Megmenti-e a magyar kormány a haldokló erdélyi magyar orvosképzést?

Szerző: Kulcsár Árpád
2019.02.01. 14:38

A marosvásárhelyi orvosi egyetem nem hajlandó létrehozni a magyar kart, miközben angolnyelvű kart már fel sikerült állítani, ráadásul jóval kevesebb diáknak. A magyar tételek alapján vizsgázott hallgatók jelenleg abban sem lehetnek biztosak, hogy elismerik majd a jegyeiket. A MOGYE ügye az a történet, ami a legjobban illusztrálja a román nemzetállam asszimilációs törekvéseit. A diákok tüntetnek, a helyzeten végül a magyar állam által fenntartott Sapientia segíthet.

Megmenti-e a magyar kormány a haldokló erdélyi magyar orvosképzést?

Körülbelül ezer magyar diák tüntetett hétfõn este Marosvásárhelyen, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Tudományos és Technikai Egyetem (MOGYTTE) épületében, miközben a város egy másik pontján az egyetem vezetőségében levő magyar szenátorok és erdélyi magyar politikusok vettek részt egy megbeszélésen, amely az egyetemisták gondjaira fókuszált.

A Maros megyei prefektusi hivatalban tartott megbeszélésen részt vett Mircea Dușa prefektus, valamint Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, valamint a szövetség egy-egy marosvásárhelyi szenátora és képviselője is. De mire fel volt ez a nagy mozgolódás a vásárhelyi intézmény körül?

Az egyetem, amely a román-magyar harc és az asszimiláció szimbóluma

A marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar képzésének kivéreztetése azóta szisztematikusan, apró lépésekben halad előre, hogy 1962-ben a román állam törvénytelenül kétnyelvűvé alakította az addig magyar tannyelvű intézményt. Még mielőtt teljesen elsorvadt volna a magyar oktatás, megtörtént a rendszerváltás, azóta sikeresebb és kevésbé sikeres periódusai voltak az egyetemnek.

A marosvásárhelyi intézmény lett a kisebbségi oktatásért vívott harc egyik szimbóluma,

és a román állam ezen az ügyön keresztül is igyekszik nyomást gyakorolni egy olyan székelyföldi nagyvárosra, amely nemrég etnikailag még fele-fele arányban oszlott meg, mostanra viszont kisebbségbe kerültek a magyarok.

Többek között a fekete márciusként elhíresült 1990-es marosvásárhelyi eseményekhez is nagyon sok köze van az egyetemnek, ugyanis a tüntetés, majd az erre adott román agresszív reakció kiindulópontja az volt, hogy az egyetem magyar diákjai és tanárai sztrájkba kezdtek az egyenlő jogok kivívásáért.

Ezután évekig nem volt jelentősebb eredmény a magyar érdekérvényesítésben, majd a kétezres évektől kezdve ismét volt ok optimizmusra, olyannyira, hogy a Mihai Răzvan Ungureanu által vezetett kormány – amelynek tagja volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – 2012 március végén úgy határozott, hogy a MOGYE-n külön-külön magyar, angol és román tannyelvű új kar létesüljön. Azt követően kényszerültek meghozni a rendeletet, hogy az egyetem román többségű szenátusa nem volt hajlandó tiszteletben tartani a román oktatási törvényt, amely szerint a MOGYE-n is önálló struktúrába kell szervezni a magyar nyelvű oktatást.

Aztán megmutatkozott, hogy a MOGYE ügyében egyáltalán nem enged a román nemzetállam: 

a magyar nyelvű kart létrehozó rendelet miatt bizalmatlansági indítványt terjesztettek be Ungureanu ellen, és kormánya 2012 áprilisában meg is bukott. Victor Ponta új miniszterelnök pedig rögtön a beiktatása után eltörölte a rendeletet az egyetemi autonómiára hivatkozva.

Ellehetetlenítik a magyar tankönyvekből való oktatást

A nemzetállam malma innentől kezdve lassan, de határozottan őrölt: az egyetem vezetősége idén január 3-án, két héttel a vizsgaidőszak előtt hozta nyilvánosságra az új szabályzatot (amit még előző áprilisban fogadtak el), ami arra kötelezi a magyar oktatókat, hogy a román kollégáik által megfogalmazott tesztkérdéseket fordítsák le, és azok alapján történjen a diákok számonkérése.

Igen ám, csakhogy a diákok a különböző nyelvű képzéseken különböző bibliográfiák alapján készültek fel a vizsgákra, úgyhogy a vizsgaidőszak előtt meglépni a tételsor egységesítését igencsak pikáns dolog volt. Ez természetesen elsősorban a magyarul és az angolul tanuló diákokat érinti, ugyanis

mostanra már kötelezővé tették a közös bibliográfiát, ami azt jelenti, hogy az egyébként magas színvonalú magyar nyelvű szakkönyvekből a továbbiakban nem lehet tanítani.

Az oktatók közül többen is jelezték már, hogy nem hajlandóak ezt a szabálymódosítást alkalmazni, és tárgyalásra hívták a rektort annak érdekében, hogy megoldást találjanak, hiszen a diákokat még a régi módon vizsgázattták le, azaz saját maguk által írt vizsgatételek alapján – így azonban az osztályzatok nem kerülnek be a katalógusba.

„Nagyon ironikus, hogy az egyetemi autonómiára hivatkoznak amikor nem akarják az önálló magyar kart létrehozni, de azt mondják a magyar oktatóknak, hogy nem lehetséges a külön vizsgáztatás, holott a magyar oktatók ugyanúgy az egyetemi autonómiára hivatkoznak”

– mondja egy általunk megszólaltatott diákszenátor. Az egyetem 94 fős szenátusában 24 diák van, ebből mindössze hét magyar.  

De ez csak a legutóbbi pofon, nemrég volt még két nagy gyomros

Tavaly áprilisban a MOGYE és a – szintén Marosvásárhelyen működő, de Románia egyik leggyengébb felsőoktatási intézményeként számon tartott – Petru Maior Tudományegyetem egyesült a két egyetem szenátusainak döntése értelmében. Az egyesülést a magyarok nem szerették volna, és az erről szóló szavazáson a magyar szenátorok nem vettek részt, de nélkülük is határozatképes volt a gyűlés.

Ennek következménye az lett, hogy mivel a Petru Maiornak nincs magyar tagozata, a magyar képviselet súlya igencsak lecsökkent az egyesült egyetemen belül. Ez ellen az oktatókon kívül a diákok és az összes erdélyi magyar párt is tiltakozott, az utóbbiak kevésbé vehemensen, mint szoktak.

A másik nagy gyomrost akkor kapták, amikor nemrég az egyetem bejelentette, hogy önálló angol nyelvű kart indít, miközben évek óta nem hajlandó az önálló magyar kart létrehozni,

a diákok és az oktatók eléggé csalódottak emiatt.

A MOGYE FELÜLNÉZETBŐL

„Egy tollvonással létrehoztak egy hamburgi kinevezett tagozatot. Négy éve vagyok szenátor, de sem én, sem a tanárok közül senki nem hallott arról, hogy ilyesmi megtörténhet. Ugyanakkor elvárjuk, hogy ha már sokmillió euró összegért létre tudtak hozni Hamburgban egy tanszéket, akkor a magyart is hozzák létre” – mondják diákképviselők. 

A magyar diákszenátorok ugyanakkor úgy gondolják, hogy

az angol kar létrehozása csupán egy marketingfogás, amely segítségével minél több pénzt akar bevasalni az egyetem az odacsábított külföldi diákoktól, akiknek lényegesen nagyobb tandíjat kell fizetni, mint a hazaiaknak.

Eddig évente 180 diákot vettek fel ugyanis az angol karra, ők kizárólag tandíjköteles helyekre juthattak be. Az új, kihelyezett kar létrehozásával ez sokkal több angol nyelven tanuló diák lesz; a pontos számot a minisztérium fogja meghatározni a tavasz folyamán.

Ehhez képest évente 245 magyar diákot vesznek fel a MOGYE államilag támogatott helyeire,

de évente többen kerülnek be még tandíjköteles helyekre is: ilyenkor nem számít, hogy magyar vagy román nyelvű képzésre jelentkezik-e a diák, a bejutási átlagok szerint töltik fel ezeket a helyeket. 

Mindenesetre az angol nyelven tanuló hallgatóknak fájhatnak a legjobban a vizsgáztatásban beállt változtatások, ugyanis míg a hazai magyar diákok beszélik annyira a nyelvet, hogy a román bibliográfiából tanuljanak a jövőben, addig a külföldiek nem.

Hab a tortán, hogy a román diákok is elégedetlenek

Néhány hete az egyetem közzétett egy PR-videót, a magyar sajtó egy kicsit poénkodott is rajta. Nagyjából arról szól, amikről az ilyen népszerűsítő videók szoktak: hogy mennyire vagány ott tanulni, és milyen sok lehetőség van a diákok számára.

Ezzel nem is lenne semmi baj (azt leszámítva, hogy zeneileg sem sikerült túl jól), csakhogy a diákok egyáltalán nem így látták a helyzetet, ráadásul azon kommentek, amik kritikákat fogalmaztak meg, nemes egyszerűséggel törölve lettek. Sőt,

Leonard Azamfirei rektor be is szólt a diákoknak, mondván: örül neki, hogy ennyi idejük van vizsgaidőszak közben, hogy mások kreatív munkáját kritizálják.

A rektor felháborodása azonban olaj volt a tűzre, a kommentfolyamban még több kritika jelent meg, míg aztán a rektor törölte a bejegyzését.

A HÍRHEDTÉ VÁLT PR-VIDEÓ

Aztán odáig eszkalálódtak a dolgok, hogy

múlt péntekre összejött egy tüntetés: az első az intézmény történetében, ahol mind a román, mind a magyar, de még az angol nyelven tanulók is megjelentek.

Kifogásolták a reformokat, a két egyetem egyesítése miatt csökkentett ösztöndíjakat, valamint azt is, hogy az intézmény januárban még csak ki sem fizette ezeket.

Ennek a tüntetésnek az erdélyi sajtóban már volt visszhangja, de annak sokkal inkább, ami aztán hétfőn történt, ugyanis ekkor ült össze az egyetem vezetése, hogy meghallgassa a magyar szenátorok követeléseit, akik a vizsgáztatás szabadságát, a jegyek elfogadását, de az önálló magyar kar létrehozását is kérték.

Süketek párbeszéde

Miután órákig tárgyaltak, hétfő este a felek közölték, hogy mire is jutottak: kvázi semmire. Leonard Azamfirei rektor a tárgyalások után elmondta, hogy azt a kompromisszumos javaslatot tették a magyar oktatóknak, akik eddig a magyar tételek alapján vizsgáztattak, hogy

az egyetem elismeri az eddigi vizsgák eredményeit, ha a továbbiakban az egyetemi chartában is rögzített egységes vizsgatételek alapján tartják a vizsgákat. Ezt azonban a magyar tagozat képviselői elutasították.

Ők azt mondják, hogy az egyetem vezetése is magyarázkodhat majd a minisztériumnak: ha nem lesz egy egész tagozat lezárva a vizsgán, az csúnyán fog kinézni, így az egyetem kénytelen lesz engedni. 

Nem tudni, most mi következik: a magyar vezetők azt tanácsolták a diákoknak, hogy vizsgázzanak le nyugodtan, mert a helyzetük meg fog oldódni. A tervek szerint ugyanakkor a vizsgaidőszak után ismét összeülnek majd az illetékesek, hogy a magyar kar létrehozásáról is beszéljenek.

Átveszi-e a Sapientia a magyar tagozatot? Majd ha kérik

Közben suttogások vannak, hogy a magyar politikai elit nem is akarja már annyira megoldani a diákok helyzetét, legalábbis, ami a magyar kar létrehozását illeti. Bár egyelőre senki nem erősíti meg, de egyre jobban szárnyra kap a pletyka, hogy az orvosképzést tanárostól együtt szépen átvenné a magyar állam pénzéből fenntartott Sapientia Tudományegyetem, amely több erdélyi városban is jelen van.

Dávid László, a Sapientia rektora tavaly áprilisban egy héten belül kétszer nyilatkozott az ügyben: először azt mondta a Maszolnak, hogy nagyon körülményes lenne orvosképzést elindítani, nincs ehhez kórházi infrastruktúra, oldják csak meg az állami egyetemen; majd

egy hét múlva már azt mondta, hogy amennyiben a MOGYE-n olyan további intézkedések születnek, amelyek veszélybe sodorják az anyanyelvű oktatást, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek nem szabad elzárkóznia attól, hogy otthont nyújtson a magyar tagozatnak.

Mindezek fényében kíváncsiak voltunk, hogy hogyan áll most a kérdéshez az egyetem. Dávid László rektor az Azonnalinak egyrészt elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben nem szabad aláásni a MOGYE magyar szakért tárgyaló bizottságának álláspontját, úgyhogy támogatja őket, hogy sikerüljön elérni a céljukat. Másrészt elmondta azt is, hogy tulajdonképpen

az infrastruktúra megteremtéséről már folytak tárgyalások a magyar kormánnyal. „Az nem úgy van, hogy az egyetemet átvisszük, mert az jogilag lehetetlen.

Másrészt ehhez kell egy egyetemi kórház és egy másik új épület is, valamint három évfolyamnak is végeznie kell, míg jóváhagyják a képzéseket. Ez több éves folyamat lenne” – mondta Dávid az Azonnalinak.

Másrészt elmondta azt is, hogy az egyetem finaszírozóival már szóba került, hogy esetleg segítsenek az orvosképzésnek, és hogy elkezdjék létrehozni az ehhez szükséges infrastruktúrát, ezt azonban nem az egyetem, hanem az azt működtető Sapientia Alapítvány fogja megteremteni, így Kató Béla református püspökhöz fordultunk, hiszen ő az alapítvány elnöke.

Kató Béla megkeresésünkre azt mondta, csupán feltételes módban került eddig szóba, hogy létrehoznák az önálló orvosképzést. Ilyen felkérést azonban nem kaptak még. Ha a MOGYE magyar oktatói és diákjai majd ilyen kéréssel fordulnak az alapítványhoz, akkor „mi nem zárkózhatunk el attól, hogy infrastruktúrát teremtsünk az erdélyi magyar orvosképzésnek” – mondta a püspök.

Arra a kérdésre, hogy ő miként látná jónak az egyetem sorsának alakulását Kató így válaszolt: „Amikor a Sapientia létrejött, akkor már húsz éve küzdött az erdélyi magyarság, hogy legyen tudományegyetem. Ezt a hatóságok folyton elutasították és gáncsolták: akkor fogalmazódott meg a kérés a magyar kormány felé, hogy segítsen ebben. Tehát szükséghelyzetben, amikor már látták, hogy nincs esély. Az orvosival is ez lehet: ha semmiképpen nem megy enélkül, ha ellehetetlenül és felmorzsolódik, akkor döntést kell hozni, aztán más kérdés, hogy a magyar kormány támogatni fogja-e a létrehozását.

Mindenesetre az erdélyi magyarságnak kell ezt kérni, hiszen a magyar kormány nem akar itt semmi olyat tenni, amit ne kérnénk, vagy akarnánk.”

Márpedig egyelőre nem kéri a segítséget az erdélyi magyarság, Szijjártó viszont anélkül is egyezkedett a román féllel

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Nethuszárnak azt mondta, hogy nem lát lehetőséget a magyar kormány támogatásával létrehozandó új erdélyi orvosi egyetem megalapítására, mivel ehhez teljes klinikai hálózat szükséges. A szövetség elnöke szerint meg kell próbálni bentmaradni a MOGYE-n, és ott kialakítani egy önálló magyar kart.

A magyar kormány viszont ezt is támogatná, anyagilag is. Szijjártó Péter külügyminisztert csütörtökön ugyanis az Erdély TV meginterjúvolta Bukarestben (ezt a Maszol szemlézte): nekik a külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország kormányzati szinten is felléphet a MOGYE ügyének rendezése érdekében, ha ezt a helyi közösség igényli, és az ügy rendezésének lehetőségét már fel is vetette a román félnek.

„Tárgyaltunk a román féllel a marosvásárhelyi orvosi egyetem kérdéséről is, és én felvetettem azt, hogy ahogy angol nyelvű szak elindult, magyar nyelvű szak esetében a magyar kormány, illetve a Richter támogatást tudna nyújtani a működéséhez.

Kértem, hogy ezt fontolják meg, hiszen ez olyan megoldás lenne, ami azt gondolom, hogy mindkét fél számára kielégítő lehetne.”

Úgy látszik tehát, hogy az RMDSZ-nek és a marorsvásárhelyi orvosi egyetem magyar tanszéki vezetőségének csak kérnie kellene, és a budapesti kormány máris ugrana. Ez azonban a mostani évfolyamok diákjain egyáltalán nem segítene: egy új egyetem, és a hozzá szükséges infrastruktúra létrehozása ugyanis elég hosszadalmas dolog, tehát a diákok most azt várják a politikumtól, hogy minél nagyobb nyomást helyezzen az egyetem vezetőségére, vagy a román politikumra. Egy másik problémás oktatási ügyben, a Marosvásárhelyi Katolikus Líceum ügyében a magyar kormány már nyomást gyakorolt, ráadásul eredményesen.

Mindenesetre magyar diáknak lenni a MOGYTTE-n egyre nehezebb, és egyre sürgősebben van szükségük segítségre, különben rövid távon buknak a magyar diákok. Februárban újra tárgyalóasztalhoz ülnek majd a felek, a hallgatók pedig remélik, hogy a sikeres vizsgáik majd számítani is fognak. Hosszú távon pedig azt remélik, hogy több kiállás lesz értük. Felvetették azt is, hogy az intézmény falain kívül is tüntetéseket szervezhetnek majd. 

FOTÓ: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke informálja a csendesen tüntető diákokat a rektorral és a prefektussal folytatott tárgyalás után.

Kulcsár Árpád
Kulcsár Árpád az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek