+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. február 7. csütörtök, 20:20
Az Unióban csak Málta áll rosszabbul e tekintetben. Dél-Amerika meg jobban teljesít, mint Európa.

Pont csütörtök délután jelent meg egy cikk az Azonnalin, ami azt ecsetelte, hogy hol ferdít az az elmúlt napokban szárnya kapott hír, hogy csak férfiak kapták az Egyesült Arab Emírségek első esélyegyenlőségi díjait. A Lénárd Anna által közölt cikkből például kiderül, hogy az arab állam az elmúlt időszakban erős lépéseket tett a nemi jogegyenlőségek útján, és hát pontosan kilencszer annyi nő van a kormányában, mint Magyarországnak.

 

Ennek fényében érdekes adatokat lehet kinyerni abból, amit egy parlamenteket vizsgáló szervezet állított össze, hogy még csak abban sem valamelyik európai állam a vezető, hogy arányaiban a világon itt legyen a legtöbb nő, hanem egy afrikai ország, mégpedig Ruanda, Ruandában ugyanis a 80 képviselőből 49 nő van, ami a képviselet 61,3 százaléka. Igaz, hogy Ruandában abszolút nem szabadok a választások, a régóta hatalmon levő Paul Kagane ugyanis kvázi diktátorként uralkdik, a legutóbbi választásokon 99,7 szátalékkal nyert.

 

A világon jelenleg csupán három parlamentben vannak többségben a nők, a dobogón két dél-amerikai állam foglal helyet, éspedig Kuba és Bolívia 53,2 és 53,1 százalékokkal. Tekintve, hogy mindkét ország baloldali vezetéssel bír, hagyományosan támogatják a nők részvételét a politikai életben, Bolíviában 53,1 százalékos női képviseleti kvóta van, (idéntől ugyanolyan besorolást kapott, mint Magyarország a Freedom House éves jelentésében, azaz részlegesen szabad állam), Kuba meg kommunista diktatúra.

 

A listán eleve jól szerepelnek a dél-amerikaiak, ami viszont érdekes, hogy

 

az első tízben mindössze egy európai ország van,

 

éspedig Finnország: kétszáz parlamenti képviselőjéből nyolcvannégy nő.

 

Na de hogy állnak a magyarok? Hát Európán belül nagyon rosszul, úgy általában pedig csak rosszul: a szervezet ugyanis százkilencvenegy országból gyűjtött adatot, Magyarország pedig száznegyvenhatodik helyen áll, a százkilencvenkilenc képviselő között huszonöt nő van, ez pedig 12,6 százalék, közvetlenül előttünk olyan országok vannak, mint Szíria, vagy Egyiptom, ezekben persze nem demokratikusak voltak a választások, úgyhogy inkább érdekesség, mintsem a női politikusok elfogadottságának jele az itteni eredmény.

 

Európában csak két országban van kevesebb nő a parlamentben, ebből csak egy uniós van, éspedig Málta (11,9 százalék), a másik pedig Ukrajna, itt 12,3.

 

A közvetlen szomszédaink pedig a következőképpen állnak: Szlovákia, 20 százalék, Ausztria, 34,4 százalék, Szlovénia, 24,4 százalék, Szerbia, 34,4 százalék, Románia 20,7 százalék, Horvátország, 18,5 százalék.

 

A világon több országban is bevezettek már női kvótát, ezzel szeretnék garantálni, hogy ne essen egy bizonyos arány alá a női képviselet, így például a szomszádok közül Szerbiában minimum 34 százalék kell legyen az arány (mint fentebb látható, ennél éppen csak nüansznyival nagyobb), Szlovéniában pedig 24,4, Horvátországban 18,5. Európában legmagasabb kvótát a franciák állították fel, ők 39,5 százalékot garantálnak.

 

FOTÓ: női parlamenti képviselők egy decemberi tüntetésen. Instagram/Szél Bernadett.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

Jó hír: már nem kell sem negatív koronavírus-teszt, sem pedig kéthetes karantén akkor, ha Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába utazunk.

Ugyan sajnos három krónikus beteg ismét elhunyt, de összesen 2245 fő meggyógyult.

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás