+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. február 1. péntek, 15:10
Egyáltalán kiálltak-e Maduro mellett azzal, hogy nem szavazták meg a venezuelai ellenelnököt támogató határozatot? Európa csak a magyar jogállamiságon segítsen, a venezuelain ne? Jávor és Meszerics válaszolnak az Azonnalinak.

Az Azonnali péntek reggel írt arról, hogy a venezuelai jogállamiság helyzetével kapcsolatos európai parlamenti szavazáson a Zöldek frakciójának túlnyomó többsége mellett a szélsőbalos GUE/NGL és a Marine Le Pen-féle szélsőjobbos ENF-frakció képviselői sem támogatták, hogy az EP Venezuela átmeneti elnökeként fogadja el Juan Guaidót.

 

A 35 éves Guiadó – akit nemrég még az ellenzéki többségű, ezáltal a szocialista kormánypárt által a legtöbb törvényhozási jogkörétől megfosztott Képviselőház elnökévé választottak meg – már több nyugati állam támogatását is élvezi:

 

a Guaidót elnökként már most elismerő Egyesült Államok mellett többek között Spanyolország, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság is jelezték, amennyiben a jelenleg regnáló Nicolas Maduro nem ír ki új választásokat, ők is a házelnököt tekintik elnöknek.

 

Hozzájuk csatlakozott csütörtöki szavazásán az Európai Parlament, mely szintén Guaidót ismeri el elnöknek a gazdasági és politikai válság sújtotta országban. (Fontos azonban megjegyezni, hogy ez csak egy véleménynyilvánítás az EP részéről, és nem jelenti az EU álláspontját.)

 

Bár a magyar képviselők többsége – a fideszesek, az MSZP-sek, a DK-sok, valamint a jobbikos Balczó Zoltán – Guaidó mellett szavaztak, több olyan képviselő is akadt, akik nem támogatták a jogállamiság helyreállítását ígérő önjelölt elnök elismerését, köztük a Zöldek frakciójában helyet foglaló párbeszédes Jávor Benedek és az ex-LMP-s Meszerics Tamás sem.

 

Az Azonnali éppen ezért megkereste Jávort és Meszericset, és megkérdeztük tőlük, mi az oka annak, hogy az ideiglenes elnök elismerése ellen foglaltak állást. 

 

Jávor: Venezuela nem Magyarország, ez perverz összekeverése a dolgoknak

 

Jávor Benedeket telefonon sikerült elérnünk, aki elmondta,

 

szó sincs arról, hogy támogatná „a velejéig korrupt, elnyomó kormányatot üzemeltető” Nicolas Madurót, aki szerinte romlásba dönti Venezuelát.

 

Hozzátette: szerinte a Maduro-rendszer megérett a bukásra, hasznos lenne a kormány távozása, de Guaidó ideglenes elnökké való kikiáltásának módjával nem ért egyet: „nem tudok arra meggyőző nemzetközi jogi érveket felállítani, hogy egy hivatalban lévő, megkérdőjelezhető körülmények között, de megválasztott elnök helyett valaki mást ismerjenek el államelnöknek”, ráadásul úgy, hogy nem tudni „milyen demokratikus felhatalmazása is van ennek a szereplőnek, hogy ezt a pozíciót a külvilág előtt betöltse”.

 

A párbeszédes képviselőtől megkérdeztük, hogy nem lát-e ellentmondást abban, hogy a Magyarország elleni jogállamisági vizsgálatot támogatja az Európai Unióban, Venezuela esetében viszont nem szavazza meg az azt helyreállítani kívánó elnök elfogadását. Jávor szerint ugyanakkor ebben az esetben két különböző dologról van szó, és mivel Magyarország az Európai Unió tagja, már belépésünkkor is vállaltuk, hogy a sSzerződésekben foglalt célokat és szabályokat betartjuk.

 

„Az Európai Bizottság és az Európai Parlament nem próbál kormányt váltani Magyarországon, nem is szeretném, ha az Európai Bizottság az ellenzéket ismerné el Magyarország kormányának”,

 

mondta a képviselő, aki szerint a kérdés „perverz összekeverése különböző dolgoknak”. Szerinte ez olyan, mintha összehasonlítanánk azt, hogy egy rendőrség kiszáll egy lakásra egy jogellenes tevékenység megállításáért azzal, hogy „egyszerűen egy pajszerral bemegyek valahova és rendet csinálok a nappaliban”.

 

Arra a kérdésre, hogy ha Guaidó elfogadása nem legitimálható, akkor milyen eszközöket kéne bevetni, Jávor úgy válaszolt, szerinte nemzetközi szankciókkal, vagy a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztésével lehetne jogszerűen kezelni a helyzetet. És ugyan már élnek szankciók Venezuela ellen, amelyek egyelőre nem bizonyultak hatásosnak,

 

„nem megoldás, hogy egy tisztázatlan felhatalmazású ellenzéki vezetőt államfőként fogadjunk el, és a nemzetközi közösség kívülről kvázi puccsot hajtson végre Venezuelán”.

 

Hozzátette: a most alkalmazott módszert már csak azért is aggályosnak tartja, mert később ugyanezen mintát másokkal szemben is alkalmazhatnak. „Ezzel szétrúgjuk a multilaterális joguralmi kereteket” és

 

„puszta gazdasági és hatalmi érdekei szerint mindenki azt csinálhat, amit akar, vagy amihez éppen érdeke fűződik”.

 

Jávor megerősítette: nem védi Nicolas Madurót vagy a rendszerét. Elmondása szerint boldog lenne, ha „belső folyamatok révén vagy egy jogszerű külső nyomásgyakorlás eredményeképpen sikerülne leváltani”, és egy demokratikus rendszert sikerülne létrehozni. „A nemzetközi közösségnek minden oka megvan arra, hogy aggódjon Venezueláért és a lehető legerőteljesebb lépéseket vesse be a helyzet rendezése érdekében, de ami most történik az aláássa a nemzetközi kapcsolati rendszer joguralmon való felépítését és erodálja a jogállamiságot” – tette hozzá végül Jávor Benedek.

 

Meszerics: az ellenszavazat nem egyenlő Maduro felelősségének elkenésével!

 

Meszerics Tamás volt LMP-s politikus e-mailben reagált megkeresésünkre, majd gyorsan a Facebook-oldalára is odamásolta a teljes válaszüzenetet, ha esetleg részleteket közölnénk csak leveléből, mert

 

„az a fránya terjedelem mindig annyi gondot tud okozni”.

 

Nos, ezen ne múljon.

 

A szintén a Zöldeknél ülő politikus azt írta: frakciója többségével egyetemben úgy véli, a venezuelai válság polgárháborús végkifejlet felé halad, ez pedig katasztrófa lesz a venezuelai polgárok számára, melyet senkinek sem kíván. Meszerics szerint

 

Guaidó elismerése helyett az Európai Unió inkább megpróbálkozhatott volna a közvetítéssel „annak fenntartása mellett, hogy nem ismeri el (helyesen) a 2018-as elnökválasztás eredményét”,

 

ugyanakkor ezt a lehetőséget az EU elszalasztotta.

 

A képviselő hozzátette: szurkol Juan Guaidónak, hogy az országot kivezesse a válságból és „eljuttassa a tiszta, demokratikus választásokig”. Guaidó ideiglenes elnökként való elismerése ugyanakkor ezen célhoz nem járul hozzá, mivel az eset „rossz precedenst teremt, melyet szelektíven – és így hiteltelenül fog csak tudni alkalmazni az EU a későbbiekben”.

 

Meszerics szerint

 

bár ezen álláspont is vitatható, de „aki szerint ez egyenlő Maduro felelősségének elkenésével, vagy rendszerének támogatásával, az vagy rosszhiszemű, vagy politikai analfabéta”.

 

Az Azonnali próbálta elérni Deutsch Tamás fideszes EP-képviselőt is, aki a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban azt hangoztatta, az EP-nek nincs beleszólása a nemzeti szuverenitás jogkörébe tartozó kérdésekbe, majd erre fél nappal gond nélkül megszavazta a venezuelai szuverenitás jogkörébe beleszóló, Guaidót elnökként elismerő parlamenti határozatot. A képviselőt telefonon és e-mailben is próbáltuk elérni, de egyelőre nem reagált megkeresésünkre. Amint elérjük Deutschot, és megtudjuk, miért szavazott igennel a Guaidót támogató határozatra, beszámolunk róla.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

Az aktív fertőzöttek 42 százaléka budapesti eset, az elhunytaké pedig 61 százalék jelenleg.

Madridot például teljesen lebénították a tüntetők, akik a szélsőjobb szerint „bűnözőkormánnyá” vált baloldal lemondását követelték.

A terv szerint június közepétől Ausztria, Szlovákia, Csehország és Magyarország között lehetővé vált volna a szabad utazás, de a szlovákok még tartanak a külföldiektől.

Szombatra már 1655-en gyógyultak fel, míg az aktív fertőzöttszám 1576-ra esett. Grafikonokon a részletek!

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Keresd fel a hozzád legközelebb esőt május 24-én: rengeteg program lesz.

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás