Fel akarja pörgetni a kormány a hadsereget, most légvédelmi rakétarendszereket vesznek

Folytatódik a haderőfejlesztés: légvédelmi rakétarendszerekkel erősítünk a közeljövőben, és idén megjön a megrendelt helikopterek és ideiglenesen lízingelt harckocsik egy része is. A nagy fegyvervásárlások mellett viszont az emberi tényezőt sem hagyja figyelmen kívül a honvédelmi vezetés. A jelenlegi munkaerőpiaci környezetben nekik is meg kell harcolniuk az utánpótlásért, úgyhogy nagy béremelések jönnek a honvédelemnél.

Az elmúlt évtizedek legátfogóbb haderőfejlesztése zajlik a honvédségben – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter, a tárca évértékelő és feladatszabó értekezletén, a közelmúlt fegyverbeszerzéseire utalva. A sokat vitatott, gyakorlatilag kormánygépnek való, de hivatalosan katonai szállítógépnek titulált repülőgépek hadrendbe állítása mellett a Honvédelmi Minisztérium (HM) megállapodást kötött európai beszállítókkal, új katonai helikopterek, harckocsik, tüzérségi eszközök, valamint kézifegyverek beszerzéséről is.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum márványtermében tartott rendezvényen elhangzott:

Az eddig lépések alapján ez nem egy megvalósíthatatlan elképzelés. Az Azonnali egy külön sorozatot szentelt a honvédség és a szomszédos államok fegyveres erőinek összehasonlítására, melyen súlyosan leszerepelt a magyar haderő. A cikkek azonban még a nagy fegyvervásárlásokról szóló bejelentések előtt születtek. Az új eszközök hadrendbe állításával jelentősen változhatnak majd az erőviszonyok, persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a környező államok is modernizálják saját hadseregüket.

Ez egyébként egy NATO-elvárás is, csakúgy, mint a 2 százalékos GDP-arányos katonai költségvetés. Magyarország ezt a korábbi tervekhez hűen, 2024-re teljesíteni fogja – fogadkozott a honvédelmi miniszter. Emlékeztetett, hogy az elmúlt években folyamatos és egyenletes növekedés volt tapasztalható e téren, és tavaly már 1,41 százalékon állt a mutató.

A 2018 májusáig a Magyar Honvédség vezérkari főnöki posztját betöltő Benkő Tibor azt is elárulta az Azonnalinak, hogy a Zrínyi 2026 programban lefektetett alapelvek mentén zajló

A tárcavezető arra azonban nem tért ki, hogy milyen gyártmányú és fajtájú rakétakomplexumok jöhetnek számításba. 

Hangsúlyozta, hogy az új fegyverek hadrendbe állítása folyamatos, az azok üzemeltetéséért felelős személyzet kiképzése elkezdődött. A könnyű, többcélú

(ezek a lenti videón láthatók), melyet alakulataink megfelelő felkészítése érdekében lízingelünk a németektől addig, amíg meg nem érkeznek a HM által rendelt, legmodernebb, 2A7+-verziójú eszközök.

A német hadiipar remekének számító 44 darab harckocsi leszállítása – Benkő Tibor elmondása szerint – csak a 2023-2025 közötti időszakban várható. Szintén ekkor érkezhetnek az Airbus H225M típusú nagy hatótávolságú, taktikai szállító helikopterek. A légierő köteléke ezen felül három közepes teherszállító, valamint egy elektronikus hírszerzési és megfigyelési feladatokat ellátó repülőgéppel fog bővülni.

Az ember a legfontosabb!

A katonai eszközpark megerősítése azonban nem vonhatja el a figyelmet az emberi tényezőről – mutatott rá a tárcavezető. Bejelentette, hogy folytatódik a katonák 2015-ben megkezdett, összeségében 50 százalékos illetményemelése, melynek utolsó, most januártól esedékes részlete 7,4 százalékos lesz. A honvédelmi alkalmazottak, azaz a civil feladatokat ellátók számára idén 20 százalékos illetményemelés várható, és a rákövetkező években további 5 százalékokkal nőhet a bérük.

Egy érettségivel nem rendelkező, frissen belépő közkatona jelenleg nettó 123 ezer forintot keres. Az altiszti ranglétra legalsó fokán álló, ugyancsak kezdő őrmester 176 ezer forintot vihet haza, míg egy hadnagy 209 ezer forintot. A honvédelmi vezetés jól érzékeli, hogy

A katonai hivatást a 2015-ben bevezetett életpályamodell korszerűsítésével igyekeznek népszerűbbé tenni, melynek csak egy része az illetményemelés. Emellett a munkakörülmények javítása, az átgondolt lakhatási támogatás, valamint az élet- és egészségbiztosítás is idetartozik – hangsúlyozta Benkő Tibor.

Hadak a csillagos lobogó alatt

Az Azonnali megkérdezte a honvédelmi minisztert a közös európai uniós haderő tervéről is. Benkő Tibor úgy látja, hogy

Fontos arról beszélni, hogy az Európai Unió és a NATO együttműködése miként valósul meg – vetette fel a tárcavezető, hiszen a jelenlegi biztonsági helyzet azt mutatja, hogy Európa számára fontosabbnak tűnik ez a kooperáció. Benkő Tibor szerint

Mint fogalmazott: soha nem lehet tudni, hogy mikor kell majd alkalmazni valamelyiket.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök korábban többször is beszélt arról, hogy a magyar kormány támogatja a közös európai haderő létrejöttét, eközben viszont látványosan ágál a Frontex keretében megvalósítani szándékozott közös határvédelem ellen. A közös európai haderő egy olyan pont, amin az EP-választáson hangosan egymás ellen kampányoló Orbán és Emmanual Macron francia elnök is egyetért, viszont a projekt technikai megvalósítása még közel sincs kidolgozva.