+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gerő András
2019. február 2. szombat, 08:11
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület mostantól nehezen mondhatja, hogy a zsidóellenesség tekintetében nem alkalmaznak a baloldalra és a jobboldalra vonatkozó kettős mércét.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Nemrég jelent meg az Azonnalin írásom Zsidó zavar: miért érzi magáénak egy zsidó szervezet a zsidóellenes Füst Milánt? címmel. Nem vitatva, hanem elismerve Füst Milán irodalmi jelentőségét azt tettem szóvá, hogy a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) keretében működő Füst Milán Páholy nevét meg kellene változtatni.

 

2018 óta okadatolt, elemző módon

 

tudjuk, hogy Füst Milán lekezelően szólt a zsidó vallásról, elhatárolódott a zsidó kultúrától, a magukat zsidónak valló emberek iránt sem viseltetett túl nagy szeretettel, és katolikussá is vált.

 

Mondhatnám úgy is: zsidó származása ellenére antiszemita alapállása volt, ami egyébként nem teljesen szokatlan jelenség. Mindezt azért éreztem szükségesnek szóvá tenni, mert a Mazsike alapszabályában az szerepel, hogy ez a szerveződés „keretet nyújt a Magyarországon élő zsidók számára identitásuk pozitív megélésére”. Füst Milán pedig nem az a logó, amely ezt a célt segíti.

 

Az írást több internetes fórum átvette. A hvg.hu-n Schein Gábor írt választ cikkemre. Számomra meglepő volt, hogy cikkét a hvg.hu-nak küldte el. A civilizált polgári kommunikáció íratlan szabálya, hogy azon a fórumon vitatkozunk egy cikkel, ahol az megjelent. Schein nem küldte el írását az Azonnalinak, így az ott meg sem jelenhetett.

 

Nem kedvemre való ezeknek az íratlan szabályoknak a felrúgása – kevéssé civilizált és igencsak tiszteletlen megoldásnak tartom. Megítélésem szerint csak akkor indokolt nem ugyanazon a fórumon lefolytatni a diskurzust, ha az adott fórum elzárkózik ettől, vagy éppen cenzúrázni akarja a szerzőt. Itt nem ez az eset állt fenn. (Scheinnek írása tartalmi súlyának megfelelő terjedelemben – tehát röviden – válaszoltam a hvg.hu-n.) 

 

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) közleményt adott ki. Ők Füst Milán Naplójáról azt írják: „…egy önmagával is viaskodó, tépelődő írónak saját zsidóságával (sic!) is kétkedő, önostorozó, a zsidó közösséggel szembeni kritikus sorai olvashatók.”

 

Tehát a szerző sokszor, hosszú idősoron át elmondott antiszemita sztereotípiákat tartalmazó szövegeit  így minősitik: megértően.

 

Közleményük címe – Füst Milán a mi örökségünk – kétséget sem hagy afelől, hogy továbbra is indokoltnak tartják a névválasztás fenntartását, sőt: azonosulnak is vele, magukénak érzik. Ez a megállapításuk a kis gyakorlati jelentőségű, de szimbolikus ügy kapcsán utal arra a mérhetetlen identitásbeli zavarodottságra, ami egyes, magukat magyar zsidónak valló, szervezetté összeállt személyek fejében, lelkében fellelhető, s amelyet nem feloldani, hanem megőrizni kívánnak. 

 

Eredeti írásomban azt írtam: „Füst Milán jeles zsidó származású, baloldali elkötelezettségű magyar író volt, ezért tehát kóser.” (Zsidóellenessége nem baloldaliságából, baloldalisága nem zsidóellenességéből adódik, hiszen az antiszemitizmus független változó – politikai pozicionáltságtól, származástól függetlenül lehet része az egyes ember világképének.)

 

A Mazsike közleménye visszaigazolja, beteljesíti állításomat. Ha Füst Milán baloldali és származását tekintve zsidó, akkor beszélhet antiszemitául is – ez nem ok arra, hogy egy szervezet, amely a „zsidók számára pozitív identitásuk megélésére” jött létre, megváljon a névtől.

 

Nekik innentől persze nehéz lesz más, nem zsidó származású és antiszemita beszédű embereket kritizálni.

 

Nekik innentől nehéz lesz azt mondani, hogy a zsidóellenesség tekintetében nem alkalmaznak a baloldalra és a jobboldalra vonatkozó kettős mércét.

 

Nekik innentől nehéz lesz alapszabályuk intencióját és Füst Milánt mint saját örökséget egyszerre felvállalni. Nekik innentől nehéz lesz hitelesíteni, hogy ők a zsidó identitás pozitív megélését segítik elő.

 

Befejezésül Füst Milán sok, a magukat zsidónak vallóktól nagy távolságot tartó mondata közül egy 1942-es önvallomását idézném: „Nem tartozom én sehová. (A jiddis néphez legkevésbé.)”

 

Ahogy ezt mondani szokták: innen szép nyerni!

 

A szerző történész. Írásával továbbra is lehet vitatkozni az Azonnali felületén. Ide kell írni!

 

Van még itt cikk a témában:
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tovább szigorodnak a járványhelyzet miatti korlátozások.

Noha Németország Európa legnépesebb országa, itt az egyik legkisebb az egymillió lakosra jutó új koronavírus-fertőzöttek száma. Fotókon mutatjuk, hogyan néz ez ki!

Jelenleg kéthetente duplázódik a kórházban kezeltek száma, emiatt a Kiskunhalason felépített mobil járványkórház már szinte be is telt.

Az eredeti terv szerint állítólag Mikulásné és a karácsonyi manók is korai hozzáférést kaptak volna a vakcinához.

Hétfőtől egy hónapon át minden étteremnek, boltnak, bárnak este 6-kor be kell zárnia.

Ezután több alkalommal is fegyvert fogtak a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez.

Romániai román, erdélyi magyar és világpolitika, kultúra, gazdaság és sok minden más is fog szerepelni a romániai magyarság új portálján.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás