+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin & Illés Gergő & Kulcsár Árpád
2019. január 30. szerda, 17:28
A Sargentini-jelentés elfogadásával az Európai Parlament megindította a hírhedt hetes cikkelyes eljárást Magyarország ellen. Azóta az ügyben nem történt semmi előrelépés, a képviselők viszont aggódnak az azóta történtek miatt, úgyhogy tartottak egy vitát Magyarországról. Sargentini is felszólalt, a fideszes Gál Kinga nyuszikás viccet mesélt, többen pedig a románokat sürgették, hogy csináljanak valamit. Szürreálisnak hangzik? Olvasd vissza!

Nyomj rendszeresen F5-öt, mert gyakran frissül a cikk!

 

összesen: 27 db | 20 db/oldal

1 2

Melnaia Ciot volt az első felszólaló Románia soros EU-elnöksége jegyében: a román kormány EU-ügyi államtitkára elmondta, hogy a közös értékek, mint a szabadság, demokrácia, egyenlőség és az emberi jogok fontos sarokkövei az Uniónak, ezeket az intézményeknek meg kell védeniük.

 

Azt mondta, hogy a román elnökség számára a jogállamiság nagyon fontos, ahogy az Uniónak is.

 

Elmondta, hogy a Tanács megkapta Magyarország írásos válaszát, egyelőre azonban még csak egyszer beszéltek róla, de nagyon komolyan veszik a problémát a Tanácsban, és értesítik majd a Parlamentet, amint előrébbjutottak.

Bakó Bea

Nincs tömeges érdeklődés
2019. január 30. 17:53

Az Európai Parlament élő közvetítése alapján a padsorok eléggé foghíjasak az EP brüsszeli üléstermében – kivételesen nem Strasbourgban tartják a plenáris ülést. Láthatóan többen hiányoznak, mint ahányan jelen vannak. Nemsokára a magyar jogállamiságról szóló napirendi pont következik.

 

A Miniszterelnöki Kabinetiroda által üzemeltetett – így a kormány álláspontját visszhangozó – About Hungary portálon Kovács Zoltán kormányszóvivő egészen fantasztikus cikkben elemzi, miért is nem vesz részt a magyar fél az EP-vitán. Mi csak kommentár nélkül idéznénk magyarra fordítva a legjobb mondatokat:
 

  • „Az Európai Parlament legutóbbi döntéseivel – melyben megháromszorozta a civil szervezeteknek folyósított EU-támogatásokat (ezzel megvalósítva a Soros-terv hatodik pontját), a jogállamiság feltételeként jelölte ki az illegálisok befogadását és nyíltan szankcionálja az illegális migráció ellen felszólaló országokat – átlépett egy vörös vonalat. Ezzel a bevándorláspárti, liberális baloldal puszta kampányeszközévé vált.”
     
  • „Ez a vita nem Magyarországról, vagy a jogállamiság magyarországi helyzetéről szól, ezért a részvételünkkel nem fogunk megtisztelni egy egyszerű migrációpárti kampányeseményt. Lássunk világosan: semmi, semmilyen új esemény nem történt, mely indokolná azt, hogy Magyarországot újból az EP napirendjére tűzzék.”
     
  • „A magyar kormány nem fogja jelenlétével legitimálni a Soros György, és migrációpárti hadseregének érdekeit szolgáló EP-vitát.”

Tanja Fajon szlovén szocdem EP-képviselő hozta fel elfogadhatatlan példaként Varju László ügyét, akit egy csoport biztonsági őr tepert le az MTVA-székházban, ahonnan végül mentő vitte el. Egyébként még nem kezdődött el a Magyarországról szóló vita az EP plenáris ülésén, mindez a megválasztott képviselőkkel szembeni gyűlölet és erőszak elleni harc kapcsán hangzott el.

A 2014-ben eredetileg a Jobbik listájáról bejutott, mostanában az Európai Parlamentben inkább a magyar kormány álláspontját képviselő Morvai felmutatott egy képet a francia sárgamellényesek súlyosan megsérült prominenséről, mondván, Magyarország helyett inkább a francia hatóságok durva fellépésével kellene foglalkozni, mert az sokkal súlyosabb, mint a magyar helyzet.

 

Bakó Bea

Mi lesz ma? Vita igen, szavazás nem
2019. január 30. 17:35

Érdemi döntés a továbbiakról ma biztos nem lesz, hiszen most az uniós minisztereket tömörítő Tanácson van a sor, hogy kimondja, fennáll-e az uniós alapértékek „súlyos megsértésének az egyértelmű veszélye” Magyarországon. (Beszédes, hogy a Lengyelországgal szemben kilenc hónappal korábban megkezdődött eljárásban sem jutott még el odáig a Tanács, hogy döntést hozzon.)

A Tanács napirendjét  2019 első félévében a soros elnök Románia határozza meg. Mivel a bíróságok függetlenségét és a korrupció hatékony üldözését veszélyeztető igazságügyi reform miatt könnyen lehet, hogy Románia lesz a következő „áldozata” a hírhedt hetes cikknek, nem túl valószínű, hogy igyekeznének másokat szívatni ezzel – hátha akkor majd őket se szívatják annyira, ha odakerül a sor. Mindenesetre Macron francia elnök egyik minisztere már noszogatta a románokat, hogy pörgessék fel a Magyarországi hetes cikkes eljárást, és még februárban vegyék napirendre az ügyet – miközben

 

a magyar kormány célja nyilván az, hogy az EP-választásig ne legyen még csak érdemi meghallgatás sem a 7-es cikkely ügyében.

 

A magyar kormány időhúzási törekvéseit mindenképpen segíti, hogy nem egyértelmű, hogy jogszerűen fogadta-e el az  Európai Parlament szeptemberben a hetes cikket elindító Sargentini-jelentést. A szükséges kétharmados többség ugyanis csak úgy lett meg, hogy a tartózkodásokat nem számolták be. Általában az EP-szavazásoknál nem is kell ezeket beszámítani, de a hetes cikkes eljárás különlegesnek számít, a Fidesz pedig ügyesen belekapaszkodott ebbe a szalmaszálba, és arra hivatkoznak, hogy érvénytelen az egész szavazás, így pedig jogalapja sincs annak, hogy a Tanács további döntést hozzon. Az ügy egyelőre az Európai Bíróság előtt van, és ha az EU – illetve a román soros elnökség – komolyan akarja venni a jogállamiságot, pláne egy jogállamiságról szóló eljárásban, akkor bizony érdemes lesz bevárni a döntést.

Bukovics Martin

Az előzmények
2019. január 30. 17:28

Tavaly szeptember 12-én szavazta meg az Európai Parlament a Magyarország elleni 7-es cikkelyes szankciós eljárás megindítását a Fideszt is tagjai között tudó jobbközép Európai Néppárt nagy részének voksaival. (A Néppárt frakcióvezetője, egyben EP-választási csúcsjelöltje azóta közölte a sajtóval, hogy nem Orbán Viktor, hanem kimondottan Magyarország ellen szólt a szavazata.)

A Sargentini-jelentést (amit mi is kiveséztünk itt) 448 képviselő támogatta, 197 ellenezte, 48 tartózkodott. A szavazást plenáris vita előzte meg, ezt az Azonnalin percről percre követtük a strasbourgi helyszínről, méterekkel az EP-képviselők feje fölötti sajtópáholyból.

Ilyen szavazásra még soha nem volt példa az Európai Unió történetében: első ízben kérte az Európai Parlament a tagállami miniszterekből álló Tanácstól, hogy foglaljon állást arról, fennáll-e egy tagállamban ezen értékek megsértésének súlyos kockázata. (Lengyelországgal szemben már korábban indult egy ilyen eljárás, de azt nem a képviselők indították, hanem az Európai Bizottság.) Itt részletesen el is magyaráztuk, milyen lépések követik az EP-beli szavazást.

A mai plenáris ülés az Európai Parlament másik helyszínén, Brüsszelben lesz: az EP-képviselők a szeptember óta eltelt időszak magyarországi vitatják meg az Európai Bizottság, valamint a Tanács román elnökségének részvételével. Több képviselő aggasztónak találja a legújabb fejleményeket, köztük az úgynevezett rabszolgatörvényt és a CEU távozását, a magyar kormány viszont nem hajlandó részt venni a vitán, mivel „választási kampányba illő színjátéknak” tartják.

összesen: 27 db | 20 db/oldal

1 2
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Jobboldali-liberális, vagy baloldali-nacionalista vezetése lesz Szlovákiának? Lesz-e továbbra is magyar képviselet? Szlovákia szombaton eldönti mindezt, mi pedig mutatjuk, melyik párt hogyan kampányol.

Ki képviselje a felvidéki magyarokat? Szavazz!

Tesznek-e óvintézkedéseket? És mit csinálnak, ha betegen akarnak szobát kérni náluk? Megkérdeztük!

Az uniós büdzsére vonatkozóan mondta ezt a Momentum-elnök, akit az ellenzéki kerekasztalt hirdető sajtótájékoztatóján arról is kérdeztünk: kinek drukkol a szlovákiai választáson.

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el az Azonnali podcastjában!

Az Irriducibili nem csak egy ultracsoport volt Rómában: a csúcson ők látták el az olasz radikálisokat ruhával, az SS Lazio címerét pedig örökre összekötötték a szélsőjobbal.

A román fővárosban kifejezetten budapesti mintára, teljes összefogással venné át a hatalmat az ottani jobboldali ellenzék. Bemutatjuk a jelöltet.

A hét kérdése

Szombaton új parlamentet választ Szlovákia. Te kinek drukkolsz? Ez a hét kérdése, az Azonnalin te is szavazhatsz!

Azért ide elnéznénk

Moldvai és gyimesi csángó táncház Budán február 29-én.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Melyik demokrata elnökjelölt-aspiráns indul a legjobb esélyekkel Donald Trumppal szemben és mire számíthatunk az amerikai elnökválasztáson? Március 5-én az Aurórában ezekről és a szuperkedd eredményeiről lesz kerekasztal-beszélgetés.

Erről lesz szó március 6-án délután 5-től az ELTE Társadalomtudományi Karán.

Ezt is szerettétek

A Fidesz EP-delegációjának vezetője szerint az EPP-vel szemben ők a nyugodt erőt képviselik, Habonynak és Mészárosnak pedig semmi
köze hozzájuk.

Igor Matovič a szlovák politika elszabadult hajóágyúja, mégis pont ez nyerheti meg neki a választásokat Szlovákiában.

Sokadik kormányzati kísérlet után is él és virul a famaffia. Elmondjuk, miért.

Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. Nem volt ez másképp Helmut Kohl után sem.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás