+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. február 8. péntek, 17:50
Az amerikai katonák által lassan három éve üzemeltetett havasalföldi légvédelmi rakétarendszer a Kreml szerint sérti a Washington és Moszkva közötti leszerelési egyezményben foglaltakat. Ez valahogy pont pár nappal azután lett fontos, hogy az amerikaiak felmondták a szerződést, mert nem látták biztosítva az abban foglaltakat az oroszok részéről.

Az orosz külügy csütörtökön bekérette az Egyesült Államok moszkvai katonai attaséját, hogy hivatalosan is bejelentsék igényüket a romániai Deveselu mellett felhúzott légvédelmi rakétakomplexum felszámolására. A tárca indoklása szerint a bázis területén telepített rakétakilövő állomások sértik az INF-szerződést, ami viszont épp nemrégiben fuccsolt be. A közepes hatótávolságú (500-5500 km) ballisztikus és cirkálórakétákat korlátozó egyezményhez való visszatérés elképzelhetetlen ezek megsemmisítése nélkül – hangoztatta az orosz külügy sajtófőnöke.

 

Az Egyesült Államok épp a napokban mondta fel a Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár által 1987-ben megkötött alkut, arra hivatkozva, hogy az oroszok nem teljesítik az abban foglalt ellenőrzések feltételeit. Vlagyimir Putyin orosz elnök rögtön be is jelentette, hogy országa is kilép szerződésből, és ezzel párhuzamosan utasította a haderő vezetését közepes hatótávolságú csapásmérő eszközök kifejlesztésére.

 

A HAVASALFÖLDI CARACALTÓL DÉLNYUGATRA FEKSZIK A LÉGVÉDELMI RAKÉTABÁZIS

 

Moszkva most bejelentett igénye a romániai bázis felszámolására igencsak meglepő annak fényében, hogy a NATO európai légvédelmi rendszerének egyik sarokpontját jelentő támaszpontot közel három évvel ezelőtt, 2016 májusában adták át. Itt alkalmazták először élesben, szárazföldi környezetben az eredetileg hadihajókra tervezett Aegis légvédelmi rakétarendszer módosított verzióját. A kísérlet annyira sikeresnek bizonyult, hogy a japán kormány két ilyen komplexumot is rendelt az észak-koreai fenyegetés miatt.

 

AZ AEGIS ASHORE AKCIÓBAN: BEJÖVŐ RAKÉTA SIKERES SEMLEGESÍTÉSE

 

Aegis Ashore-rendszerrel szerelik fel az észak-lengyelországi Redzikowo-ban felállítandó légvédelmi rakétakomplexumot is, mely a romániaihoz hasonlóan ugyancsak a NATO európai légvédelmi rendszerébe lesz integrálva, és szintén amerikai katonák fogják üzemeltetni. A legfrissebb hírek szerint az építés alatt álló támaszpont várhatóan 2020-tól tudja ellátni majd a feladatát.

 

Újkeletű taktikájával a Kreml igyekszik a NATO-t is felelőssé tenni az amerikai-orosz bilaterális egyezmény kudarca miatt. Magyarázatuk szerint mivel a kifogásolt rakétakilövő állomások az észak-atlanti szövetség légvédelmi rendszerének részét képezik, ezért a NATO közvetlenül is szerepet vállalt az INF-szerződés felbomlásában.

 

Az orosz vezetés azzal is vádolja a NATO-t, hogy a romániai, és a tervezett lengyelországi kilövőállásokból adott esetben nukleáris robbanófejekkel ellátott rakétákat is fel lehet bocsátani.

 

A kifogásolt szerkezet (Mk 41 VLS) fizikailag ugyan tényleg alkalmas Tomahawk-cirkálórakéták kilövésére, amelyeket atomtöltetekkel is el lehet látni, de

 

a modern rakétatechnológia azért kicsit bonyolultabb annál, mint ahogy azt az oroszok a laikus közvélemény számára lefestik.

 

Az Aegis Ashore légvédelmi rakétarendszer csapásmérő elemeként használt kilövőállás szoftveresen és hardveresen is a bejövő fenyegetettségekkel szembeni reakcióra van kalibrálva. A kilövőállás által indított elfogórakéták teljesen más pályán mozognak, jóval kisebbek és sokkal gyengébb töltettel rendelkeznek, mint azok a ballisztikus rakéták, melyeknek megsemmisítésére szánták őket.

 

A kilövőállás nukleráis töltetekkel ellátott ballisztikus rakéták kilövésére való átalakítása persze nem megoldhatatlan, de olyan technológiai nehézségekkel járó és hosszadalmas folyamat, amely versenyképtelenné teszi a kifejezetten a ballisztikus rakéták célbajuttatására tervezett mobilrendszerekkel szemben.

 

Kicsit leegyszerűsítve:

 

ha Oroszország és a Nyugat között annyira eldurvulna a feszültség, hogy realitássá válna a ballisztikus rakétákkal végrehajtott csapásméréssel való fenyegetőzés, akkor pár hadihajó és tengeralattjáró sokkal alkalmasabb erre, mint átszerelni mindent a szárazföldön.

 

Úgy, hogy közben a kilövőállásnak persze az eredeti feladatát, azaz a bejövő fenyegetettségekkel szembeni légvédelmet is biztosítania kellene.

 

Az ügyben a románi külügyminiszter, Teodor Meleșcanu is megszólalt, hangsúlyozva, hogy a deveselui Aegis Ashore-komplexum kifejezetten védelmi célokat szolgál. A tárcavezető szerint Moszkva csak ürügyként használja a fenti vádakat, hogy így igazolja a saját, INF-szerződést sértő rakétaprogramját, mely valós veszélyt jelent, és nem csak Románia számára.

 

Oroszország tavaly márciusban jelentette be, hogy kifejlesztettek egy hiperszónikus, azaz a hangsebességnél legalább ötször gyorsabb fegyvert, amelynek röppályála a ballisztikus rakétáktól eltérően kiszámíthatatlan, így gyakorlatilag nem lehet védekezni ellene. A modern légvédelmi rakétarendszerek ugyanis csak akkor tudják megsemmisíteni a bejövő fenyegetést, ha annak várható útvonalát meghatározzák. A várakozások szerint az oroszok új fegyvere 2020-ra érheti el a harckész állapotot.

 

A helyzet komikuma, hogy az érintett romániai és lengyelországi komplexumok még egy esetleges Európa elleni orosz ballisztikusrakéta-fenyegetéssel szemben sem igazán hatékonyak az Oroszországhoz való közelségük miatt.

 

A bejövő rakéták észlelése és megsemmisítése ugyanis időbe telik. A NATO kezdetek óta elsősorban az iráni és az észak-koreai fenyegetésre hivatkozik az európai védőernyő létrehozása kapcsán.

 

FOTÓ: Bakodi Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

Így tiltakoznak a rendőri brutalitás ellen, no meg azért, mert több ezer embert tartóztattak le a rendőrök: arról, hogy velük mi történik, napok óta alig tudni valamit.

Hiába állt össze a Strache-lista, Strache indulása még mindig kétséges, mivel az FPÖ bejelentette: még a választások előtt óvást nyújt be az egész Team Strache ellen.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás