+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Wiesner Péter
2019. február 1. péntek, 13:39
Nem új pártokat kell alapítani, hanem a mostaniakat oszlatni, és új szabályok alapján új választást követelni. Válasz Berg Dánielnek és Ésik Sándornak.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

„A provokációkkal előbb-utóbb az ember a kimosakodott fociultra szintjén fog ragadni. Nyilván ez olyan fázis, amelyen át kell esni. De aki tovább akar menni, annak elő kell vennie az öltönyös oldalát, és patikamérlegen kiegyensúlyozni a kettőt. A választásokon ugyanis pártokra szavaznak az emberek. És hamarabb szavaznak egy rossz pártra, mint provokátorokra, akik nem is pártok” – írja Ésik Sándor.

 

Feltehetően arra reflektál, hogy a decemberi mozgolódások egyes jellemzőit, elsősorban a Momentum benne játszott szerepét nem csak a „jobboldali” propaganda hatására érezzük nevetségesnek, félrecsúszottnak, öncélúan provokatívnak.

 

Ebből azt a tanulságot vonja le, hogy az utcai akciók (és az azokat végrehajtók) akkor lehetnének hitelesebbek, ha mellettük, vagy velük párhuzamosan mintegy ellenpontként megjelennének az „öltönyös” eszközök is. Szükség van a nem bevett módszerekre, de csak egyensúlyban a kormányképességet, kompromisszum-kézséget, saját párt-karaktert mutató öltönyös oldallal, ezzel is kielégítve az alapvetően „kispolgári” átlagválasztók ellentmondó igényeit.

 

Berg Dániel, a Momentum elnökségi tagja válaszában helyesen világít rá, hogy ami ma Magyarországon van, az „nem-demokrácia” (s hogy a cselekvés szempontjából ez a meghatározás elég is, fölösleges belemenni a mostanában oly divatos, de parttalan definíciós vitákba), s ebből a helyzetértékelésből adódóan a hangsúlyt a nem szokványos módszerekre kell helyezni.

 

Viszont Berg a nonkomformitást már nem terjeszti ki énjének öltönyös oldalára. Szerinte nem az öltönyös oldal adott helyzethez való igazítására van szükség, hanem időleges háttérbe szorítására.

 

„Majd akkor lehet öltönyben interpellálni és konferenciázni, ha visszaépítettük a demokrácia alappilléreit. Addig viszont konfrontálódni kell!”

 

Ezzel közvetve szintén megmarad a hagyományos parlamenti politizálás eljárásainál, mert azokat mellőzi ugyan, de ugyanezen aktussal tételezi is.

 

Így viszont ellentmondásba kerül azzal az állításával, hogy nincs demokrácia,

 

mert ha elfogadjuk és használjuk a most meglévő parlamentáris eszközöket (van programom, indulok a választáson, parlamenten belülre vagy kívülre kerülök, elfogadom az állami támogatásokat stb.) akkor nem bírálhatjuk hitelesen a jelenlegi alaprendszert.

 

Egy nem-demokráciában értelmetlen pártokról beszélni

 

Ésik viszontválaszában továbbra sem reagál Berg legfontosabb állítására, hogy nincs demokrácia, így részben elbeszélnek egymás mellett. Hiába definiálja, hogy milyennek kell lennie egy pártnak, és hogyan kell bizonyos rétegeket megszólítva karakteresen politizálnia, mert ez a jellemzés a liberális demokrácia idealisztikus működésére vonatkozik. (Ezen keretek között viszont jogos lenne a kritika.)

 

Ha igaz az, hogy nincs demokrácia, akkor a pártoknak nem a saját karakterre kellene hajtania, hanem azoknak a mindenki számára elfogadható alapfeltételeknek a megteremtésére, melyeken nyugodva a különböző pártok versenyezhetnének egymással a választók kegyeiért.

 

Egy nem-demokráciában értelmetlen pártokról beszélni, mert csak a hatalom és a hatalom ellenfelei léteznek, ahol hatalom ellenfeleinek megosztása mindig a hatalom érdeke.

 

Ésik és Berg fontosnak tartják a provokatív eszközöket, és ennek ellenpontjaként mindketten a jelenlegi parlamenti viszonyokba való beilleszkedést tartják a megfelelő politizálási módnak, a különbség abban van közöttük, hogy Ésik a kettőt kiegyenlítetten képzeli, míg Berg időlegesen háttérbe szorítaná a hagyományosabb módszereket.

 

Ésiknek igaza van abban, hogy az utcai és a tárgyalásos oldal egyaránt fontos, de nincs igaza abban, hogy azon az alapon állítja szembe a két szükségességet, hogy az egyik a provokatív, a másik a demokráciákban megszokott működés, mert így mindkettő viszonyítás alapja a jól működő parlamentarizmus és pártrendszer. Az egyik provokálja azt, a másik megfelel neki.

 

Bergnek igaza van a helyzetértékelésben (nem-demokrácia) s hogy ebből fakadóan a hangsúlyt az underground cselekedetekre kell helyezni, de abban nincs igaza, hogy ezt a nonkonformitást nem terjeszti ki a jelenlegi formában működő kiüresedett parlamenti politizálásra, és hogy ez utóbbi jelentőségét kétségbe vonja: a parlamenti politizálást csal háttérbe szorítaná ahelyett, hogy a megfelelő módon viszonyulna hozzá.

 

Az összefogás nem feltétlenül rossz dolog, csak jól kell csinálni

 

Provokatív, nem-szoványos eszközökre van szükség utcai és öltönyös (parlamentáris) szinten is. Ezeket egyidejűleg, egymással párhuzamosan kell alkalmazni

 

ahhoz, hogy egyik vagy másik cselekvési szint szereplői ne hiteltelenedjenek el, az ellenzéki események ne fulladjanak a megszokott módon a semmibe. 

 

A „provokatív” eszközök az utcai szinten a decemberihez hasonlók: a polgári engedetlenség, a sztrájk, útlezárás, általában véve a békés ellenállás általános módszerei. Ahhoz, hogy ezek ne váljanak nevetségessé, szükséges feltétel, hogy alkalmazásukkal egyidejűleg az öltönyös szférában a következők történjenek:

 

1. Az ellenzék egységesen vonuljon ki a parlamentből, a létező pártok haladéktalanul oszlassák fel magukat és frakciókként tömörüljenek egy újonnan létrehozandó szervezetbe, mely delegáltak útján magába fogad civil csoportosulásokat is:

 

azaz nem új pártokat kell alapítani, hanem a mostaniakat oszlatni

 

 A NER-el szembenálló csoportok és személyek hozzanak létre alternatív párhuzamos nyilvánosságot, s ezt intézményesítsék legalább heti rendszerességgel megtartott nyilvánosan ülésezéssel.

 

2. Az ideiglenes ellenzéki egység szükségességének alapja a létező demokráciadeficit, erre pedig a helyes válasz az ezt elvileg megszüntető, alaprendszerre vonatkozó törvénytervezetek (alkotmány, választási törvény, stb.) mielőbbi megalkotása, és a NER-el szemben állók részéről konszenzusos elfogadása. Meglétük

 

morális erőt és többletet adhatna az utcai megmozdulásoknak, melyeknek legfontosabb követelése kell hogy legyen egy új szabályok alapján történő új választás megtartása. A Fidesszel csak erről szabadna tárgyalni.

 

A jelenlegi alkotmány és választási törvény morálisan azért elfogadhatatlan, mert az alapokra vonatkozó szabályokat nem alkothatna az ország fele vagy harmada, nem alkotmányozhatna egyetlen párt!


Szokás gúnyolódni a mindeddig kudarcba fulladó „összefogósdi” kísérleteken, de nem szokás elválasztani az elvet a gyakorlati megvalósítás minőségétől és a megvalósítók személyétől.

 

Az, hogy valamit hiteltelen emberek rosszul csinálnak, nem feltétlenül jelenti azt, hogy maga az elv vagy stratégia rossz.


Az irány lehet helyes úgy is, hogy a valóságos szereplők alkalmatlanok. Fontos lenne a reális helyzetértékeléshez igazodóan, a jelenlegi ellenzék személyeitől elvonatkoztatva, tőlük függetlenül is megállapítani a ellenzéki cselekvés helyes elveit és az ennek megfelelő eszközöket.

 

Beszállnál a vitába? Semmi akadálya, itt megteheted!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg az EP-képviselők Brüsszeltől távol home office-oztak, valakik szisztematikusan végiglopták az irodáikat.

A választást szerdán egy csomó helyen meg kellett ismételni Szerbiában, így a monarchisták éppen megugorhatták a 3 százalékos küszöböt.

Ha csak nem változnak nagyot az órákkal az urnazárás előtt lehozott részeredmények, Vlagyimir Putyin élete végéig hatalmon maradhat.

A Facebook és társai vagy elfogadják a nekik megalkotott török szabályokat, vagy elzavarják őket az országból.

Sokan használják már jegyvásárlásra a MÁV-appot, de eddig volt egy nagy hátránya: csak belföldön lehetett vele vonatjegyet váltani.

Telitalálatnak bizonyult a cseh magán-vasúttársaság közvetlen járata a horvát tengerpartra: már 30 ezernél is több jegyet adtak el a vonatokra.

Arra mondták ezt az oroszok, hogy az USA szeretné meghosszabbítani az Iránnal szembeni fegyvereladási embargót az ENSZ-ben, ami október közepén járna le.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás