+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2019. február 6. szerda, 16:22
Összeborult, és közös EP-listát állított a volt technokrata miniszterelnök, Dacian Cioloș pártja, és a Mentsétek Meg Romániát, akik leváltanák a régi politikai garnitúrát. De mire lesz ez elég, és miért sebezhetők könnyen? Na és mennyire szavaznának rájuk a magyarok? Illyés Gergő politológus segítségével veséztük ki.

Hétvégén Romániában megtörtént a nagy bejelentés: az újonnan létrejött, Dacian Cioloș volt technokrata miniszterelnök által életre hívott Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) és a Momentum román testvérpártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közös listát állítanak az európai parlamenti választásokra. A két párt jelezte, hogy a szövetség a későbbiekre, az ősszel esedékes államfőválasztásra és a jövő évi parlamenti választásokra is kiterjedhet. Mi több: Dan Barna, az USR elnöke azt is lenyilatkozta már, hogy a két párt közösen meg is nyerheti jövőben a választásokat.

 

Az új felálló helyzetet, Dacian Cioloș esélyeit Illyés Gergely politológussal, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársával elemeztük kiv.

 

A két párt 18 százalékra számít az EP-választásokon

 

Illyés szerint a román közvélemény-kutatások nem túl megbízhatóak, de ha az USR mostani 10 százalék körüli támogatottságát meg lehet fejelni Dacian Cioloș népszerűségével és ismertségével, akkor teljesen elképzelhető egy kétszámjegyű szereplés, bár a 18 százalék túlzásnak tűnik – persze minden attól függ, hogy mekkora lesz a részvétel. Romániában ugyanis a politikai életben van egy izgalmas kérdés, mégpedig az, hogy

 

sikerül-e valakinek visszahozni azokat a szavazókat, akik 2014-ben megjelentek az urnánál, és az akkor még szocdem Victor Ponta ellenében induló jobboldali Klaus Johannis nekik köszönhetően megnyerte az elnökválasztást

 

(erről már írtunk egyszer). A politológus úgy véli, hogy Cioloșnak meglehet az a képessége, hogy olyan embereket is elvigyen az urnákhoz, akik másképpen nem mennének el, mert úgy érzik, nincs kire szavazni. Most ugyanakkor speciális helyzet áll fönt, mivel az EP-választások előtt két és fél évig nem voltak választások, és azóta rengeteg minden felgyülemlett a választópolgárokban, feszült és zaklatott a közélet.

 

Mindez akár arra is utalhat, hogy a választási részvétel meghaladhatja azt a szintet, ami 2014-ben volt az EP-választásokon, sőt, akár minden idők legmagasabb EP-választási részvétele is eljöhet most tavasszal. Ehhez hozzásegíthet az is, hogy mivel az elnökválasztás ősszel lesz, már most sok párt erőfelmérőként tekint az EP-választásra, például el fog dőlni, hogy mik az erőviszonyok az úgynevezett jobboldalon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az USR+PLUS között.

 

A 2020-as parlamenti választások miatt ráadásul még annál is többről szól most a játék, mint az EP-mandátumok elosztásáról. A pártok minden energiát be fognak vetni, és ez igaz a másik oldalra is, ahol a Szociáldemokrata Pártból (PSD) kizárt-kilépett Victor Ponta volt miniszterelnök által összehozott csapat, a Pro Romania is meg fog próbálni minél nagyobb erőt felmutatni a Liviu Dragnea pártelnök által vezetett PSD-vel szemben,

 

Ki viszi el a fiatalokat szavazni?

 

Nem véletlen, hogy Cioloșék az első pártkongresszusukra meghívták a leghíresebb romániai influenszert, a másfél millió YouTube-os feliratkozóval rendelkező Mickey Hash-t , és egy Colectiv-tűzvészt átélt fiatalt is. Ez akár jelzés is lehet arra nézve, hogy a volt technokrata miniszterelnök a fiatalokra is akar építeni.

 

A PLUS LELKES TÁMOGATÓI. KÖZÉPEN AZ ŐSZ HAJÚ A PÁRTELNÖK

 

Csakhogy minél fiatalabb választási szegmens fele megyünk, annál alacsonyabb a választási részvétel, mondja Illyés Gergély. Egyrészt alacsonyabb a politikai aktivizmus itt, de másrészt még azok között is, akik politikailag aktívnak mondják magukat és élénken foglalkoznak közélettel, alacsonyabb a részvétel.

 

Elnökválasztások

 

Sokan úgy emlegetik Cioloșt, mint Klaus Johannis jobboldali államfő egyetlen olyan kihívója, aki eséllyel is indulna, többek közt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is ezt nyilatkozta nemrég. Mégis: a felmérések szerint Cioloșék öt százalék körül vannak csak. Vajon lenne-e valóban esélye ennek fényében az elnökségre a politikusnak?

 

Illyés Gergely nem hiszi: „Szerintem nem is ez a szándékuk, hogy megnyerjék. Ha az elnökválasztás első fordulójában elindulna Dacian Cioloș és begyűjtene egy bizonyos számú voksot – egyrészt azokét, akik a PSD ellen szavaznak, másrészt azokét, akik Klaus Johannisban csalódtak –, akkor a második forduló előtt Cioloș minden valószínűség szerint a Johannisra való voksolásra buzdítana, hogy aztán később ő kérjen szívességet az elnöktől.”

 

Vagyis Dacian Cioloș indulása többet segíthet Klaus Johannisnak, mint árthat

 

– véli a szakértő. Cioloșnak akkor érdemes elindulnia az elnökválasztáson, ha nem legyőzni akarja Johannist, hanem azoknak a bizonytalanoknak a szavazataira vágyik, akik nem vennének részt a választásokon, nem szavaznának Johannisra, de a PSD-re még annyira sem. Ezeknek a szavazóknak a mozgósításában lehet szerepe, majd az első forduló után kérheti, hogy Johannist támogassák.

 

Másrészt ugyanakkor Cioloș azért nagyon érdekes, mert nem „lejárt lemez”.

 

„Romániában kevés olyan politikus van, akiben nagy növekedési potenciál lenne. Általában olyan politikusaink vannak, akik évek óta az élvonalban vannak, nagyjából tudjuk a határaikat és a támogatottságukat. Cioloșnál ez még nem látszik.

 

Persze lehet, hogy ki fog pukkadni, és elérnek 7-8 százalékot, aztán ott maradnak, de akár az is benne van, hogy nagyot robban” –  mondja Illyés.

 

Miért érte meg új pártot alapítania?

 

Régóta sok találgatás és román sajtóhír szólt arról, hogy Cioloș előbb-utóbb az USR élén fog kikötni. Ehhez képest most egy olyan pártot alapított, amely 5 százalékon áll, ahelyett, hogy a politikus beállt volna a 10 százalékos USR élére. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ebben mi a ráció.

 

Illyés szerint Cioloș igenis az USR élére is került azzal, hogy a PLUS és az USR szövetséget kötött. Miután ugyanis az előző pártelnök, Nicușor Dan lemondott az USR éléről, nagy volt a belviszály, és már akkor felmerült Cioloș pártelnökségének ötlete, egyesek aktívan dolgoztak ezen, és dolgoznak a mai napig, mások pedig felháborodtak, mondván, hogy

 

nem úgy működik a dolog, hogy valaki, aki nem vett részt az építkezésben, egyszer csak megérkezzen, majd rögtön elnök legyen.

 

Most mindenkinek elfogadható megoldás született: Cioloș egyrészt megőrizte a mozgásterét, van egy pártja, és azzal azt csinálhat, amit akar, ezzel ugyanakkor meg is nyugtatja az USR vezetésében ülő embereket, hogy ő nem akar elnök lenni náluk. Így valószínűleg lecsillapította azokat a hangokat is, amelyek sérelmezték volna, hogy felülírja azt az alulról való építkezést, ami eddig jellemezte az USR-t.

 

Politikai szempontból úgy néz ki, Cioloș átvette ennek a mozgalomnak a vezetését, és ezzel egy sokéves történet végére tett pontot.

 

Kinek kell a PLUS-tól jobban félnie?

 

Az erdélyi szakember arra számít, hogy Cioloș hamarosan a legerősebb ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szavazóira fog ráhajtani, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy nem a PSD-től tud elvonni inkább szavazatokat, a szocdemeknek ugyanis stabil választórétege van. 

 

A PLUS ÉS AZ USR ELNÖKEI SZENTESÍTIK SZÖVETSÉGÜKET

 

Illyés szerint nem ez a lényeg, hanem az, hogy az emberek mit gondolnak a pártól. Az ő értelmezése szerint a rájuk szavazók nagy része két dolgot gondol erőteljesen a PLUS-ról: egyrészt a korrupcióellenes harc képviseletét, másrészt pedig azt, hogy

 

új politikai elitre van szükség, és le kell váltani az 1990 óta hatalmon levő román politikai garnitúrát.

 

A választók azt látják a PLUS-ban és az USR-ben, hogy friss arcok (Cioloș egyfajta kivétel ebben, hiszen ő már volt miniszterelnök), és egy új irányt jelenthetnek. „Éppen ez az egyik ok, hogy ők a PNL-re is nagyon veszélyesek, mert azt is olyan emberek vezetik, akik már jó esetben harminc éve politizálnak Romániában. Ilyen szempontból, ha az elitcsere a cél, akkor éppen olyan veszélyesek minden oldalra” – magyarázza Illyés Gergely.

 

De mennyire veszélyesek az RMDSZ-re?

 

Mivel a romániai pártok nem kezelik prioritásként a magyar szavazatok megszerzését, ezért viszonylag ritka, ha közülük valaki a legnagyobb kisebbség nyelvén is kommunikál. Ám az új pártok – mint az USR és a PLUS, de még a marginális szociáldemokrata Demokrácia és Szolidaritás (DEMOS) is – elkezdtek magyarul is beszélni a választókhoz. Vajon van-e valós veszélye annak, hogy az RMDSZ-t megszorongassák? Illyés szerint aligha.

 

Azok a magyarok ugyanis, akik az USR+PLUS listájára fognak szavazni, jó eséllyel eddig sem szavaztak az RMDSZ-re.

 

„A választási helyzetekben úgyis ki fognak provokálni Cioloșékból olyan üzeneteket, amelyek a magyarok ellen fognak szólni. Általában minden román politikus meg szokta ezt tenni erős választási szituáció esetén, ha valaki azt tanácsolja neki, hogy tegyen egy erős megjegyzést a magyarok ellen. Nem hiszem, hogy ez a párt mentes tud ettől lenni, az USR sem volt. Erre is alapozok, amikor azt gondolom, hogy nem lesz tömeges magyar átszavazás” – mondja.

 

Cioloș: szélsőjobbos múlt, titkosszolgálati kapcsolatok. Megártanak neki?

 

Dacian Cioloșt nemrég két üggyel is kikezdte a sajtó: egyrészt azzal, hogy eltitkolta, hogy két szélsőséges szervezetben, a Román Nemzeti Egység Pártjában (PUNR) és a Vatra Românească (Román Tűzhely) nevű pártban kezdte politikai karrierjét (ez az a már megszűnt román szélsőjobboldali párt, amelynek erőteljesen köze volt az 1990-es marosvásárhelyi, magyarok ellen szervezett pogromhoz). A másik sajtóbéli támadás azt tette szóvá, hogy a volt kormányfő pártját egy volt titkosszolgálati tiszt fia jegyezte be.

 

A szélsőjobbos múlt kisebb imázsveszteség Cioloșnak – véli Illyés, a SRI-s kötődést behozó botránynak a román közéletben sokkal erősebb hatása van. Míg a szélsőjobboldali múltat többnyire csak az erdélyi magyar sajtó feszegeti, addig a másik üggyel tele van a román nyelvű média is. „Azért lehetnek az ilyen botrányok nagyon veszélyesek rá, mert itt nem megcsontosodott választói bázisokról beszélhetünk, mint a PSD és a PNL törzsszavazói esetében, ezeknek a pártoknak a szimpatizánsait sokkal nehezebb elbizonytalanítani.

 

Dacian Cioloș azonban másféle politikus, tulajdonképpen celebszámba megy, és mint ilyen, az imázsát könnyebb lerombolni.

 

Az egyszemélyes pártok (és ez a választási szövetség annak tekinthető, hiszen az USR-ben nincsenek emblematikus figurák) mindig könnyebben sebezhetőek. „Az ellenfelek pedig mindent meg fognak tenni, hogy sebezzék, és nem is lesz nehéz dolguk, hiszen könnyű fogásokat találni rajta” – véli a kutató.

 

Hol van a helyük az EP-ben?

 

Felmerül még a kérdés, hogy melyik EP-beli frakcióban fognak az EP-választás után a PLUS és az USR képviselői kikötni, hiszen gyakorlatilag minden nagyobb pártcsaládban benne ülnek már a régi román pártok képviselői.

 

Egyelőre annyit lehet tudni, hogy az USR a progresszív-liberális ALDE-ba vágyik, de nehéz bármivel is spekulálni, hiszen az sem biztos, hogy ugyanezek a frakciók, amelyek most megvannak, létezni fognak még az EP-választások után is.

 

„A mostani mérések alapján minimum három frakció kell majd az EP-beli többséghez, de lehet, hogy ez sem lesz majd elég. Azt sem zárom ki, hogy a különböző újhullámos pártok saját frakciót alakítanak, de egyáltalán nem világos még, hogy milyen együttműködések tudnak kialakulni. Azt látom, hogy jelenleg a három nagy párt közül egyikbe sem férnek bele az USR-sek és a PLUS-osok” – összegzi Illyés.

 

FOTÓ: maszol.ro

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás