Miért nem ítélték el Madurót az EP-ben a magyar zöldek? Elmondják!

Egyáltalán kiálltak-e Maduro mellett azzal, hogy nem szavazták meg a venezuelai ellenelnököt támogató határozatot? Európa csak a magyar jogállamiságon segítsen, a venezuelain ne? Jávor és Meszerics válaszolnak az Azonnalinak.

Az Azonnali péntek reggel írt arról, hogy a venezuelai jogállamiság helyzetével kapcsolatos európai parlamenti szavazáson a Zöldek frakciójának túlnyomó többsége mellett a szélsőbalos GUE/NGL és a Marine Le Pen-féle szélsőjobbos ENF-frakció képviselői sem támogatták, hogy az EP Venezuela átmeneti elnökeként fogadja el Juan Guaidót.

A 35 éves Guiadó – akit nemrég még az ellenzéki többségű, ezáltal a szocialista kormánypárt által a legtöbb törvényhozási jogkörétől megfosztott Képviselőház elnökévé választottak meg – már több nyugati állam támogatását is élvezi:

Hozzájuk csatlakozott csütörtöki szavazásán az Európai Parlament, mely szintén Guaidót ismeri el elnöknek a gazdasági és politikai válság sújtotta országban. (Fontos azonban megjegyezni, hogy ez csak egy véleménynyilvánítás az EP részéről, és nem jelenti az EU álláspontját.)

Bár a magyar képviselők többsége – a fideszesek, az MSZP-sek, a DK-sok, valamint a jobbikos Balczó Zoltán – Guaidó mellett szavaztak, több olyan képviselő is akadt, akik nem támogatták a jogállamiság helyreállítását ígérő önjelölt elnök elismerését, köztük a Zöldek frakciójában helyet foglaló párbeszédes Jávor Benedek és az ex-LMP-s Meszerics Tamás sem.

Az Azonnali éppen ezért megkereste Jávort és Meszericset, és megkérdeztük tőlük, mi az oka annak, hogy az ideiglenes elnök elismerése ellen foglaltak állást. 

Jávor: Venezuela nem Magyarország, ez perverz összekeverése a dolgoknak

Jávor Benedeket telefonon sikerült elérnünk, aki elmondta,

Hozzátette: szerinte a Maduro-rendszer megérett a bukásra, hasznos lenne a kormány távozása, de Guaidó ideglenes elnökké való kikiáltásának módjával nem ért egyet: „nem tudok arra meggyőző nemzetközi jogi érveket felállítani, hogy egy hivatalban lévő, megkérdőjelezhető körülmények között, de megválasztott elnök helyett valaki mást ismerjenek el államelnöknek”, ráadásul úgy, hogy nem tudni „milyen demokratikus felhatalmazása is van ennek a szereplőnek, hogy ezt a pozíciót a külvilág előtt betöltse”.

A párbeszédes képviselőtől megkérdeztük, hogy nem lát-e ellentmondást abban, hogy a Magyarország elleni jogállamisági vizsgálatot támogatja az Európai Unióban, Venezuela esetében viszont nem szavazza meg az azt helyreállítani kívánó elnök elfogadását. Jávor szerint ugyanakkor ebben az esetben két különböző dologról van szó, és mivel Magyarország az Európai Unió tagja, már belépésünkkor is vállaltuk, hogy a sSzerződésekben foglalt célokat és szabályokat betartjuk.

mondta a képviselő, aki szerint a kérdés „perverz összekeverése különböző dolgoknak”. Szerinte ez olyan, mintha összehasonlítanánk azt, hogy egy rendőrség kiszáll egy lakásra egy jogellenes tevékenység megállításáért azzal, hogy „egyszerűen egy pajszerral bemegyek valahova és rendet csinálok a nappaliban”.

Arra a kérdésre, hogy ha Guaidó elfogadása nem legitimálható, akkor milyen eszközöket kéne bevetni, Jávor úgy válaszolt, szerinte nemzetközi szankciókkal, vagy a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztésével lehetne jogszerűen kezelni a helyzetet. És ugyan már élnek szankciók Venezuela ellen, amelyek egyelőre nem bizonyultak hatásosnak,

Hozzátette: a most alkalmazott módszert már csak azért is aggályosnak tartja, mert később ugyanezen mintát másokkal szemben is alkalmazhatnak. „Ezzel szétrúgjuk a multilaterális joguralmi kereteket” és

Jávor megerősítette: nem védi Nicolas Madurót vagy a rendszerét. Elmondása szerint boldog lenne, ha „belső folyamatok révén vagy egy jogszerű külső nyomásgyakorlás eredményeképpen sikerülne leváltani”, és egy demokratikus rendszert sikerülne létrehozni. „A nemzetközi közösségnek minden oka megvan arra, hogy aggódjon Venezueláért és a lehető legerőteljesebb lépéseket vesse be a helyzet rendezése érdekében, de ami most történik az aláássa a nemzetközi kapcsolati rendszer joguralmon való felépítését és erodálja a jogállamiságot” – tette hozzá végül Jávor Benedek.

Meszerics: az ellenszavazat nem egyenlő Maduro felelősségének elkenésével!

Meszerics Tamás volt LMP-s politikus e-mailben reagált megkeresésünkre, majd gyorsan a Facebook-oldalára is odamásolta a teljes válaszüzenetet, ha esetleg részleteket közölnénk csak leveléből, mert

Nos, ezen ne múljon.

A szintén a Zöldeknél ülő politikus azt írta: frakciója többségével egyetemben úgy véli, a venezuelai válság polgárháborús végkifejlet felé halad, ez pedig katasztrófa lesz a venezuelai polgárok számára, melyet senkinek sem kíván. Meszerics szerint

ugyanakkor ezt a lehetőséget az EU elszalasztotta.

A képviselő hozzátette: szurkol Juan Guaidónak, hogy az országot kivezesse a válságból és „eljuttassa a tiszta, demokratikus választásokig”. Guaidó ideiglenes elnökként való elismerése ugyanakkor ezen célhoz nem járul hozzá, mivel az eset „rossz precedenst teremt, melyet szelektíven – és így hiteltelenül fog csak tudni alkalmazni az EU a későbbiekben”.

Meszerics szerint

Az Azonnali próbálta elérni Deutsch Tamás fideszes EP-képviselőt is, aki a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban azt hangoztatta, az EP-nek nincs beleszólása a nemzeti szuverenitás jogkörébe tartozó kérdésekbe, majd erre fél nappal gond nélkül megszavazta a venezuelai szuverenitás jogkörébe beleszóló, Guaidót elnökként elismerő parlamenti határozatot. A képviselőt telefonon és e-mailben is próbáltuk elérni, de egyelőre nem reagált megkeresésünkre. Amint elérjük Deutschot, és megtudjuk, miért szavazott igennel a Guaidót támogató határozatra, beszámolunk róla.