Hogyan házasodik a magyar?

Nemcsak, hogy vasárnap Orbán Viktor úgynevezett „családvédelmi intézkedéseket” jelentett be – például azt, hogy a 40 év alatt házasodó nők tízmilliós kedvezményes kölcsönt kaphatnak –, de szintén vasárnap kezdődött „a házasság hete” is. Utóbbit tizenkettedik alkalommal rendezik meg a a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, a rendezvény fővédnöke pedig Áder János köztársasági elnök felesége, Herczegh Anita. Ennek alkalmából az Azonnali összegyűjtötte a legérdekesebb házasodással – na és persze válással – kapcsolatos statisztikákat. Jöjjenek a számok!

 

2010 óta újra többen házasodnak

 

A házasságkötésekkel kapcsolatban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adott ki egy részletesebb tanulmányt 2017-ben. Mint írták, a házasságkötések száma már az 1970-es évek közepétől csökkent, a mélypontot pedig 2010-ben érte el. Ezt követően viszont 2010 és 2016 között csaknem másfélszeresére emelkedett a házasságkötések száma. És hogy ez mit jelent a számok tekintetében?

 

 

A legfrissebb, 2017-es adat viszont már azt mutatja, hogy enyhén, 50 600-ra csökkent a házasságkötések száma, vagyis ezer lakosra 5,2 házasságkötés jutott.

 

Hol és kik házasodnak a leginkább?

 

A KSH adatai szerint 2017-ben Budapesten kötötték a legtöbb házasságot, közel kilencezret. Ezt követte Pest megye több mint hatezer esküvővel, míg Borsodban több mint 3600 házasságkötés történt.

 

 

Az elmúlt évtizedekben a házasodók életkora is kitolódott. 2000 és 2016 közt az először házasságra lépők átlagos életkora mindkét nem esetén öt évet emelkedett: 2016-ban a nők átlagosan 29,7 évesen mentek férjhez, míg a férfiak 32,5 éves korukban nősültek.

 

Érdekesség, hogy úgy tűnik:

 

 

Míg 2010-ben a házasodó nők 40,3 százalékának volt felsőfokú végzettsége, ez 2016-ban már csak 35,2 százalék volt, míg a férfiak esetében az arány 32 százalékról 28,4-re csökkent. Ezzel szemben a középiskolát végzett nők és férfiak aránya is két-két százalékkal magasabb lett a vizsgált időszakban (39,8, illetve 36 százalékra nőttek).

 

A válások száma egyre kevesebb, de még mindig az EU-s átlag fölött van

 

Ami a válásokat illeti, ez a szám 2008-ban még 25 000 volt, ami azt jelenti, hogy 2008-ban több mint feleannyian váltak el, mint ahányan házasságot kötöttek, azóta viszont csökkenő tendenciát mutat a válások száma.

 

 

Ugyanakkor uniós szinten a legaktuálisabbnak számító 2015-ös adatokhoz viszonyítva még mindig valamivel az uniós átlag fölötti a magyar válásái ráta.

 

Mi a helyzet az Európai Unióban?

 

Uniós szinten azt a tendenciát tapasztalni, hogy összességében a tagállamokban a korábbiakhoz képest több a válás és kevesebb az esküvő. Az Eurostat adatai szerint – amely az uniós bővítést megelőzően is gyűjtött adatokat az akkor még nem tag, de azóta azzá vált országokból – míg 1965-ben ezer lakosra átlagosan majd nyolc házasságkötés, és kevesebb, mint egy válás jutott, ez az arány jelentősen megváltozott napjainkra.

 

 

A legmagasabb házasodási ráta négy éve Litvániában (7,6) volt, míg a legalacsonyabb Szlovéniában és Portugáliában (3,1). Hazánk egyébként a 4,3-as uniós átlag felett szerepelt 4,7-es rátával 2015-ben, ami 46 100 házasságkötést jelentett.

 

 

A legkevesebben Írországban váltak (0,7) el, ami nem meglepő, tekintve, hogy az erősen katolikus országban 1995-ig tilos volt a válás. Máltán – ahol ugyancsak gyakorló katolikus a lakosság túlnyomó része – szintén tilos volt válni 2011-ig, és ott is hasonlóan alacsony (ezer főre vetítve 0,8) volt a válási ráta még 2015-ben is. A katolikus, de a válást korábban sem tiltó Lengyelországban 1,8 ez a szám, tehát alig valamivel van az EU-s átlag alatt.

 

Arányaiban a legtöbb válás egyébként Litvániában (3,2) történt 2015-ben, de a 2,9 millió lakosú országban volt lakosságarányosan a legtöbb házasságkötés is.

 

FOTÓ: Flickr

 

comments powered by Disqus