Szerző:
Gerő András
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület mostantól nehezen mondhatja, hogy a zsidóellenesség tekintetében nem alkalmaznak a baloldalra és a jobboldalra vonatkozó kettős mércét.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
Nemrég jelent meg az Azonnalin írásom Zsidó zavar: miért érzi magáénak egy zsidó szervezet a zsidóellenes Füst Milánt? címmel. Nem vitatva, hanem elismerve Füst Milán irodalmi jelentőségét azt tettem szóvá, hogy a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) keretében működő Füst Milán Páholy nevét meg kellene változtatni.
2018 óta okadatolt, elemző módon
Mondhatnám úgy is: zsidó származása ellenére antiszemita alapállása volt, ami egyébként nem teljesen szokatlan jelenség. Mindezt azért éreztem szükségesnek szóvá tenni, mert a Mazsike alapszabályában az szerepel, hogy ez a szerveződés „keretet nyújt a Magyarországon élő zsidók számára identitásuk pozitív megélésére”. Füst Milán pedig nem az a logó, amely ezt a célt segíti.
Az írást több internetes fórum átvette. A hvg.hu-n Schein Gábor írt választ cikkemre. Számomra meglepő volt, hogy cikkét a hvg.hu-nak küldte el. A civilizált polgári kommunikáció íratlan szabálya, hogy azon a fórumon vitatkozunk egy cikkel, ahol az megjelent. Schein nem küldte el írását az Azonnalinak, így az ott meg sem jelenhetett.
Nem kedvemre való ezeknek az íratlan szabályoknak a felrúgása – kevéssé civilizált és igencsak tiszteletlen megoldásnak tartom. Megítélésem szerint csak akkor indokolt nem ugyanazon a fórumon lefolytatni a diskurzust, ha az adott fórum elzárkózik ettől, vagy éppen cenzúrázni akarja a szerzőt. Itt nem ez az eset állt fenn. (Scheinnek írása tartalmi súlyának megfelelő terjedelemben – tehát röviden – válaszoltam a hvg.hu-n.)
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) közleményt adott ki. Ők Füst Milán Naplójáról azt írják: „…egy önmagával is viaskodó, tépelődő írónak saját zsidóságával (sic!) is kétkedő, önostorozó, a zsidó közösséggel szembeni kritikus sorai olvashatók.”
Közleményük címe – Füst Milán a mi örökségünk – kétséget sem hagy afelől, hogy továbbra is indokoltnak tartják a névválasztás fenntartását, sőt: azonosulnak is vele, magukénak érzik. Ez a megállapításuk a kis gyakorlati jelentőségű, de szimbolikus ügy kapcsán utal arra a mérhetetlen identitásbeli zavarodottságra, ami egyes, magukat magyar zsidónak valló, szervezetté összeállt személyek fejében, lelkében fellelhető, s amelyet nem feloldani, hanem megőrizni kívánnak.
Eredeti írásomban azt írtam: „Füst Milán jeles zsidó származású, baloldali elkötelezettségű magyar író volt, ezért tehát kóser.” (Zsidóellenessége nem baloldaliságából, baloldalisága nem zsidóellenességéből adódik, hiszen az antiszemitizmus független változó – politikai pozicionáltságtól, származástól függetlenül lehet része az egyes ember világképének.)
A Mazsike közleménye visszaigazolja, beteljesíti állításomat. Ha Füst Milán baloldali és származását tekintve zsidó, akkor beszélhet antiszemitául is – ez nem ok arra, hogy egy szervezet, amely a „zsidók számára pozitív identitásuk megélésére” jött létre, megváljon a névtől.
Nekik innentől persze nehéz lesz más, nem zsidó származású és antiszemita beszédű embereket kritizálni.
Nekik innentől nehéz lesz alapszabályuk intencióját és Füst Milánt mint saját örökséget egyszerre felvállalni. Nekik innentől nehéz lesz hitelesíteni, hogy ők a zsidó identitás pozitív megélését segítik elő.
Befejezésül Füst Milán sok, a magukat zsidónak vallóktól nagy távolságot tartó mondata közül egy 1942-es önvallomását idézném: „Nem tartozom én sehová. (A jiddis néphez legkevésbé.)”
A szerző történész. Írásával továbbra is lehet vitatkozni az Azonnali felületén. Ide kell írni!
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.