+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. február 5. kedd, 07:49
Az országát ért korrupciós, és jogállamisággal kapcsolatos vádakra válaszolva Viorica Dăncilă inkább Nyugat-Európára és Brüsszelre mutogatott.

Nem egyenlő mércével mérnek a nyugat-európai vezetők, mikor Romániát korrupció miatt, vagy éppen az ellenzéki tüntetések leverése okán kritizálják – panaszolta Viorica Dăncilă román miniszterelnök, korábbi európai parlamenti képviselő hétfőn a Politicónak adott interjújában.

 

Másoknak szabad, nekünk miért nem?

 

A kormányfő szerint számos törésvonal van a nyugati és a keleti EU-tagállamok között, melyek csak szélesedtek az elmúlt években; ez pedig nehezebbé tette a közöttük való konszenzust.

 

„Románia nem teheti meg azt, amit mások igen” – panaszkodott Dăncilă, akinek az országa épp az Európai Tanács soros elnökségét tölti be.

 

Romániát az elmúlt hónapokban számos kritika érte a jogállamiság helyzete és a korrupció miatt, az Európai Bizottság és az Európai Parlament is azt a képzetet erősítették, hogy az ország Magyarország és Lengyelország útján halad. A kritikusok úgy gondolják továbbá, hogy a szociáldemokrata román kormány olyan jogi változtatásokat hajt végre, mely az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti, és a korrupciós ügyekkel gyanúsított politikusokat – mint például a felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Liviu Dragnea PSD-pártelnök – segíti. A kormányt további kritika a tavaly augusztusi kormányellenes tüntetéssorozat kezelése miatt, amiről az Európai Parlament határozatban kijelentette, „erőszakos és aránytalan rendőri beavatkozás” történt, melyben több százan sebesültek meg.

 

Bezzeg a franciák verhetnek tüntetőket!

 

A miniszterelnök erre válaszolva úgy fogalmazott, látta mi történt a sárgamellényesek ügyében Franciaországban, ahol az Emmanuel Macron elleni tüntetések mindkét részről erőszakosra fordultak. „Senki nem szólt semmit. Ez kettős mérce. Nem láttam még senkit, aki az Európai Parlament előtt azt mondja, »szeretnék egy határozatot Franciaországról«” – fogalmazott Dăncilă.

 

A miniszterelnök visszaszólt Guy Verhofstnak is, aki októberben a Romániáról szervezett EP-vitán arra szólította fel a kormányt, ne kövesse „a rossz magyar és lengyel példát”. Viorica Dăncilă ez azt mutatja, hogy Verhofstadt, az európai liberálisok első embere már kampányüzemmódba kapcsolt. „Nem gondolom, hogy konstruktív munka lenne, ha ő úgy érzi, választási kampányt kell vezetnie Románia lejáratására, és meg kell gyanúsítania egy olyan államot, mint Románia” – tette hozzá.

 

Ujjal mutogatnak Romániára


Dăncilă azt is kritizálta, hogy csak Románia és Bulgária esetében folytatja le az EU a korrupcióellenes reformok hatályba léptetését monitorozó vizsgálatot. Hozzátette, „óriási korrupciós eseteket” látott már Hollandiában, Franciaorszában és Németországban is. „Senki nem kérte az ilyen mechanizmusok életbe léptetését”.

 

„Nem gondolom, hogy bizonyos problémákat úgy kéne megoldani, hogy a falhoz állítunk valakit, és ujjal mutogatunk rá”

 

– szögezte le a miniszterelnök a Romániát ért vádakra válaszolva. Novemberben az Európai Bizottság kaszálta el Romániát, mikor egy jelentésében az ottani korrupciós helyzetet kritizálta. A Bizottság kérte az igazságügyi rendszer reformjának felülvizsgálatát és egy új korrupcióellenes ügyész kinevezését.

 

Brüsszel januárban szintén aggodalmát fejezte ki a szociáldemokrata román kormány által bevezetett sürgősségi dekrétum ügyében, mely egyes elítélteknek – köztük politikusoknak – az újratárgyalás jogát adta meg. Sokak szerint a PSD ezzel az elítélt politikusoknak nyújt segítő kezet, a miniszterelnök szerint viszont csak a tisztességes tárgyalás megadásáról van szó.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament 2019 / Mathieu Cugnot

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Indiában növekszik ugyan a koronavírus-fertőzések száma, mégis a szigorú intézkedések enyhítése mellett döntöttek.

Az aktív esetek és az új fertőzöttek száma pedig lényegében stagnál.

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás