+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin & Illés Gergő & Kulcsár Árpád
2019. január 30. szerda, 17:28
A Sargentini-jelentés elfogadásával az Európai Parlament megindította a hírhedt hetes cikkelyes eljárást Magyarország ellen. Azóta az ügyben nem történt semmi előrelépés, a képviselők viszont aggódnak az azóta történtek miatt, úgyhogy tartottak egy vitát Magyarországról. Sargentini is felszólalt, a fideszes Gál Kinga nyuszikás viccet mesélt, többen pedig a románokat sürgették, hogy csináljanak valamit. Szürreálisnak hangzik? Olvasd vissza!

Nyomj rendszeresen F5-öt, mert gyakran frissül a cikk!

 

összesen: 27 db | 20 db/oldal

1 2

Melnaia Ciot volt az első felszólaló Románia soros EU-elnöksége jegyében: a román kormány EU-ügyi államtitkára elmondta, hogy a közös értékek, mint a szabadság, demokrácia, egyenlőség és az emberi jogok fontos sarokkövei az Uniónak, ezeket az intézményeknek meg kell védeniük.

 

Azt mondta, hogy a román elnökség számára a jogállamiság nagyon fontos, ahogy az Uniónak is.

 

Elmondta, hogy a Tanács megkapta Magyarország írásos válaszát, egyelőre azonban még csak egyszer beszéltek róla, de nagyon komolyan veszik a problémát a Tanácsban, és értesítik majd a Parlamentet, amint előrébbjutottak.

Bakó Bea

Nincs tömeges érdeklődés
2019. január 30. 17:53

Az Európai Parlament élő közvetítése alapján a padsorok eléggé foghíjasak az EP brüsszeli üléstermében – kivételesen nem Strasbourgban tartják a plenáris ülést. Láthatóan többen hiányoznak, mint ahányan jelen vannak. Nemsokára a magyar jogállamiságról szóló napirendi pont következik.

 

A Miniszterelnöki Kabinetiroda által üzemeltetett – így a kormány álláspontját visszhangozó – About Hungary portálon Kovács Zoltán kormányszóvivő egészen fantasztikus cikkben elemzi, miért is nem vesz részt a magyar fél az EP-vitán. Mi csak kommentár nélkül idéznénk magyarra fordítva a legjobb mondatokat:
 

  • „Az Európai Parlament legutóbbi döntéseivel – melyben megháromszorozta a civil szervezeteknek folyósított EU-támogatásokat (ezzel megvalósítva a Soros-terv hatodik pontját), a jogállamiság feltételeként jelölte ki az illegálisok befogadását és nyíltan szankcionálja az illegális migráció ellen felszólaló országokat – átlépett egy vörös vonalat. Ezzel a bevándorláspárti, liberális baloldal puszta kampányeszközévé vált.”
     
  • „Ez a vita nem Magyarországról, vagy a jogállamiság magyarországi helyzetéről szól, ezért a részvételünkkel nem fogunk megtisztelni egy egyszerű migrációpárti kampányeseményt. Lássunk világosan: semmi, semmilyen új esemény nem történt, mely indokolná azt, hogy Magyarországot újból az EP napirendjére tűzzék.”
     
  • „A magyar kormány nem fogja jelenlétével legitimálni a Soros György, és migrációpárti hadseregének érdekeit szolgáló EP-vitát.”

Tanja Fajon szlovén szocdem EP-képviselő hozta fel elfogadhatatlan példaként Varju László ügyét, akit egy csoport biztonsági őr tepert le az MTVA-székházban, ahonnan végül mentő vitte el. Egyébként még nem kezdődött el a Magyarországról szóló vita az EP plenáris ülésén, mindez a megválasztott képviselőkkel szembeni gyűlölet és erőszak elleni harc kapcsán hangzott el.

A 2014-ben eredetileg a Jobbik listájáról bejutott, mostanában az Európai Parlamentben inkább a magyar kormány álláspontját képviselő Morvai felmutatott egy képet a francia sárgamellényesek súlyosan megsérült prominenséről, mondván, Magyarország helyett inkább a francia hatóságok durva fellépésével kellene foglalkozni, mert az sokkal súlyosabb, mint a magyar helyzet.

 

Bakó Bea

Mi lesz ma? Vita igen, szavazás nem
2019. január 30. 17:35

Érdemi döntés a továbbiakról ma biztos nem lesz, hiszen most az uniós minisztereket tömörítő Tanácson van a sor, hogy kimondja, fennáll-e az uniós alapértékek „súlyos megsértésének az egyértelmű veszélye” Magyarországon. (Beszédes, hogy a Lengyelországgal szemben kilenc hónappal korábban megkezdődött eljárásban sem jutott még el odáig a Tanács, hogy döntést hozzon.)

A Tanács napirendjét  2019 első félévében a soros elnök Románia határozza meg. Mivel a bíróságok függetlenségét és a korrupció hatékony üldözését veszélyeztető igazságügyi reform miatt könnyen lehet, hogy Románia lesz a következő „áldozata” a hírhedt hetes cikknek, nem túl valószínű, hogy igyekeznének másokat szívatni ezzel – hátha akkor majd őket se szívatják annyira, ha odakerül a sor. Mindenesetre Macron francia elnök egyik minisztere már noszogatta a románokat, hogy pörgessék fel a Magyarországi hetes cikkes eljárást, és még februárban vegyék napirendre az ügyet – miközben

 

a magyar kormány célja nyilván az, hogy az EP-választásig ne legyen még csak érdemi meghallgatás sem a 7-es cikkely ügyében.

 

A magyar kormány időhúzási törekvéseit mindenképpen segíti, hogy nem egyértelmű, hogy jogszerűen fogadta-e el az  Európai Parlament szeptemberben a hetes cikket elindító Sargentini-jelentést. A szükséges kétharmados többség ugyanis csak úgy lett meg, hogy a tartózkodásokat nem számolták be. Általában az EP-szavazásoknál nem is kell ezeket beszámítani, de a hetes cikkes eljárás különlegesnek számít, a Fidesz pedig ügyesen belekapaszkodott ebbe a szalmaszálba, és arra hivatkoznak, hogy érvénytelen az egész szavazás, így pedig jogalapja sincs annak, hogy a Tanács további döntést hozzon. Az ügy egyelőre az Európai Bíróság előtt van, és ha az EU – illetve a román soros elnökség – komolyan akarja venni a jogállamiságot, pláne egy jogállamiságról szóló eljárásban, akkor bizony érdemes lesz bevárni a döntést.

Bukovics Martin

Az előzmények
2019. január 30. 17:28

Tavaly szeptember 12-én szavazta meg az Európai Parlament a Magyarország elleni 7-es cikkelyes szankciós eljárás megindítását a Fideszt is tagjai között tudó jobbközép Európai Néppárt nagy részének voksaival. (A Néppárt frakcióvezetője, egyben EP-választási csúcsjelöltje azóta közölte a sajtóval, hogy nem Orbán Viktor, hanem kimondottan Magyarország ellen szólt a szavazata.)

A Sargentini-jelentést (amit mi is kiveséztünk itt) 448 képviselő támogatta, 197 ellenezte, 48 tartózkodott. A szavazást plenáris vita előzte meg, ezt az Azonnalin percről percre követtük a strasbourgi helyszínről, méterekkel az EP-képviselők feje fölötti sajtópáholyból.

Ilyen szavazásra még soha nem volt példa az Európai Unió történetében: első ízben kérte az Európai Parlament a tagállami miniszterekből álló Tanácstól, hogy foglaljon állást arról, fennáll-e egy tagállamban ezen értékek megsértésének súlyos kockázata. (Lengyelországgal szemben már korábban indult egy ilyen eljárás, de azt nem a képviselők indították, hanem az Európai Bizottság.) Itt részletesen el is magyaráztuk, milyen lépések követik az EP-beli szavazást.

A mai plenáris ülés az Európai Parlament másik helyszínén, Brüsszelben lesz: az EP-képviselők a szeptember óta eltelt időszak magyarországi vitatják meg az Európai Bizottság, valamint a Tanács román elnökségének részvételével. Több képviselő aggasztónak találja a legújabb fejleményeket, köztük az úgynevezett rabszolgatörvényt és a CEU távozását, a magyar kormány viszont nem hajlandó részt venni a vitán, mivel „választási kampányba illő színjátéknak” tartják.

összesen: 27 db | 20 db/oldal

1 2
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Boszniában született német író, Saša Stanišić frankfurti beszédében bírálta Handkét.

Ez úgy sikerült Csorbai Ferencnek, hogy ellenfele, a fideszes Szekó József a kampány közben meghalt. Csorbai pártja, az MSZP egyhetes nyilatkozattal válaszolt a morális kérdésre.

Borkai Zsolt a szexbotránya óta másodszor szólalt meg. Kérdésekre nem válaszolt.

Kilenc méter mély kútba esett egy kecske a fővárosban, tűzoltók kellettek a megmentéséhez. Videós cukiságkontent a politikába belefáradt olvasóknak!

Zelenszkij elnöksége óta az orosz és az ukrán közvélemény is pozitívabban tekint a másik országra, amellyel de facto egyébként háborúban áll.

És azt, hogy egy csomó nagyvárosban tarolt az ellenzék? Pedig ott van, csak keresni kell.

Azzal, hogy két női jelöltet is megbuktatott az Európai Parlament, felborult az új bizottságban a nemi egyensúly. Szerinted ki legyen a magyar női jelölt? Szavazz!

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás