+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2019. február 7. csütörtök, 13:59
Donald Trump bejelentette, hogy a jövő héten a terrorszervezet kezén lévő utolsó területek is felszabadulnak Szíriában. Ennyi volt? Azért az nem biztos. A felkelés kiváltó okai továbbra is megoldatlanok, és a sivatagban még bujkálnak kósza terroristák. Elmagyarázzuk, elhamarkodott-e örülni az Iszlám állam legyőzésének.

A hatalma csúcspontján közel 300 ezer négyzetkilométernyi területet ellenőrző Iszlám Állam mára csupán pár települést tart uralma alatt az Eufrátesz bal partján. Az itt még aktívan ellenálló harcosok napjai azonban meg vannak számlálva. Donald Trump amerikai elnök be is jelentette, hogy várhatóan a jövő hét folyamán felszámolják a terrorszervezet utolsó állásait is, ezzel pedig az Iszlám Állam által elfoglalt korábban elfoglalt területek 100 százalékosan felszabadulnak. Jól hangzik? Szerintem is, de azért ez nem teljesen igaz.

 

A sűrűn lakott régiókban ugyan teljesen megszűnik az uralmuk, de a sivatagban továbbra is nagy területeken tapasztalható a jelenlétük,

 

a szíriai és iraki eseményeket is monitorozó Liveuamap szerint.

 

FEKETÉVEL AZOK A TERÜLETEK, AHOL AZ ISZLÁM ÁLLAM JELENLEG IS JELEN VAN. KÉK KÖRBEN A VÁRHATÓAN A JÖVŐ HÉTEN FELSZABADULÓ UTOLSÓ TELEPÜLÉSEK. FORRÁS: LIVEUAMAP.COM

 

A kietlen térségben bujkáló harcosok nem jelentenek közvetlen fenyegetést, ezért nem is iparkodnak annyira felszámolni a menedékeiket, de ha újra erőre kapna a mozgalom, akkor ez a vidék jó ugródeszkának számítana esetleges jövőbeli műveleteikhez. Arra, hogy nem most hallottunk utoljára a terrorszervezetről, pedig elég jó esélyünk van.

 

Az Iszlám Állam a jelentősebb területveszteségek kezdetével párhuzamosan már elkezdett berendezkedni a klasszikus terrorszervezetként való működésre,

 

mondta el az Azonnalinak Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Az igencsak hatásos online kommunikációjuk is erre állt át, melyben az utóbbi időszakban elég népszerűnek számítanak a csupán pár éven át létező, önjelölt kalifátussal nosztalgikus tartalmak – hívta fel a figyelmet a szakértő.

 

Irakban már látható, hogy mi várható a következő években az Iszlám Államtól, Szalai Máté szerint. A terrorszervezet ottani állásait szinte teljesen felszámolta kormányzat, de ennek ellenére a hálózat továbbra is aktív. Havonta átlagosan félszáznál is több merényletet hajtanak végre, és nem ritka, hogy akár az ország belső, szigorúbban védett régióit veszik célba.

 

Szíriában is hasonló helyzet tapasztalható a nemzetközi koalíció által felszabadított területeken. Hetekkel ezelőtt négy amerikai katona halt meg egy manbidzsi robbantásban. Az észak-szíriai várost két és fél éve foglalták vissza az iszlamistáktól az Egyesült Államok által támogatott szíriai kurd erők (SDF).

 

A becslések alapján

 

az Iszlám Állam 20-30 ezer katonája továbbra is Irakban és Szíriában tartózkodhat.

 

Súlyos biztonsági kihívást jelent már az is, ha csak töredékük folytatja a harcot, immár rejtőzködő módszerekkel. Ez már csak azért sem elképzelhetetlen, mert a felkelés kiváltó okai továbbra is megoldatlanok, és az elmúlt évek sérelmeit sem sikerült feldolgozni.

 

A javarészt a helyi szunnita lakosságot sújtó társadalmi és gazdasági problémák csak súlyosbodtak az elmúlt években, és nem úgy néz ki, hogy ezen a téren változás lenne a közeljövőben. Az arab tavasz által érintett államok vezetői még inkább autoriter irányba mozdultak el, mivel így látják biztosítottnak uralmuk fenntartását – mutatott rá Szalai Máté. A kutató szerint ugyanakkor ez korántsem jelenti azt, hogy az állam is megerősödött volna. A központi hatalom a belbiztonsági szerveken keresztül igyekszik a hatalmát bebetonozni, de

 

a szociális kérdések megválaszolatlansága hosszú távon csak még inkább alááshatja a politikai berendezkedést.

 

Vélhetően Donald Trump is rájött arra, hogy nem lesz azért olyan egyszerű dolog az a decemberben belengetett kivonulás Szíriából. A mostani bejelentés kapcsán már arról beszélt, hogy még jó pár éven keresztül együtt fognak dolgozni az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciós partnereikkel. Jelenleg még nincs hivatalos nyilvános stratégia azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak által támogatott szíriai kurd erők ellenőrizte területeken milyen formában igyekeznek megakadályozni majd a terrorszervezet megerősödését, amit az Egyesült Államok és partnerei mindenképp el akarnak kerülni.

 

Az biztos, hogy az SDF egyedül képtelen lenne ezt megakadályozni, ha az amerikai tényleg a teljes kivonulást mellett döntenének. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a csapatok egy részét hazaviszik, de a felkelőellenes műveletekre specializálódott egységeikkel, és hírszerzési információkkal továbbra is fogják segíteni a szíriai kurdokat az Iszlám Állam elleni harcban, mivel

 

a kalifátus ugyan megszűnőben van, de az eszme és a hálózat továbbra is él.

 

Ez elég komoly kockázatot jelent a térségben. És az Európába visszatérő harcosokról még nem is beszéltünk.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Tucatnyi a sérült. De mi is vezetett ide?

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás