+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2019. február 7. csütörtök, 13:59
Donald Trump bejelentette, hogy a jövő héten a terrorszervezet kezén lévő utolsó területek is felszabadulnak Szíriában. Ennyi volt? Azért az nem biztos. A felkelés kiváltó okai továbbra is megoldatlanok, és a sivatagban még bujkálnak kósza terroristák. Elmagyarázzuk, elhamarkodott-e örülni az Iszlám állam legyőzésének.

A hatalma csúcspontján közel 300 ezer négyzetkilométernyi területet ellenőrző Iszlám Állam mára csupán pár települést tart uralma alatt az Eufrátesz bal partján. Az itt még aktívan ellenálló harcosok napjai azonban meg vannak számlálva. Donald Trump amerikai elnök be is jelentette, hogy várhatóan a jövő hét folyamán felszámolják a terrorszervezet utolsó állásait is, ezzel pedig az Iszlám Állam által elfoglalt korábban elfoglalt területek 100 százalékosan felszabadulnak. Jól hangzik? Szerintem is, de azért ez nem teljesen igaz.

 

A sűrűn lakott régiókban ugyan teljesen megszűnik az uralmuk, de a sivatagban továbbra is nagy területeken tapasztalható a jelenlétük,

 

a szíriai és iraki eseményeket is monitorozó Liveuamap szerint.

 

FEKETÉVEL AZOK A TERÜLETEK, AHOL AZ ISZLÁM ÁLLAM JELENLEG IS JELEN VAN. KÉK KÖRBEN A VÁRHATÓAN A JÖVŐ HÉTEN FELSZABADULÓ UTOLSÓ TELEPÜLÉSEK. FORRÁS: LIVEUAMAP.COM

 

A kietlen térségben bujkáló harcosok nem jelentenek közvetlen fenyegetést, ezért nem is iparkodnak annyira felszámolni a menedékeiket, de ha újra erőre kapna a mozgalom, akkor ez a vidék jó ugródeszkának számítana esetleges jövőbeli műveleteikhez. Arra, hogy nem most hallottunk utoljára a terrorszervezetről, pedig elég jó esélyünk van.

 

Az Iszlám Állam a jelentősebb területveszteségek kezdetével párhuzamosan már elkezdett berendezkedni a klasszikus terrorszervezetként való működésre,

 

mondta el az Azonnalinak Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Az igencsak hatásos online kommunikációjuk is erre állt át, melyben az utóbbi időszakban elég népszerűnek számítanak a csupán pár éven át létező, önjelölt kalifátussal nosztalgikus tartalmak – hívta fel a figyelmet a szakértő.

 

Irakban már látható, hogy mi várható a következő években az Iszlám Államtól, Szalai Máté szerint. A terrorszervezet ottani állásait szinte teljesen felszámolta kormányzat, de ennek ellenére a hálózat továbbra is aktív. Havonta átlagosan félszáznál is több merényletet hajtanak végre, és nem ritka, hogy akár az ország belső, szigorúbban védett régióit veszik célba.

 

Szíriában is hasonló helyzet tapasztalható a nemzetközi koalíció által felszabadított területeken. Hetekkel ezelőtt négy amerikai katona halt meg egy manbidzsi robbantásban. Az észak-szíriai várost két és fél éve foglalták vissza az iszlamistáktól az Egyesült Államok által támogatott szíriai kurd erők (SDF).

 

A becslések alapján

 

az Iszlám Állam 20-30 ezer katonája továbbra is Irakban és Szíriában tartózkodhat.

 

Súlyos biztonsági kihívást jelent már az is, ha csak töredékük folytatja a harcot, immár rejtőzködő módszerekkel. Ez már csak azért sem elképzelhetetlen, mert a felkelés kiváltó okai továbbra is megoldatlanok, és az elmúlt évek sérelmeit sem sikerült feldolgozni.

 

A javarészt a helyi szunnita lakosságot sújtó társadalmi és gazdasági problémák csak súlyosbodtak az elmúlt években, és nem úgy néz ki, hogy ezen a téren változás lenne a közeljövőben. Az arab tavasz által érintett államok vezetői még inkább autoriter irányba mozdultak el, mivel így látják biztosítottnak uralmuk fenntartását – mutatott rá Szalai Máté. A kutató szerint ugyanakkor ez korántsem jelenti azt, hogy az állam is megerősödött volna. A központi hatalom a belbiztonsági szerveken keresztül igyekszik a hatalmát bebetonozni, de

 

a szociális kérdések megválaszolatlansága hosszú távon csak még inkább alááshatja a politikai berendezkedést.

 

Vélhetően Donald Trump is rájött arra, hogy nem lesz azért olyan egyszerű dolog az a decemberben belengetett kivonulás Szíriából. A mostani bejelentés kapcsán már arról beszélt, hogy még jó pár éven keresztül együtt fognak dolgozni az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciós partnereikkel. Jelenleg még nincs hivatalos nyilvános stratégia azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak által támogatott szíriai kurd erők ellenőrizte területeken milyen formában igyekeznek megakadályozni majd a terrorszervezet megerősödését, amit az Egyesült Államok és partnerei mindenképp el akarnak kerülni.

 

Az biztos, hogy az SDF egyedül képtelen lenne ezt megakadályozni, ha az amerikai tényleg a teljes kivonulást mellett döntenének. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a csapatok egy részét hazaviszik, de a felkelőellenes műveletekre specializálódott egységeikkel, és hírszerzési információkkal továbbra is fogják segíteni a szíriai kurdokat az Iszlám Állam elleni harcban, mivel

 

a kalifátus ugyan megszűnőben van, de az eszme és a hálózat továbbra is él.

 

Ez elég komoly kockázatot jelent a térségben. És az Európába visszatérő harcosokról még nem is beszéltünk.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A mai Észak-Macedónia adta az egykori Jugoszlávia bortermelésének kétharmadát. Ma amerikai, brit, orosz és kínai piacokat céloznak, hogy világmárkákat hozzanak létre.

Ha jogerős lesz az illetékes területi választási bizottság döntése, november 10-én kell ismét szavazniuk a jászberényieknek.

Nagyobb baja is van Győrnek a polgármester szexbotrányánál: csúcsidőben folyamatosan maradnak ki a buszok, megoldás egyelőre nem látszik.

A hatóságok nem örültek neki különösebben, hogy elkezdene rendesen bánni felhasználói adataival a közösségi oldal, de Zuckerbergék őket is megpróbálják segíteni.

A honvédelmi államtitkár szerint a szocialista Bangóné úgy viselkedik, mint aki megőrült. Mindezt azért, mert az ellenzék új választást akar Csepelen, miközben a Fidesz is több helyen számoltat újra.

Szerintük legalább annyit érdemelnének a nyugat-balkáni régió népei, hogy az Európai Unió világosan mondja meg, mi a helyzet pontosan.

„Ez itt a finn-svéd határ. Negyven éve nem történt itt semmi.” Miért is jó az, hogy az EU dögunalmas?

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás