Mit akar a lengyel baloldal reménysége?

Szerző: Pál Benedek
2019.02.09. 08:05

Látványos alakuló gyűlésen mutatta be Robert Biedroń lengyel baloldali politikus új pártja, a Wiosna (Tavasz) főbb személyiségeit és rengeteget ígérő szocdem-liberális programját. Ebben olyan lengyel tabutémákhoz is hozzányúl, mint a katolikus egyház pozíciója vagy a szénbányák bezárása – kritizálják is minden irányból, és nem csak ezek miatt. Elmondjuk, mit akar pontosan Biedroń.

Mit akar a lengyel baloldal reménysége?
A lengyel baloldal évek óta gyengélkedik: lassan tizennégy éve nem jutott baloldali párt a kormányzás közelébe. Jelenleg konkrétan nincs is baloldali párt a lengyel parlamentben.

A hagyományos baloldal az utódpárti SLD 2005-ös összeomlása óta perifériára szorult. Az új, baloldali programmal induló pártoknak pedig azóta sem sikerült az áttörés. A vodkagyáros Janusz Palikot mozgalma 2011-ben volt a baloldal reménysége, de azóta a párt vezetője visszavonult a politikától, mozgalma pedig eltűnt a süllyesztőben. A 2015-ben először induló újbalos Razem (Együtt) sem jutott be a parlamentbe, ma 1-3 százalék között szokták mérni.

Nem csoda, hogy komoly várakozások voltak az elmúlt félévben Robert Biedroń baloldali politikus mozgalmával szemben, amely vasárnapi gyűlésén Wiosna (Tavasz) néven párttá alakult és bemutatta programját. Az eseményről a nemzetközi és a magyar média is bőven cikkezett. Az egyik legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a párt rögtön 14 százalékon debütált a kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) és a jobbközép-liberális Polgári Platform mögött harmadikként. Az Azonnali 2019-es lengyel politikai előretekintésében már foglalkoztunk a politikussal röviden, most pedig bemutatjuk, hogy mit csinálna a Wiosna, ha kormányra kerülne.

Ki is a lengyel baloldal reménysége?

Biedroń nem a semmiből tűnt fel a lengyel politikában. A politikus már a kétezres évektől aktív a lengyel baloldalon és megfordult mind az SLD, mind pedig Janusz Palikot mozgalma környékén. A vállaltan meleg politikus igazán 2014-ben, a tengermelléki, 91 ezer lakosú Słupsk polgármestereként lett igazán ismert, ahol progresszív elképzeléseiből már próbált megvalósítani párat.

Melegségét és antiklerikalizmusát a nemzetközi média igencsak felkapta, de a lengyel közéletben nem feltétlenül ezek azok a tulajdonságai, amiket hangsúlyoznak.

Biedroń saját magát inkább politikai kívülállóként mutatja be, és rendszeresen kritizálja mind a kormánypárti, mind az ellenzéki politikai eliteket.

Rendkívül jó kommunikátor: azzal, hogy profin használja a közösségi médiát, politikai celebbé is vált.

A POLITIKUS PÁRTJA ALAKULÓ KONGRESSZUSÁN

Biedroń 2018 nyarán jelentette be, hogy politikai mozgalmat indít és elindul a 2019-es parlamenti választásokon. Az elmúlt félévben már rendszeresen mérték a közvélemény-kutatók viszonylag jó eredménnyel és már nagyjában sejteni lehetett, mi lesz programjában. Múlt vasárnap óta azonban már konkrétumokról is beszélhetünk az elitváltást sürgető és a PiS-PO csatát meghaladni kívánó politikus kapcsán.

Radikális program?

Az új párt programjában egyszerre jelennek meg szociáldemokrata társadalompolitikai elképzelések, zöld ökopolitikai ötletek és liberális álláspontok társadalmi-kulturális kérdésekben. Mindez leginkább csak a lengyel kontextusban tűnik radikálisnak, de abban is csak annyiban, hogy ezeket az elképzeléseket elsőként egyesíti a Wiosna. Biedroń mindenképpen nagyon sokat ígér. Emiatt a leggyakoribb kritika vele szemben az elmúlt napokban, hogy mégis miből fedezné mindezt? Továbbá olyan fontos kérdésekről, mint a honvédelem és külpolitika, egyáltalán nem nagyon beszélt a politikus.

Biedroń a PiS-t elsősorban annak jogállamiságot érintő döntései miatt kritizálja, mint például a bírósági rendszer letámadása.

A kormánypárt szociális intézkedéseiről viszont többször is elismerően beszélt. Ezen a téren nemcsak megtartaná a Jog és Igazságosság reformjait, de még rájuk is ígér.

A kormány családpolitikájának emblematikus pontja az az 500+ program, amelyben minden család két gyerektől felfele havi 500 złotyt (38 ezer forint) kap gyermekenként. Biedroń kiterjesztené a programot az egygyermekes családokra és az egyedülálló szülőkre is.

Ezen túl bevezetné a havi 1600 złotys (123 ezer forintos) minimálnyugdíjat, egységesítené a nyugdíjrendszert (jelenleg többpilléres a lengyel rendszer), 2700 złotyra (208 ezer forint) emelné a minimálbért. A fogyatékkal élők havi támogatását felemelné 500 złotyra (36 ezer forint) és ezenfelül garantálná, hogy az állam ápolót biztosít minden rászorulónak. A programban szerepel egy lakhatási program is, ami nemcsak Lengyelországban, de uniószerte 10 millió lakást építene.

Oktatás és egészségügy

Biedroń hasonlóan sokat ígér az egészségügy és az oktatás területén is. Nemcsak a GDP 7,2 százalékára emelné az egészségügyre költött pénzt, de garantálná azt is, hogy a lengyelek a beutalás időpontjától számított harminc napon belül kapnak időpontot szakorvosi vizsgálatra. Továbbá havi átlag 200 złotyban (14 500 forint) maximálná azt az összeget, amit a betegeknek havonta felírt gyógyszerekre kellene költenie.

A baloldali politikus a GDP 2 százalékára emelné az oktatásra fordított összeget, a kezdő tanárok fizetését 3500 złotyra (270 ezer forint) lőné be, míg 6500-7000 złotyra (500-540 ezer forint) azokét, akik már régebb óta a pályán vannak. A tananyagban is komoly változások lennének, ha a Wiosna kormányra kerülne. A lengyel tantervben olyan új elemek jellenének meg, mint a legújabb technológiák, globális felmelegedés, egészségmegőrzés, a kiberbiztonság és az álhírek felismerése.

Ezenfelül Biedroń az angolórák számát is megduplázná, mi több: egy tárgy teljes egészében angolul lenne. Továbbá az ingyen ebéd mellett modern szexuális felvilágosítást (a politikus nemrég maga is egy szexuális felvilágosító kampány arca volt) és kötelező erőszakellenes érzékenyítést vezetne be.

Tabuk: az egyház és a szénbányák

Biedroń programjának két pontja váltotta ki a legnagyobb vitát. Ezek közül az egyik a lengyel katolikus egyházat érintő intézkedései, a másik pedig a szénbányák bezárása. Lengyel baloldali politikusoknak régóta állandó kampánytémája az állam és az egyház szétválasztása. Biedroń ebben odáig menne el, hogy

nemcsak eltörölné az iskolai vallásoktatást, de újratárgyalná a Vatikánnal kötött konkordátumot és megadóztatná az egyházi személyeket.

Az erősen katolikus Lengyelországban olyan viszonylag tabunak számító témákban is változtatna, mint az abortusz és a melegházasság. Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye ugyanis a lengyel, amelyet a jelenlegi kormánypárt még tovább akart szigorítani. Biedroń ezt úgy liberalizálná, hogy a terhesség 12. hetéig elérhető lenne a terhességmegszakítás. Természetesen az azonos neműek élettársi és házassági kapcsolatát is legalizálná.

Lengyelországban jelenleg az egyik legkomolyabb társadalmi vita a szmog körül folyik, mivel télen a lengyel városok levegője világszinten is a legrosszabbnak számít. Ennek oka, hogy mai napig mind a fűtés, mind pedig az energiatermelés nagyrészt szénalapú. Erre megoldásként Biedroń 2035-ig német mintára bezárná az ország szénbányáit és szénerőműveit. A kieső munkahelyeket pedig a megújuló energiaszektorban létrejövő 200 ezer új állással ellensúlyozná.

Ezeken felül olyan intézkedések szerepelnek még a Wiosna programjában, mint a bürokrácia digitalizációja, ingyenes tömegközlekedés a gyerekek számára, a vasút és a buszhálózat fejlesztése. Továbbá a törvények megszavazása előtt nyilvános konzultációt vezetne be, hogy ne pár nap alatt nyomják át a parlamenten az új jogszabályokat. Érdekesség továbbá, hogy a sziléziai nyelvnek – amely a szilézek, vagyis az egyik legnagyobb őshonos kisebbség nyelve Lengyelországban – regionális nyelvi státuszt adna. Így azt az iskolákban is oktathatnák, és érettségizni is lehetne belőle. 

Két kérdés: a jogállamisággal mi lesz, és ki fizeti mindezt?

A program kapcsán két komoly kérdés merült fel. Biedroń mégis miből állná ígéretei költségeit, illetve mit kezdene a PiS jogállamiságot érintő intézkedéseivel. Utóbbira rendkívül egyszerű választ ad a politikus, hiszen a programban ennyi áll: „Visszaállítjuk az alkotmányos rendet!” Igaz, a pártgyűlésen azért egy létrehozandó bizottságról is beszélt, amely majd kivizsgálja a jelenlegi kormány alkotmánysértéseit.

És hogy miből fizetné mindezt? Adóemelésről még nem nagyon beszélt Bierdon, az valószínűleg egyenlő lenne a politikai öngyilkossággal. Ehelyett inkább költségátcsoportosításokról ír a programjában.

VIZUÁLBAN MÁR MOST VERHETETLEN AZ ÚJ PÁRT

Például megtakarításra számít az egyház és az állam szétválasztásából, a hatékonyabb egészségügyből, a digitalizációból. Továbbá olyan állami intézményeket is megszüntetne, mint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága vagy a Lengyel Nemzeti Alap – utóbbit a PiS hozta létre pár éve, hogy Lengyelországot külföldön népszerűsítse. De Biedroń extra pénzre számít a hatékonyabb áfabehajtásból és azt követően is, hogy leszámolt a szmoggal. Arról, hogy az utóbbi két pontot milyen módon kivitelezné, már nem esik szó.

Külpolitika: Inkább az EU mint az USA

Ugyan a vasárnapi gyűlésen Biedroń az Örömódára vonult be, programjában nem esik szó a Wiosna külpolitikai és védelmi elképzeléseiről. Erről annyit lehet tudni, amennyit a párt európai ügyekért felelős szakértője nyilatkozott a Wirtualna Polska portálnak. A cikk szerint a párt a jelenlegi kormánnyal szemben inkább távolodna az Egyesült Államoktól védelmi kérdésekben és a NATO helyett inkább az Európai Unió védelmi struktúráiban gondolkodna, mint a PESCO, az állandó strukturált együttműködés. (Mint azt az Azonnali egyszer már megírta, a PiS-kormányt főleg a német külügyminisztériumból szokták kritizálni túlzott USA- és NATO-barátságuk miatt.) Továbbá bevezetnék az eurót is.

Az nem túlságosan meglepő, hogy a PiS-es Patryk Jaki – aki jelenleg az igazságügyminiszter-helyettesi pozíciót tölti be és a párt főpolgármesterjelöltje volt Varsóban – arról írt Twitteren, hogy megvédik az országot az olyan nyugati divatoktól, amiket Biedroń képvisel. Viszont mások sincsenek túlságosan elájulva a politikus programjától. A Rzeczpospolita című jobbközép napilap főszerkesztője, Bogusław Chrabota kemény hangvételű véleménycikkében egyenesen Biedroń „brutális cinizmusáról” ír.

A Kultura Liberalna véleményportál szerzője, Michał Żakowski pedig arról ír, hogy mivel a Wiosnának nincs átgondolt Európa-politikája, nincs sok értelme annak, hogy a párt az EP-választásokon debütáljon. Żakowski úgy látja, hogy az EP-választások kontextusában semmi értelme Biedroń szimetrista hozzáállásának, amely elutasítja mind a PiS-t, mind a PO-t. Az Európára vonatkozó programpontok hiányában megvan a veszélye, hogy Biedroń ugyanúgy belpolitikai célokra használja majd az EP-választásokat, ami pedig nem jó jel.

Másik érdekes kritikus hang az egyik legnépszerűbb kortárs író, Szczepan Twardoch kommentje Facebookon. A sziléziai bányarégióból származó szerzőt nem nagyon lehet jobboldalisággal vádolni. Twardoch azt veti Biedroń szemére, hogy a szénbányák bezárásával a lengyel munkásság utolsó igazán szervezett csoportját idegeníti el. Ezt pedig nem tudja a sziléziai nyelv támogatásával ellensúlyozni.

Hasonló véleményen van Tomasz Słupik, a Katowicei Sziléziai Egyetem politológusa is. A Gazeta Wyborcza helyi kiadásának nyilatkozó kutató elismeri, hogy fontos ugyan a szmogtéma, de Biedroń programjában a szénbányákat és szénerőműveket bezáró elképzelés nincs megfelelően alátámasztva számításokkal, statisztikákkal. Továbbá az sem egy jó jel a politológus szerint, hogy a Wiosna témáért felelős személye nem a bányarégióból származik, hanem a szénbányákkal egyáltalán nem rendelkező Tengermellékről, ahol Biedroń ugye egy ideje polgármesterkedik.

Lesz-e áttörés?

Korábbi cikkünkben már idéztük Aleks Szczerbiak politológus blogposztját Biedroń-ról. Szczerbiak meglátásai a program és a közvélemény-kutatások fényében még inkább megállják a helyüket. Ugyanis újból bebizonyosodott, hogy az újdonság varázsa még mindig komoly ütőkártya a lengyel politikában. Viszont megvan a veszélye, hogy hiába az erős indulás, a Wiosna is korábbi hasonló pártok sorsára juthat, akik nem tudtak tovább építkezni, így kikoptak a politikából egy ciklus után (lásd a vodkagyáros Palikot mozgalma).

A párt programja alapján pedig még inkább nyilvánvaló, hogy nehéz lesz megtalálni Biedroń választóbázisát. Ugyanis akiket egy baloldali gazdasági-szociális programmal meg tudna szólítani, azok nagyrészt idősebbek és konzervatív elveik miatt inkább a gazdaságilag balos, de minden másban konzervatív PiS-re szavaznak. A nagyvárosi fiatalság pedig hiába vall társadalmi kérdésekben hasonlóan progresszív elveket, mint a Wiosna vezetője, ők inkább gazdaságilag liberálisok.

JÓL STARTOLTAK A FELMÉRÉSEKBEN

Továbbá az a vád is igaznak látszik, hogy Biedroń tevékenysége csak gyengíti és megosztja az ellenzéket. A fent idézett közvélemény-kutatás adatai szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (PO és Nowoczesna együtt) támogatottsága 5 százalékpontot esett. Ez alapján jól látszik, hogy a Wiosna inkább a centrista szavazókat tudja majd megszólítani és nem a passzívakat vagy a gazdasági alapon PiS-ra szavazókat, mint ahogy azt Biedroń mondja.

Valószínűleg Biedroń-nak az elkövetkezőkben nagyon fel kell készülnie, ugyanis a lengyel média keményen meg fogja izzasztani a mégis miből kérdésével. A továbbiakban több kell majd egy tökéletes mosolynál. Innentől már nem egy megkoreografált showműsort látunk.

Olvasnál még cikkeket Pál Benedektől Lengyelországról? Van bőven!

Pál Benedek
Pál Benedek az Azonnali állandó szerzője

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek