+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. február 9. szombat, 10:10
Az Air France vette volna meg a csődközelben lévő légitársaság ötödét, a franciák azonban kihátrálni látszanak az üzletből. Csak nem az olasz-francia diplomáciai konfliktus áll a háttérben?

Kihátrálhat az Air France a csődközelben lévő olasz légitársaság, az Alitalia megmentéséből, a franciák visszakozása mögött pedig az olasz média szerint az Olaszország és Franciaország közötti diplomáciai konfliktus is szerepet játszhat, írja a Sole 24 Ore olasz lap.

 

Párizs hallgat

 

Az Air France-szal való megállapodást kezelő olasz állami vasúttársaság, a Ferrovie dello Statto (FS) csütörtökön

 

az Air France-KLM vezetőségétől formális elköteleződést várt az üzlettel kapcsolatban, de Párizsból semmi ilyesmi nem érkezett.

 

A francia-holland légitársaság az amerikai Delta Airlinessel együtt az Alitalia 40 százalékát szerezte volna meg, melyet egyenlő arányban osztottak volna el: a Deltáé és az Air France-KLM-é 20-20 százalék lett volna. Eközben az Alitalia minimum 51 százalékát továbbra is az FS és más olasz köztulajdonban lévő cégek üzemeltették volna.

 

Ezen ajánlat kedvezőbb volt, mint amit a német Lufthansa ajánlott az Alitaliának, ugyanis a németek többséget akartak szerezni az olasz légitársaságban.

 

Ilyen helyzetben pedig a már évek óta szenvedő olasz társaságnak nehéz dolga lesz: az Air France-KLM nem reagál, a Delta viszont szeretne haladni a projekttel. Már csak azért is, mert szeretné megőrizni domináns pozícióját a transzatlanti járatok piacán, ami, ha az Alitalia a Lufthansához kerülne, veszélybe kerülne. A Delta ugyanakkor nem szeretne 20 százaléknál nagyobb részesedést vásárolni az Alitaliában.

 

Éppen ezért az olasz média szerint az amerikai cég tárgyalásba kezdett a brit easyJet fapados légitársasággal, amely az Alitalia 15 százalékát szerezhetné meg. Ebben az esetben viszont az olasz államnak kell több pénzt pumpálnia a vállalatba, mint az eredeti Air France-KLM-Delta-megállapodás esetén. 

 

Támadod Macront? Csődbe megy a légitársaságod!

 

Jól látható tehát, hogy a franciák elbizonytalanodása az egész légitársaság létét veszélybe sodorta, így az olasz média rögtön találgatásba kezdett: szerintük

 

a napokban feszültté váló francia-olasz diplomáciai helyzet áll a háttérben.

 

Luigi Di Maio olasz miniszterelnök-helyettes, a nagyobbik kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője ugyanis kedden a több hónapja tartó francia tüntetések szervezőivel, a sárgamellényes mozgalom vezetőivel tárgyalt. Az ok egyszerű: a populista olasz kormány elég hűvös viszonyt ápol Emmanuel Macronnal, ellenben a centrista M5S természetes szövetségesei épp a francia sárgamellényesek lehetnek. Ha azok valamilyen formában elindulnának a májusi európai parlamenti választásokon, az az M5S-nek segítene önálló pártcsaládot alapítani az EP-ben.

 

Évtizedes szenvedés az Alitalia mögött

 

Ugyanígy a sárgamellényeseket támogatja a másik olasz kormánypárt vezetője, Matteo Salvini is, aki a közelmúltban abban reménykedett, a francia nép hamarosan felszabadul „egy nagyon rossz elnök” vezetése alól. Franciaország viszont

 

nem nézte jó szemmel, hogy az olasz miniszterelnök-helyettes a kormányellenes tüntetéssorozat vezetőivel találkozik, ezért csütörtökön egyeztetésre haza is hívta római nagykövetét

 

az olasz vezetők sorozatos „rágalmazó kijelentései”, illetve „megalapozatlan és példátlan támadásai” miatt.

 

Di Maio egyébként tagadja, hogy az Air France-üzletből a franciák kihátráltak volna. A pártelnök arról beszélt, hónapok óta szorosan követi az Alitalia-ügy alakulását, szerinte pedig „az Air France lelkesedése nem hűlt ki”. 

 

Az 1947-ben alapított légitársaság az elmúlt évtizedben számos problémával néz szembe. 2008-ban a céget egyszer már meg akarták venni a franciák, akkor viszont Silvio Berlusconi akkori miniszterelnök hárította el az üzletet. Ezután az Egyesült Arab Emirátusok légitársasága, az Etihad vette meg a cég 49 százalékát, míg a cég 51 százaléka az Olasz Légiszövetség (CAI) irányítása alatt maradt, melybe főként az olasz bankok és az állami postavállalat pumpálta a pénzt.

 

Az Etihad megpróbálta nyereségessé tenni a szenvedő vállalatot, azonban csúfosan elbukott. Végül a társaság 2017-ben került csődgondnokság alá, azóta az olasz kormány egy 900 millió eurós mentőcsomaggal próbálja fenntartani a csak veszteséget termelő társaságot.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

Közben a lakhatási támogatások 90 százaléka jómódú családokhoz kerül. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetőjével.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás