+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. február 12. kedd, 10:15
Vasárnap emlékezett Olaszország az egykori Jugoszláviából elűzött olaszokra. A Trieszt melletti megemlékezés egyik fő szónoka Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke volt. Beszéde pedig kiverte a biztosítékot Zágrábban és Ljubljanában.

Foiba – leginkább úgy lehetne lefordítani, hogy üreg. A második világháború vége felé üregekbe dobáltak jugoszláv partizánok megölt olaszokat, akiket a kollektív bűnösség elve alapján egységesen felelőssé tettek a fasizmusért. 2004-ben az akkori Berlusconi-kormány február 10-ét a foibe áldozatainak napjává tette.

 

A most vasárnapi megemlékezéseket Basovizzében (Bazovica) tartották, egy Trieszt melletti kis településen, ahol több száz olasz hullát halmoztak fel az üregekben és barlangokban a partizánok. Az ünnepségeket teljesen a jobboldal uralta. Noha az olasz jobboldal ma megosztott, mert míg a Lega kormányon van, a Forza Italia és a neofasizta Olaszország Testvérei ellenzékben, most együtt ünnepeltek.

 

Az egyik beszédet Antonio Tajani, az Európai Parlament forza italiás elnöke tartotta. Beszédét úgy fejezte be:

 

„Éljen az olasz Isztria, éljen az olasz Dalmácia!”

 

Az irredentizmus, amely a magyar revizionizmus olasz megfelelője, a mai napig elterjedt az olasz jobboldalon: Trieszt, Fiume, Isztria vagy Dalmácia „elvesztését” nem dolgozták fel, ami azért is furcsa, mert

 

e részeket az olaszok csak 1918/1920 után szerezték egyáltalán meg. E területek az Osztrák-Magyar Monarchia soknyelvű, soknemzetiségű vidékei voltak, ahol a sokszínűséget éppen az olasz fasizmus kezdte el kiirtani.

 

ANTONIO TAJANI BESZÉDET TART (FORRÁS: MICHELE VENTURATO / FACEBOOK)

 

A horvátok és a szlovénok kiakadtak a revizionizmuson

 

A horvát és a szlovén politika felháborodottan reagált Tajani szavaira. Marjan Šarec szlovén liberális miniszterelnök „példa nélküli történelmi revizionizmusnak“ nevezte Tajani beszédét, és arra emlékeztetett, hogy

 

„a fasizmus egy történelmi tény, amely a szlovén nép kiirtására törekedett”.

 

Andrej Plenković jobboldali horvát kormányfő is bírálta Tajanit – esetében ez még kínosabb volt, mert Tajanival egy pártcsaládban, az Európai Néppártban ül pártja, a HDZ. Plenković elmondta, hogy beszélt Tajanival, és világossá tette: nem fogad el olyan kijelentéseket, amelyek olasz területi követeléseket alapozhatnak meg.

 

Tajani mára elnézést kért szavaiért, világossá tette: „az olasz, de horvát vagy szlovén áldozatokra is” akart emlékezni, és nem akart területi követelést bejelenteni.

 

Mi ez a foibe?

 

A megemlékezés tényével valóban nincs is semmi gond, de azokat kezdettől fogva kisajátította magának a jobboldal. Az ő történelemképük pedig elég korlátozott: csak az olaszok elleni jugoszláv atrocitásokat látják, de nem veszik hozzá, hogy mi vezetett oda.

 

A huszas-harmincas évek fasizmusának szlávellenessége, amikor még a szlovén vagy a horvát nyelv használatát is betiltották az olasz hatóságok Triesztben vagy Fiumében, mindenképp közrehatott abban, hogy az 1945-ben olasz területekre bevonuló Tito-partizánok minden olaszban fasisztát láttak.

 

Triesztben ma is éles viták tárgya, hogy Titót felszabadítónak vagy megszállónak kell-e tartani.

 

A vita minden május elsején, Trieszt fasizmus alóli felszabadulásának napján kiújul: olasz és szlovén baloldaliak jugoszláv zászlókkal és Tito-képekkel vonulnak fel, ellenük pedig olasz neofasiszták és szlovén katolikusok tüntetnek.

 

A foibe kapcsán a megemlékezésekkel két probléma van.

 

Egyrészről nem lehet pontosan meghatározni az áldozatok számát, a történészek négy-ötezer áldozatról beszélnek. Az olasz jobboldal azonban ennek tízszeresét szokta emlegetni.

 

ANTONIO TAJANI A RENDEZVÉNYEN (FORRÁS: ANTONIO TAJANI / FACEBOOK)

 

Mi van azokkal, akik Tito miatt elköltöztek Isztriából? És akik épp miatta költöztek oda?

 

És ezzel függ össze a másik probléma: amikor az olasz jobboldal a foibéról beszél, nem csupán a partizánok által megölt párezer olasz nemzetiségű embert érti, de azon százötven-kétszázezer embert is, akiket a második világháború után űztek el Isztriából, Fiuméből és Dalmáciából a jugoszlávok. Az utóbbi azonban nem a foibe, hanem az esuli fogalma alatt ismert az olasz történettudományban.

 

Az elűzés ténye is kétséges: horvát vagy szlovén történészek azt állítják, senkinek se kellett elmennie azért, mert olasz lett volna. Azaz nem lehet összehasonlítani a helyzetet a szudétanémetek vagy a magyarországi svábok tudatos és szervezett kitelepítésével. És ebben igazuk van:

 

a legtöbb olasz önmaga távozott, mert nem akart egy kommunista – és ráadásul délszláv – országban élni.

 

De hogy Jugoszlávia nem volt feltétetlenül ellenséges az olaszokkal szemben a második világháború végén, mutatja, hogy

 

voltak olaszok, akik viszont tudatosan át is költöztek Tito „birodalmába”.

 

Több ezer monfalconei olasz munkás döntött például úgy 1948-ban, hogy átköltözik Jugoszláviába. Az indok: inkább a kommunizmust akarták építeni, mint a kapitalizmust. A többségük persze aztán Tito antisztálinizmusának lett áldozata: miután Tito szakított Moszkvával, a Jugoszláviába költözött olaszok azonnal Sztálin ügynökeinek számítottak, akiket elhurcoltak Goli Otokra, a hírhedt börtönszigetre.

 

Mára az északkelet-adriai térségben a nemzetiségi konfliktusok eltűntek

 

Isztriában ma a szlovén vagy a horvát mellett az olasz is hivatalos nyelv, a horvát megyét eleve azon Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS/DDI) vezeti, amely a horvát nacionalizmus ellenfele. A szlovéniai Tengermelléken is minden ki van olaszul írva.

 

A horvát Fiumében, amelyet a baloldal irányít, szintén tervbe van véve, hogy az olasz nyelvnek ismét nagyobb teret adnak. A városban amúgy ma is működik olasz nyelvű napilap, olasz gimnázium és olasz színház. Bár az utóbbi támogatását mind Zágráb, mind Róma az elmúlt években többször is meg akarta vonni.

 

NYITÓKÉP: Antonio Tajani / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás