Kóser az antiszemita, ha zsidó a származása? Kettős a mérce a Füst Milán-ügyben?

Gerő András

Szerző:
Gerő András

2019.02.02. 08:11

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület mostantól nehezen mondhatja, hogy a zsidóellenesség tekintetében nem alkalmaznak a baloldalra és a jobboldalra vonatkozó kettős mércét.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Nemrég jelent meg az Azonnalin írásom Zsidó zavar: miért érzi magáénak egy zsidó szervezet a zsidóellenes Füst Milánt? címmel. Nem vitatva, hanem elismerve Füst Milán irodalmi jelentőségét azt tettem szóvá, hogy a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) keretében működő Füst Milán Páholy nevét meg kellene változtatni.

2018 óta okadatolt, elemző módon

tudjuk, hogy Füst Milán lekezelően szólt a zsidó vallásról, elhatárolódott a zsidó kultúrától, a magukat zsidónak valló emberek iránt sem viseltetett túl nagy szeretettel, és katolikussá is vált.

Mondhatnám úgy is: zsidó származása ellenére antiszemita alapállása volt, ami egyébként nem teljesen szokatlan jelenség. Mindezt azért éreztem szükségesnek szóvá tenni, mert a Mazsike alapszabályában az szerepel, hogy ez a szerveződés „keretet nyújt a Magyarországon élő zsidók számára identitásuk pozitív megélésére”. Füst Milán pedig nem az a logó, amely ezt a célt segíti.

Az írást több internetes fórum átvette. A hvg.hu-n Schein Gábor írt választ cikkemre. Számomra meglepő volt, hogy cikkét a hvg.hu-nak küldte el. A civilizált polgári kommunikáció íratlan szabálya, hogy azon a fórumon vitatkozunk egy cikkel, ahol az megjelent. Schein nem küldte el írását az Azonnalinak, így az ott meg sem jelenhetett.

Nem kedvemre való ezeknek az íratlan szabályoknak a felrúgása – kevéssé civilizált és igencsak tiszteletlen megoldásnak tartom. Megítélésem szerint csak akkor indokolt nem ugyanazon a fórumon lefolytatni a diskurzust, ha az adott fórum elzárkózik ettől, vagy éppen cenzúrázni akarja a szerzőt. Itt nem ez az eset állt fenn. (Scheinnek írása tartalmi súlyának megfelelő terjedelemben – tehát röviden – válaszoltam a hvg.hu-n.) 

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) közleményt adott ki. Ők Füst Milán Naplójáról azt írják: „…egy önmagával is viaskodó, tépelődő írónak saját zsidóságával (sic!) is kétkedő, önostorozó, a zsidó közösséggel szembeni kritikus sorai olvashatók.”

Tehát a szerző sokszor, hosszú idősoron át elmondott antiszemita sztereotípiákat tartalmazó szövegeit  így minősitik: megértően.

Közleményük címe – Füst Milán a mi örökségünk – kétséget sem hagy afelől, hogy továbbra is indokoltnak tartják a névválasztás fenntartását, sőt: azonosulnak is vele, magukénak érzik. Ez a megállapításuk a kis gyakorlati jelentőségű, de szimbolikus ügy kapcsán utal arra a mérhetetlen identitásbeli zavarodottságra, ami egyes, magukat magyar zsidónak valló, szervezetté összeállt személyek fejében, lelkében fellelhető, s amelyet nem feloldani, hanem megőrizni kívánnak. 

Eredeti írásomban azt írtam: „Füst Milán jeles zsidó származású, baloldali elkötelezettségű magyar író volt, ezért tehát kóser.” (Zsidóellenessége nem baloldaliságából, baloldalisága nem zsidóellenességéből adódik, hiszen az antiszemitizmus független változó – politikai pozicionáltságtól, származástól függetlenül lehet része az egyes ember világképének.)

A Mazsike közleménye visszaigazolja, beteljesíti állításomat. Ha Füst Milán baloldali és származását tekintve zsidó, akkor beszélhet antiszemitául is – ez nem ok arra, hogy egy szervezet, amely a „zsidók számára pozitív identitásuk megélésére” jött létre, megváljon a névtől.

Nekik innentől persze nehéz lesz más, nem zsidó származású és antiszemita beszédű embereket kritizálni.

Nekik innentől nehéz lesz azt mondani, hogy a zsidóellenesség tekintetében nem alkalmaznak a baloldalra és a jobboldalra vonatkozó kettős mércét.

Nekik innentől nehéz lesz alapszabályuk intencióját és Füst Milánt mint saját örökséget egyszerre felvállalni. Nekik innentől nehéz lesz hitelesíteni, hogy ők a zsidó identitás pozitív megélését segítik elő.

Befejezésül Füst Milán sok, a magukat zsidónak vallóktól nagy távolságot tartó mondata közül egy 1942-es önvallomását idézném: „Nem tartozom én sehová. (A jiddis néphez legkevésbé.)”

Ahogy ezt mondani szokták: innen szép nyerni!

A szerző történész. Írásával továbbra is lehet vitatkozni az Azonnali felületén. Ide kell írni!

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek