+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin & Illés Gergő & Kulcsár Árpád
2019. január 30. szerda, 17:28
A Sargentini-jelentés elfogadásával az Európai Parlament megindította a hírhedt hetes cikkelyes eljárást Magyarország ellen. Azóta az ügyben nem történt semmi előrelépés, a képviselők viszont aggódnak az azóta történtek miatt, úgyhogy tartottak egy vitát Magyarországról. Sargentini is felszólalt, a fideszes Gál Kinga nyuszikás viccet mesélt, többen pedig a románokat sürgették, hogy csináljanak valamit. Szürreálisnak hangzik? Olvasd vissza!

Nyomj rendszeresen F5-öt, mert gyakran frissül a cikk!

 

összesen: 27 db | 20 db/oldal

1 2

Melnaia Ciot volt az első felszólaló Románia soros EU-elnöksége jegyében: a román kormány EU-ügyi államtitkára elmondta, hogy a közös értékek, mint a szabadság, demokrácia, egyenlőség és az emberi jogok fontos sarokkövei az Uniónak, ezeket az intézményeknek meg kell védeniük.

 

Azt mondta, hogy a román elnökség számára a jogállamiság nagyon fontos, ahogy az Uniónak is.

 

Elmondta, hogy a Tanács megkapta Magyarország írásos válaszát, egyelőre azonban még csak egyszer beszéltek róla, de nagyon komolyan veszik a problémát a Tanácsban, és értesítik majd a Parlamentet, amint előrébbjutottak.

Bakó Bea

Nincs tömeges érdeklődés
2019. január 30. 17:53

Az Európai Parlament élő közvetítése alapján a padsorok eléggé foghíjasak az EP brüsszeli üléstermében – kivételesen nem Strasbourgban tartják a plenáris ülést. Láthatóan többen hiányoznak, mint ahányan jelen vannak. Nemsokára a magyar jogállamiságról szóló napirendi pont következik.

 

A Miniszterelnöki Kabinetiroda által üzemeltetett – így a kormány álláspontját visszhangozó – About Hungary portálon Kovács Zoltán kormányszóvivő egészen fantasztikus cikkben elemzi, miért is nem vesz részt a magyar fél az EP-vitán. Mi csak kommentár nélkül idéznénk magyarra fordítva a legjobb mondatokat:
 

  • „Az Európai Parlament legutóbbi döntéseivel – melyben megháromszorozta a civil szervezeteknek folyósított EU-támogatásokat (ezzel megvalósítva a Soros-terv hatodik pontját), a jogállamiság feltételeként jelölte ki az illegálisok befogadását és nyíltan szankcionálja az illegális migráció ellen felszólaló országokat – átlépett egy vörös vonalat. Ezzel a bevándorláspárti, liberális baloldal puszta kampányeszközévé vált.”
     
  • „Ez a vita nem Magyarországról, vagy a jogállamiság magyarországi helyzetéről szól, ezért a részvételünkkel nem fogunk megtisztelni egy egyszerű migrációpárti kampányeseményt. Lássunk világosan: semmi, semmilyen új esemény nem történt, mely indokolná azt, hogy Magyarországot újból az EP napirendjére tűzzék.”
     
  • „A magyar kormány nem fogja jelenlétével legitimálni a Soros György, és migrációpárti hadseregének érdekeit szolgáló EP-vitát.”

Tanja Fajon szlovén szocdem EP-képviselő hozta fel elfogadhatatlan példaként Varju László ügyét, akit egy csoport biztonsági őr tepert le az MTVA-székházban, ahonnan végül mentő vitte el. Egyébként még nem kezdődött el a Magyarországról szóló vita az EP plenáris ülésén, mindez a megválasztott képviselőkkel szembeni gyűlölet és erőszak elleni harc kapcsán hangzott el.

A 2014-ben eredetileg a Jobbik listájáról bejutott, mostanában az Európai Parlamentben inkább a magyar kormány álláspontját képviselő Morvai felmutatott egy képet a francia sárgamellényesek súlyosan megsérült prominenséről, mondván, Magyarország helyett inkább a francia hatóságok durva fellépésével kellene foglalkozni, mert az sokkal súlyosabb, mint a magyar helyzet.

 

Bakó Bea

Mi lesz ma? Vita igen, szavazás nem
2019. január 30. 17:35

Érdemi döntés a továbbiakról ma biztos nem lesz, hiszen most az uniós minisztereket tömörítő Tanácson van a sor, hogy kimondja, fennáll-e az uniós alapértékek „súlyos megsértésének az egyértelmű veszélye” Magyarországon. (Beszédes, hogy a Lengyelországgal szemben kilenc hónappal korábban megkezdődött eljárásban sem jutott még el odáig a Tanács, hogy döntést hozzon.)

A Tanács napirendjét  2019 első félévében a soros elnök Románia határozza meg. Mivel a bíróságok függetlenségét és a korrupció hatékony üldözését veszélyeztető igazságügyi reform miatt könnyen lehet, hogy Románia lesz a következő „áldozata” a hírhedt hetes cikknek, nem túl valószínű, hogy igyekeznének másokat szívatni ezzel – hátha akkor majd őket se szívatják annyira, ha odakerül a sor. Mindenesetre Macron francia elnök egyik minisztere már noszogatta a románokat, hogy pörgessék fel a Magyarországi hetes cikkes eljárást, és még februárban vegyék napirendre az ügyet – miközben

 

a magyar kormány célja nyilván az, hogy az EP-választásig ne legyen még csak érdemi meghallgatás sem a 7-es cikkely ügyében.

 

A magyar kormány időhúzási törekvéseit mindenképpen segíti, hogy nem egyértelmű, hogy jogszerűen fogadta-e el az  Európai Parlament szeptemberben a hetes cikket elindító Sargentini-jelentést. A szükséges kétharmados többség ugyanis csak úgy lett meg, hogy a tartózkodásokat nem számolták be. Általában az EP-szavazásoknál nem is kell ezeket beszámítani, de a hetes cikkes eljárás különlegesnek számít, a Fidesz pedig ügyesen belekapaszkodott ebbe a szalmaszálba, és arra hivatkoznak, hogy érvénytelen az egész szavazás, így pedig jogalapja sincs annak, hogy a Tanács további döntést hozzon. Az ügy egyelőre az Európai Bíróság előtt van, és ha az EU – illetve a román soros elnökség – komolyan akarja venni a jogállamiságot, pláne egy jogállamiságról szóló eljárásban, akkor bizony érdemes lesz bevárni a döntést.

Bukovics Martin

Az előzmények
2019. január 30. 17:28

Tavaly szeptember 12-én szavazta meg az Európai Parlament a Magyarország elleni 7-es cikkelyes szankciós eljárás megindítását a Fideszt is tagjai között tudó jobbközép Európai Néppárt nagy részének voksaival. (A Néppárt frakcióvezetője, egyben EP-választási csúcsjelöltje azóta közölte a sajtóval, hogy nem Orbán Viktor, hanem kimondottan Magyarország ellen szólt a szavazata.)

A Sargentini-jelentést (amit mi is kiveséztünk itt) 448 képviselő támogatta, 197 ellenezte, 48 tartózkodott. A szavazást plenáris vita előzte meg, ezt az Azonnalin percről percre követtük a strasbourgi helyszínről, méterekkel az EP-képviselők feje fölötti sajtópáholyból.

Ilyen szavazásra még soha nem volt példa az Európai Unió történetében: első ízben kérte az Európai Parlament a tagállami miniszterekből álló Tanácstól, hogy foglaljon állást arról, fennáll-e egy tagállamban ezen értékek megsértésének súlyos kockázata. (Lengyelországgal szemben már korábban indult egy ilyen eljárás, de azt nem a képviselők indították, hanem az Európai Bizottság.) Itt részletesen el is magyaráztuk, milyen lépések követik az EP-beli szavazást.

A mai plenáris ülés az Európai Parlament másik helyszínén, Brüsszelben lesz: az EP-képviselők a szeptember óta eltelt időszak magyarországi vitatják meg az Európai Bizottság, valamint a Tanács román elnökségének részvételével. Több képviselő aggasztónak találja a legújabb fejleményeket, köztük az úgynevezett rabszolgatörvényt és a CEU távozását, a magyar kormány viszont nem hajlandó részt venni a vitán, mivel „választási kampányba illő színjátéknak” tartják.

összesen: 27 db | 20 db/oldal

1 2
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A liberálisok nagy reménysége túlélte az elmúlt hónapok botrányait, de második ciklusában már sokkal kisebb mozgástere lesz, mint eddig.

Az amerikai újság szerint a Fehér Házban többen is kézzel-lábbal tiltakoztak az Orbán-Trump találkozó ellen, és épp az történt, amitől féltek.

A tavalyi Győrkőcfesztivál meghívója illusztrálja, miért hozhat majd érdekes helyzeteket, ha Borkai Zsolt marad Győr polgármestere.

„Kompromittáló felvételek” kerültek róla elő, „botrányba keveredett” – ennyit tudhatnak csak a Kisalföld olvasói a győri polgármester ügyéről.

Orosz kémek kibertámadásokat hajtottak végre cseh célpontok és a környező országok ellen, lekapcsolták őket.

Művésznevén Rico Racks öt évig nem rappelhet a drogozásról.

Jean Nouvel, a komplexum tervezéséért felelős építésztől több, mint ötvenmilliárd forintot követel a Filharmónia menedzsmentje.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Az olasz büszkeség napján ezen kívül a legfontosabb kérdést is feltettük, amit Rómában érdemes. Videó, felirattal!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Bernie visszatért – zengte a több, mint húszezres tömeg. Helyszíni képriport a Queensbridge Parkból!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás