+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin & Illés Gergő & Kulcsár Árpád
2019. január 30. szerda, 17:28
A Sargentini-jelentés elfogadásával az Európai Parlament megindította a hírhedt hetes cikkelyes eljárást Magyarország ellen. Azóta az ügyben nem történt semmi előrelépés, a képviselők viszont aggódnak az azóta történtek miatt, úgyhogy tartottak egy vitát Magyarországról. Sargentini is felszólalt, a fideszes Gál Kinga nyuszikás viccet mesélt, többen pedig a románokat sürgették, hogy csináljanak valamit. Szürreálisnak hangzik? Olvasd vissza!

Nyomj rendszeresen F5-öt, mert gyakran frissül a cikk!

 

összesen: 27 db | 20 db/oldal

1 2

Melnaia Ciot volt az első felszólaló Románia soros EU-elnöksége jegyében: a román kormány EU-ügyi államtitkára elmondta, hogy a közös értékek, mint a szabadság, demokrácia, egyenlőség és az emberi jogok fontos sarokkövei az Uniónak, ezeket az intézményeknek meg kell védeniük.

 

Azt mondta, hogy a román elnökség számára a jogállamiság nagyon fontos, ahogy az Uniónak is.

 

Elmondta, hogy a Tanács megkapta Magyarország írásos válaszát, egyelőre azonban még csak egyszer beszéltek róla, de nagyon komolyan veszik a problémát a Tanácsban, és értesítik majd a Parlamentet, amint előrébbjutottak.

Bakó Bea

Nincs tömeges érdeklődés
2019. január 30. 17:53

Az Európai Parlament élő közvetítése alapján a padsorok eléggé foghíjasak az EP brüsszeli üléstermében – kivételesen nem Strasbourgban tartják a plenáris ülést. Láthatóan többen hiányoznak, mint ahányan jelen vannak. Nemsokára a magyar jogállamiságról szóló napirendi pont következik.

 

A Miniszterelnöki Kabinetiroda által üzemeltetett – így a kormány álláspontját visszhangozó – About Hungary portálon Kovács Zoltán kormányszóvivő egészen fantasztikus cikkben elemzi, miért is nem vesz részt a magyar fél az EP-vitán. Mi csak kommentár nélkül idéznénk magyarra fordítva a legjobb mondatokat:
 

  • „Az Európai Parlament legutóbbi döntéseivel – melyben megháromszorozta a civil szervezeteknek folyósított EU-támogatásokat (ezzel megvalósítva a Soros-terv hatodik pontját), a jogállamiság feltételeként jelölte ki az illegálisok befogadását és nyíltan szankcionálja az illegális migráció ellen felszólaló országokat – átlépett egy vörös vonalat. Ezzel a bevándorláspárti, liberális baloldal puszta kampányeszközévé vált.”
     
  • „Ez a vita nem Magyarországról, vagy a jogállamiság magyarországi helyzetéről szól, ezért a részvételünkkel nem fogunk megtisztelni egy egyszerű migrációpárti kampányeseményt. Lássunk világosan: semmi, semmilyen új esemény nem történt, mely indokolná azt, hogy Magyarországot újból az EP napirendjére tűzzék.”
     
  • „A magyar kormány nem fogja jelenlétével legitimálni a Soros György, és migrációpárti hadseregének érdekeit szolgáló EP-vitát.”

Tanja Fajon szlovén szocdem EP-képviselő hozta fel elfogadhatatlan példaként Varju László ügyét, akit egy csoport biztonsági őr tepert le az MTVA-székházban, ahonnan végül mentő vitte el. Egyébként még nem kezdődött el a Magyarországról szóló vita az EP plenáris ülésén, mindez a megválasztott képviselőkkel szembeni gyűlölet és erőszak elleni harc kapcsán hangzott el.

A 2014-ben eredetileg a Jobbik listájáról bejutott, mostanában az Európai Parlamentben inkább a magyar kormány álláspontját képviselő Morvai felmutatott egy képet a francia sárgamellényesek súlyosan megsérült prominenséről, mondván, Magyarország helyett inkább a francia hatóságok durva fellépésével kellene foglalkozni, mert az sokkal súlyosabb, mint a magyar helyzet.

 

Bakó Bea

Mi lesz ma? Vita igen, szavazás nem
2019. január 30. 17:35

Érdemi döntés a továbbiakról ma biztos nem lesz, hiszen most az uniós minisztereket tömörítő Tanácson van a sor, hogy kimondja, fennáll-e az uniós alapértékek „súlyos megsértésének az egyértelmű veszélye” Magyarországon. (Beszédes, hogy a Lengyelországgal szemben kilenc hónappal korábban megkezdődött eljárásban sem jutott még el odáig a Tanács, hogy döntést hozzon.)

A Tanács napirendjét  2019 első félévében a soros elnök Románia határozza meg. Mivel a bíróságok függetlenségét és a korrupció hatékony üldözését veszélyeztető igazságügyi reform miatt könnyen lehet, hogy Románia lesz a következő „áldozata” a hírhedt hetes cikknek, nem túl valószínű, hogy igyekeznének másokat szívatni ezzel – hátha akkor majd őket se szívatják annyira, ha odakerül a sor. Mindenesetre Macron francia elnök egyik minisztere már noszogatta a románokat, hogy pörgessék fel a Magyarországi hetes cikkes eljárást, és még februárban vegyék napirendre az ügyet – miközben

 

a magyar kormány célja nyilván az, hogy az EP-választásig ne legyen még csak érdemi meghallgatás sem a 7-es cikkely ügyében.

 

A magyar kormány időhúzási törekvéseit mindenképpen segíti, hogy nem egyértelmű, hogy jogszerűen fogadta-e el az  Európai Parlament szeptemberben a hetes cikket elindító Sargentini-jelentést. A szükséges kétharmados többség ugyanis csak úgy lett meg, hogy a tartózkodásokat nem számolták be. Általában az EP-szavazásoknál nem is kell ezeket beszámítani, de a hetes cikkes eljárás különlegesnek számít, a Fidesz pedig ügyesen belekapaszkodott ebbe a szalmaszálba, és arra hivatkoznak, hogy érvénytelen az egész szavazás, így pedig jogalapja sincs annak, hogy a Tanács további döntést hozzon. Az ügy egyelőre az Európai Bíróság előtt van, és ha az EU – illetve a román soros elnökség – komolyan akarja venni a jogállamiságot, pláne egy jogállamiságról szóló eljárásban, akkor bizony érdemes lesz bevárni a döntést.

Bukovics Martin

Az előzmények
2019. január 30. 17:28

Tavaly szeptember 12-én szavazta meg az Európai Parlament a Magyarország elleni 7-es cikkelyes szankciós eljárás megindítását a Fideszt is tagjai között tudó jobbközép Európai Néppárt nagy részének voksaival. (A Néppárt frakcióvezetője, egyben EP-választási csúcsjelöltje azóta közölte a sajtóval, hogy nem Orbán Viktor, hanem kimondottan Magyarország ellen szólt a szavazata.)

A Sargentini-jelentést (amit mi is kiveséztünk itt) 448 képviselő támogatta, 197 ellenezte, 48 tartózkodott. A szavazást plenáris vita előzte meg, ezt az Azonnalin percről percre követtük a strasbourgi helyszínről, méterekkel az EP-képviselők feje fölötti sajtópáholyból.

Ilyen szavazásra még soha nem volt példa az Európai Unió történetében: első ízben kérte az Európai Parlament a tagállami miniszterekből álló Tanácstól, hogy foglaljon állást arról, fennáll-e egy tagállamban ezen értékek megsértésének súlyos kockázata. (Lengyelországgal szemben már korábban indult egy ilyen eljárás, de azt nem a képviselők indították, hanem az Európai Bizottság.) Itt részletesen el is magyaráztuk, milyen lépések követik az EP-beli szavazást.

A mai plenáris ülés az Európai Parlament másik helyszínén, Brüsszelben lesz: az EP-képviselők a szeptember óta eltelt időszak magyarországi vitatják meg az Európai Bizottság, valamint a Tanács román elnökségének részvételével. Több képviselő aggasztónak találja a legújabb fejleményeket, köztük az úgynevezett rabszolgatörvényt és a CEU távozását, a magyar kormány viszont nem hajlandó részt venni a vitán, mivel „választási kampányba illő színjátéknak” tartják.

összesen: 27 db | 20 db/oldal

1 2
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nélkülük pedig a bajor néppárti Spitzenkandidatnak biztosan nem lesz többsége. Felpörgött az európai uniós politika!

Ez a szemétmennyiség csak a jéghegy csúcsa, hiszen az elmúlt hetek áradásai ennél jóval több hulladékot terítettek szét a folyó hullámterében. Fényképek!

Kelly Knight Craft szembement az eddigi amerikai kommunikációval, pedig sok pénze van szénbányászatból.

Most, hogy a Kvartal 95 alapítója maga lett Ukrajna elnöke, a stúdiónak találnia kell valakit, aki parodizálja majd. Ki tudja, akár még te is lehetsz az!

Tovább növelte előnyét a brit Konzervatívok vezetéséért vívott harcban a londoni expolgármester, a vitába új színt vivő Rory Stewart kiesett.

A hét kérdése

Kálmán Olga? Karácsony Gergely? Kerpel-Fronius Gábor? Ez a hét kérdése, szavazz!

Azért ide elnéznénk

Buda mellett, és még mindig van rá jegy! Június 19-22.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás