+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. február 12. kedd, 10:15
Vasárnap emlékezett Olaszország az egykori Jugoszláviából elűzött olaszokra. A Trieszt melletti megemlékezés egyik fő szónoka Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke volt. Beszéde pedig kiverte a biztosítékot Zágrábban és Ljubljanában.

Foiba – leginkább úgy lehetne lefordítani, hogy üreg. A második világháború vége felé üregekbe dobáltak jugoszláv partizánok megölt olaszokat, akiket a kollektív bűnösség elve alapján egységesen felelőssé tettek a fasizmusért. 2004-ben az akkori Berlusconi-kormány február 10-ét a foibe áldozatainak napjává tette.

 

A most vasárnapi megemlékezéseket Basovizzében (Bazovica) tartották, egy Trieszt melletti kis településen, ahol több száz olasz hullát halmoztak fel az üregekben és barlangokban a partizánok. Az ünnepségeket teljesen a jobboldal uralta. Noha az olasz jobboldal ma megosztott, mert míg a Lega kormányon van, a Forza Italia és a neofasizta Olaszország Testvérei ellenzékben, most együtt ünnepeltek.

 

Az egyik beszédet Antonio Tajani, az Európai Parlament forza italiás elnöke tartotta. Beszédét úgy fejezte be:

 

„Éljen az olasz Isztria, éljen az olasz Dalmácia!”

 

Az irredentizmus, amely a magyar revizionizmus olasz megfelelője, a mai napig elterjedt az olasz jobboldalon: Trieszt, Fiume, Isztria vagy Dalmácia „elvesztését” nem dolgozták fel, ami azért is furcsa, mert

 

e részeket az olaszok csak 1918/1920 után szerezték egyáltalán meg. E területek az Osztrák-Magyar Monarchia soknyelvű, soknemzetiségű vidékei voltak, ahol a sokszínűséget éppen az olasz fasizmus kezdte el kiirtani.

 

ANTONIO TAJANI BESZÉDET TART (FORRÁS: MICHELE VENTURATO / FACEBOOK)

 

A horvátok és a szlovénok kiakadtak a revizionizmuson

 

A horvát és a szlovén politika felháborodottan reagált Tajani szavaira. Marjan Šarec szlovén liberális miniszterelnök „példa nélküli történelmi revizionizmusnak“ nevezte Tajani beszédét, és arra emlékeztetett, hogy

 

„a fasizmus egy történelmi tény, amely a szlovén nép kiirtására törekedett”.

 

Andrej Plenković jobboldali horvát kormányfő is bírálta Tajanit – esetében ez még kínosabb volt, mert Tajanival egy pártcsaládban, az Európai Néppártban ül pártja, a HDZ. Plenković elmondta, hogy beszélt Tajanival, és világossá tette: nem fogad el olyan kijelentéseket, amelyek olasz területi követeléseket alapozhatnak meg.

 

Tajani mára elnézést kért szavaiért, világossá tette: „az olasz, de horvát vagy szlovén áldozatokra is” akart emlékezni, és nem akart területi követelést bejelenteni.

 

Mi ez a foibe?

 

A megemlékezés tényével valóban nincs is semmi gond, de azokat kezdettől fogva kisajátította magának a jobboldal. Az ő történelemképük pedig elég korlátozott: csak az olaszok elleni jugoszláv atrocitásokat látják, de nem veszik hozzá, hogy mi vezetett oda.

 

A huszas-harmincas évek fasizmusának szlávellenessége, amikor még a szlovén vagy a horvát nyelv használatát is betiltották az olasz hatóságok Triesztben vagy Fiumében, mindenképp közrehatott abban, hogy az 1945-ben olasz területekre bevonuló Tito-partizánok minden olaszban fasisztát láttak.

 

Triesztben ma is éles viták tárgya, hogy Titót felszabadítónak vagy megszállónak kell-e tartani.

 

A vita minden május elsején, Trieszt fasizmus alóli felszabadulásának napján kiújul: olasz és szlovén baloldaliak jugoszláv zászlókkal és Tito-képekkel vonulnak fel, ellenük pedig olasz neofasiszták és szlovén katolikusok tüntetnek.

 

A foibe kapcsán a megemlékezésekkel két probléma van.

 

Egyrészről nem lehet pontosan meghatározni az áldozatok számát, a történészek négy-ötezer áldozatról beszélnek. Az olasz jobboldal azonban ennek tízszeresét szokta emlegetni.

 

ANTONIO TAJANI A RENDEZVÉNYEN (FORRÁS: ANTONIO TAJANI / FACEBOOK)

 

Mi van azokkal, akik Tito miatt elköltöztek Isztriából? És akik épp miatta költöztek oda?

 

És ezzel függ össze a másik probléma: amikor az olasz jobboldal a foibéról beszél, nem csupán a partizánok által megölt párezer olasz nemzetiségű embert érti, de azon százötven-kétszázezer embert is, akiket a második világháború után űztek el Isztriából, Fiuméből és Dalmáciából a jugoszlávok. Az utóbbi azonban nem a foibe, hanem az esuli fogalma alatt ismert az olasz történettudományban.

 

Az elűzés ténye is kétséges: horvát vagy szlovén történészek azt állítják, senkinek se kellett elmennie azért, mert olasz lett volna. Azaz nem lehet összehasonlítani a helyzetet a szudétanémetek vagy a magyarországi svábok tudatos és szervezett kitelepítésével. És ebben igazuk van:

 

a legtöbb olasz önmaga távozott, mert nem akart egy kommunista – és ráadásul délszláv – országban élni.

 

De hogy Jugoszlávia nem volt feltétetlenül ellenséges az olaszokkal szemben a második világháború végén, mutatja, hogy

 

voltak olaszok, akik viszont tudatosan át is költöztek Tito „birodalmába”.

 

Több ezer monfalconei olasz munkás döntött például úgy 1948-ban, hogy átköltözik Jugoszláviába. Az indok: inkább a kommunizmust akarták építeni, mint a kapitalizmust. A többségük persze aztán Tito antisztálinizmusának lett áldozata: miután Tito szakított Moszkvával, a Jugoszláviába költözött olaszok azonnal Sztálin ügynökeinek számítottak, akiket elhurcoltak Goli Otokra, a hírhedt börtönszigetre.

 

Mára az északkelet-adriai térségben a nemzetiségi konfliktusok eltűntek

 

Isztriában ma a szlovén vagy a horvát mellett az olasz is hivatalos nyelv, a horvát megyét eleve azon Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS/DDI) vezeti, amely a horvát nacionalizmus ellenfele. A szlovéniai Tengermelléken is minden ki van olaszul írva.

 

A horvát Fiumében, amelyet a baloldal irányít, szintén tervbe van véve, hogy az olasz nyelvnek ismét nagyobb teret adnak. A városban amúgy ma is működik olasz nyelvű napilap, olasz gimnázium és olasz színház. Bár az utóbbi támogatását mind Zágráb, mind Róma az elmúlt években többször is meg akarta vonni.

 

NYITÓKÉP: Antonio Tajani / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Több ellenzéki pártnak sem tetszett, hogy a Fidesz feltételeket szabna a közös uniós hitelfelvétel támogatásához. De miért nem szavazott akkor erről a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sem? Megkérdeztük.

Viktar Babarika és Valerij Capkala mind a belarusz establishmentből kiugorva indult Lukasenka ellen elnökjelöltként, de a hatóságok ott gáncsolják őket, ahol tudják.

Nincsenek szentek, csak kőkemény érdekek a bolgár nagypolitikában. Elmagyarázzuk, mi folyik Bulgáriában.

A Magyarországon is népszerű tévéműsor sztárja, Grant Imahara 49 éves volt.

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy aztán az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg.

Bírja a Fideszt, utálja az ellenzéket, leginkább vidéken él a kormánypárt átlagszavazója. Egy friss kutatásból kiderül az is, hogy a Fidesz-tábor egyötöde magát inkább liberálisnak vallja.

Ha munkaeszközökről van szó, mindenkinek mások a preferenciái. Egy valami azonban mindenkiben közös: a tökéletes választásra való törekvés.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás