megmondóemberét érte el a botrány, aki egy Fidelitas-bulin állt gyanús pózba (ő mondjuk felmondott).

A karlengetésesdi és a nácizás sokáig meglepően sikeresen tűnt el a hétköznapokból: Magyarországra

szép lassan megérkezett a nyugati értelemben vett szélsőjobb, ami már nem a régi rendpártinak mondott náci hülyeségeket képviseli, hanem magát állítja be a szólásszabadság élharcosaként azzal, hogy meri szidni a bevándorlókat,

illetve a szabad Európa védelmezőjeként azzal, hogy nem akarja a környékre engedni az emberijog-ellenes muszlimokat. Ezen sokkal nehezebb fogást találni, hiszen képviselői ritkán használnak náci karlengetést, helyette inkább tabukat akarnak döntögetni.

Viszont így nehezebb is elhatárolódni: mivel az újsuli képviselőinél nehéz rámutatni arra a szimbolikus gesztusra, amitől minden társaságban fél perc alatt kiközösítetté válik valaki, a legendás reakció sem állja meg a helyét, hiszen minden csúsztatásnál és hazugságnál nem lehet kiabálva elhatárolódni. 

Ezért van óriási szerencséje a Fidesznek, hogy ilyen kommunikációs csodagyerekek dolgoznak nekik, hiszen pár jó húzással (Sneider esküvői videójával illetve az azóta lemondott Szávay István zsidózós hangfelvételével) azonnal

felébresztették a magyar balos és liberális közegben mindig ott szunnyadó elhatárolódási ösztönt, ami már látszik, hogy borzasztóan kitörne Sneider Tamás felé.

Külön szép, hogy bár ők szavakban nem határolódtak el, azért csak eltávolították az egyik újságjuktól az amúgy is bármikor lecserélhető megmondóemberüket, ezzel mutatva: a Fidesz márpedig nemet mond az antiszemitizmusra, hát nézzék meg hogy mennyire jóban van Orbán Viktor is Izraellel, pedig azoknál nagyobb zsidó aztán nincs!

Bár egyelőre még senkitől nem érkezett meg a Nagy Elhatárolódás, valami azért mintha történne az ellenzéki oldalon: előkerült a vita, hogy a néppártosodott Jobbik mennyire néppártosodott valójában, és biztos nem maradtak-e ott olyanok, akikkel egészséges európai ember nem ül le egy asztalhoz. Tehát megkezdődött az elhatárolódás előkészítése. 

Ha valaki kormányváltást akar, most csak drukkolni tud. Az a kérdés, felfogják-e vajon az ellenzéki pártok, hogy

itt most nem csak Gyurcsány Ferencet, de az esküvőjén saját bevallása szerint náci karlendítéssel csak poénkodó Sneider Tamást is le kell nyelni kicsit annak érdekében, hogy később egészséges körülmények között határolódhassanak el egymástól;

vagy nem bírnak ellenállni a könnyen jött elhatárolódás csábításának, és már most dobnak egy elhatárcsit? 

Az a helyzet ugyanis, hogy az épp formálódó szivárványkoalícióról – vagyis mondjuk összellenzéki együttműködésről – egy percig sem szabad azt gondolni, hogy szilárd elveken nyugszik: a világról gyökeresen mást gondoló emberek, a középutas politikustól kezdve az extolvajon át egészen az egykori szkinhedvezérig mindenki mást gondol a világról azt leszámítva, hogy azoknak, akiket ő képvisel, rossz a Fidesz kormányzása.

A rossz nem mérhető egység, ezért vitázni sem lehet vele: egyszerűen körbenéz az ember, és azt látja, hogy Magyarországon most baloldalniak, liberálisnak, konzervatívnak és még értelmesebb radikálisnak lenni is kifejezetten rossz, hiszen az senkinek nem jó, ha egyetlen kormányprogramként leginkább Orbán Viktor családja gazdagodik, miközben bármilyen karlendítésnél nácibb dolgokat mond el ünnepi beszédnek álcázva.

Most talán ettől a rossztól kéne elhatárolódni ahelyett, hogy melyik hülye mivel szórakoztatja magát az esküvőjén.

Tetszett a cikk? Ha kérsz még ilyeneket, iratkozz fel a Reggeli fekete nevű hírlevelünkre! Hetente háromszor küldjük!

Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől
Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek