+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin & Illés Gergő & Kulcsár Árpád
2019. január 30. szerda, 17:28
A Sargentini-jelentés elfogadásával az Európai Parlament megindította a hírhedt hetes cikkelyes eljárást Magyarország ellen. Azóta az ügyben nem történt semmi előrelépés, a képviselők viszont aggódnak az azóta történtek miatt, úgyhogy tartottak egy vitát Magyarországról. Sargentini is felszólalt, a fideszes Gál Kinga nyuszikás viccet mesélt, többen pedig a románokat sürgették, hogy csináljanak valamit. Szürreálisnak hangzik? Olvasd vissza!

Nyomj rendszeresen F5-öt, mert gyakran frissül a cikk!

 

összesen: 27 db | 20 db/oldal

1 2

Illés Gergő

Na tényleg, ennek mi értelme volt?
2019. január 30. 19:02

Vége a vitának, mi pedig csak pislogunk, hogy okosabbak lettünk-e a mai nap után.

Ugyanis az Európai Parlament ülésterme valóban teljesen kihalt volt, a papírformának megfelelően pedig a fideszesek migránsoztak és az ellenzéket szidták, az ellenzékiek pedig látványosan aggódtak a magyar jogállamiságért, Szanyi Tibor például már európai siralomházról beszélt, ami Orbán-rendszer ide, vagy oda, elég erős állítás.

Ha Kovács Zoltánnak igaza volt, és valóban „az Európai Parlament balliberális többsége” szervezte a mai vitát, akkor

 

az üléstermet elnézve nem lennénk az EP bevándorláspárti többségének helyében.

 

Ezzel az üzenettel meg is köszönjük az olvasók figyelmét, és elbúcsúzunk mára, illetve feltesszük a kérdést: ezért minek is kellett vitát szervezni?

Bukovics Martin

Melania Ciot zárja le a vitát az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő román kormány részéről. Újra elmondja, hogy nagyon fontos nekik a jogállamiság, ezért a román EU-elnökség nagy figyelmet fog szentelni a 7-es cikkely ügyének, és ennek során a mostani brüsszeli plenáris vitában tett EP-képviselői felszólalásokat is figyelembe veszi majd. Pragmatikusan fogunk cselekedni – mondta.

Akik azt mondják, hogy nincs itt semmi látnivaló és ez az egész egy politika játszma, Frans Timmermans bizottsági alelnök a vita végén azt mondta: ők a Bizottságban nagyon is specifikus ügyekkel foglalkoznak, és konkrét kérdéseket tesznek fel arról, hogy amit Magyarország csinál, az az EU-joggal összeeygeztethető-e. Például a Stop Soros, vagy a lex CEU. A CEU ügyében nagyon is drasztikusan változott valami, bárki mondja, hogy nincs itt semmi látnivaló. És a kormányzati médiaalapítvány meg a rabszolgatörvény is eléggé konkrét dolgok – mondta.

 

Mindig a demokráciára hivatkozik a magyar kormány, hogy igazolja, hogy nem tartja be az EU-jogot. De az EU nem így működik,

 

érvelt Timmermans. Magyarország szerencsére azt választotta teljesen szabad és szuverén döntéssel, hogy EU-tag lesz. Csodálatos, hogy ezt választotta Magyarország, de ha így döntesz, akkor be is kell tartanod a szerződés szabályait. A Bizottságnak pedig az a dolga, hogy ezt betartassa – mondta a bizottsági alelnök, aki szerint az EU-szerződés nagyon tiszta ezen a ponton főleg a jogállamiság kapcsán: előírja például a hatalmi ágak szétválasztását.

Ez az egész nem a migránsok befogadásáról szól, nem is a kulturális sokszínűségről. Hanem arról, hogy az országokkal be kell tartani, amit szabad és szuverén döntésként vállaltak. Annak, hogy csatlakoztak az EU-hoz, számos haszna van a tagállamok számára, Magyarország is sok támogatást kapott, hogy felzárkózzon. De vannak kötelezettségek is. Az EU-s intézményeknek az a kötelezettsége, hogy egymást és a tagállamokat elszámoltathatóvá tegyék az EU-jog betartásáért. Se több, se kevesebb – zárta Timmermans a felszólalását.

Tőkés László nem mond sok újat a Fidesz-retorikához képest: „ez a balliberális, bevándorláspárti politikai erők célzatos kampányrendezvénye”, mondja, és szerinte a magyar ellenzéki képviselők ennek az előre megírt forgatókönyvnek a leggyalázatosabb szereplői:

 

„Otthon puccsista kísérletekkel, élnek, itt meg denunciálják saját hazájukat. Ne hallgassanak rájuk! Éljen Magyarország, éljen Európa!”

 

A 2014-ben a Fidesz listájáról az EP-be jutó Tőkés László az RMDSZ-es Sógor Csabához hasonlóan papírlapról olvasta fel beszédjét.

 

Deutsch után még egy fideszes képviselő is szót kapott. Az elég frusztráltan felszólaló Gál Kinga rögtön egy viccel kezdte a felszólalását: „Nyuszika, van sapka a fejeden, nincs sapka a fejeden, teljesen mindegy, úgyis hibás vagy, úgyis kapsz a fejedre!”, mivel „ha itt van a magyar miniszterelnök, az a baj, ha nincs itt a miniszterelnök az a baj”.

Gál szerint a képviselők mellőzik a tényeket, kettős mércével mérnek, ugyanis ha nem így tennének, akkor nagyon sok tagállam ellen lehetne még jogállamisági eljárást indítani. „Nagyon jól tudjuk, hogy nem államosították a sajtót Magyarországon és nem zártak be egyetemeket”, mivel a CEU Magyarországon akkreditált képzései továbbra is működhetnek.

Hozzátette: a vita csak „ürügyéül szolgál a Magyarországon zajló frusztrált ellenzéki performansznak”, aminek a támogatottsága egyre fogyatkozik. Ez a vita „az ő nevetséges produkciójuk európai szintre emelése”, tette hozzá.

A fideszes képviselő sem bírta ki migránsozás nélkül, szerinte a bevándorláspárti képviselők azért kezdeményeztek vitát, mert nem akarunk beállni a bevándorlóországok sorába. Végül hozzátette: a magyar állampolgárokat megilleti az a jog, hogy Sargentini asszony végre békén hagyja a magyarokat.

Bukovics Martin

Magyarországnak nagy történelme és hagyományai vannak, és egyszerűen másképp gondolkodnak a magyarok, mint más EU-tagállamokban, mondja Ruža Tomašić horvát konzervatív, az ECR-frakcióban helyet foglaló EP-képviselő: „Az emberek békésen tüntethetnek, véleményt alkothatnak, a kormánynak pedig ezt meg kell nekik engedniük. Minden más ügy a magyar népre tartozik, az EU-nak ebbe nem szabad beleavatkoznia!”

Félinformációkkal járatják le Magyarországot az RMDSZ-es Sógor Csaba szerint. Miért nem azzal foglalkoznak, hogy Romániában a marosvásárhelyi orvosi egyetemet, a MOGYE-t vegzálják, a magyar kart nem akarják létrehozni? – tette fel a kérdést. Az EP hitelessége csorbul szerinte ilyenkor, főleg, ha mindig ugyanazon ország kapcsán merülnek fel ezek a vádak. Nem méltó ez az Európai Parlamenthez – zárta felszólalását az erdélyi képviselő, aki az egészet egy papírlapról olvasta fel.

 

 

Judith Sargentini néppártiakra vonatkozó sürgetése hamar meghallgatásra talált. Christophe Hansen luxembourgi néppárti EP-képviselő szerint Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba. Felidézte Gruevszki befogadását és a CEU elüldözését is. Szerinte most cselekedni kell, és feltette a kérdést a jelenleg Románia vezette Tanácsnak: még mennyi ideig akar várni, hogy szavazzon a hetes cikkről? 

Bukovics Martin

Az EU nem csak közös piacot, hanem értékközösséget is jelent, hívja fel a figyelmet a portugál néppárti Carlos Coelho. A politikus felidézi az utóbbi idők magyarországi történéseit: a Halálcsillag-alapítványt, azaz a jobbos médiumok egybegyúrását, a menekültekkel szembeni embertelen bánásmódot, a CEU Budapestről Bécsbe költözését. Szerinte tenni kell azellen, hogy Orbán példája ragadós legyen: a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság ugyanis nem holmi szép, vasárnapra való szlogenek, hanem olyan eszmék, amiknek megvalósulását nap mint nap ellenőrizni kell.

„Kedves Sargentini kisasszony, legyen kedves körülnézni a teremben. A 751 EP-képviselőből körülbelül egy tucatnyi van jelen, ők is magyarok, tehát hivatalból vannak itt” – kezdte felszólalását a még Jobbik színeiben megválasztott, független EP-képviselő, Morvai Krisztina. A képviselő hozzátette: le kell vonni a konzekvenciát, „senkit nem érdekel a maga szerencsétlenkedése, a próbálkozása, a Magyarország elleni támadása elbukott.” 

Morvai szerint Sargentininek új témát kellene keresnie, például az emberi jogok helyzetét Franciaországban, ahol több sárgamellényes aktivista szemét is kilőtték a francia rendőrök. Morvai rögtön párhuzamot állított a 2006-os magyar atrocitások és Gyurcsány Ferenc, és a Morvai szerint Sargentini kedvenc politikusának számító Emmanuel Macron francia elnök között. 

 

Bukovics Martin

Ingeborg Gräßle, az EP költségvetési bizottságának német kereszténydemokrata, tehát néppárti elnöke kapott szót. (Ő az, aki tavasszal azt mondta az Azonnalinak, hogy az EU-támogatások nem arra valók, hogy jutalomként osztogassák őket a pártembereknek.) Gräßle elmondta: aggódik amiatt, hogy nem tudja megvédeni és garantálni az EU-s források rendes felhasználását Magyarországon, a magyar kormány ugyanis túl keveset, gyakran semmit nem tesz azért, hogy ellenőrizze, tényleg arra költődnek-e el a pénzek, mint amire kéne. A politikus felidézi: a Transparency International legfrissebb korrupciós rangsorán Magyarország egyre rosszabbul szerepel. Szerinte Magyarország többet is tudna, mint most.

Orbán Viktor megfutamodott a mai vitától, mert az EP-kampány részének tartja. Mi lehet fontosabb akár kampányon kívül, akár azon belül, mint az EU alapjait jelentő értékek védelme? – tette fel a kérdést a párbeszédes Jávor Benedek. Mi másról kéne beszélni a kampányban, mint hogy Magyarországon kilenc éve ássák alá a polgároknak az EU-s alapító szerződésekben biztosított jogait? – kérdezte.

Szerinte Magyarországon fénysebességgel romlott a helyzet szeptember óta, kormányzati médiaholdingot alakítottak, az ÁSZ-t ráküldték az ellenzéki pártokra, az egész rendszer mögött „Putyin arcvonásai sejlenek fel”, Magyarország illiberalizálódása pedig egész Európára veszélyt jelent.

Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője a  Fidesz rendszerváltásban betöltött szerepét vetette össze a mai helyzettel, mondván, 

 

az akkori ifjak mára földesurakká és iparbárókká váltak, a gulyáskommunizmus legvidámabb barakkját pedig Európa siralomházává változtatták.

 

Kitért arra is, hogy az MTVA székházában az ős szeme láttára ütlegeltek képviselőket, majd Soros-ügynöknek állították be őket. „Nagyjából ezt tudjuk jelenteni az új rabszolgák új Magyarországáról. Az egyetlen jó hír, hogy a nemzeti ellenállás közben fokozódik” – zárta felszólalását Szanyi.

Balczó Zoltán jobbikos EP-képviselő szerint nem Brüsszelben kéne vitatkozni a magyar kérdésről: Balczó szerint Orbán „hűbéri láncolatot alakított ki”, korrupt rendszert épített ki, lebontja a jogállamot és „kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból”.

Ugyanakkor hozzátette: a Jobbik a legnagyobb ellenzéki párt Magyarországon, a párt a politikai küzdelmét pedig nem Brüsszelben, hanem otthon, a magyar emberekkel együtt, minden alkotmányos eszközt felhasználva vívná meg.

A CEU-ügyön, a kormányzati Halálcsillagon, a rabszolgatörvényen és a közigazgatási bíróságokon kívül a Magyarországról szóló jelentést író Judith Sargentini megemlíti a hajléktalanság kriminalizálását és az elítélt macedón exminiszterelnök Nikola Gruevszki befogadását is felsorolta, mint olyan ügyeket, amelyek miatt a helyzet csak rosszabb lett Magyarországon a jelentése szeptemberi elfogadása óta.

A magyar kormány eközben az időhúzásra játszik – jelentette ki. Elárasztják papírmunkával a tanácsi kollégákat, húzzák az időt, ami nem meglepő – mondta Sargentini. Szerinte a román elnökség feladata, hogy ezt ne hagyja. Azt kéri a román soros elnökségtől, hogy vállalja ezt a felelősséget.

Sargentini azt is felrótta, hogy az Európai Néppártból kevesen jöttek el a vitára, pedig sokan közülük elfogadták a jelentését. Tegyenek is érte, hogy az ügy folytatódjon – zárta rövid felszólalását.

 

Bukovics Martin

Szélsőjobb, szélsőbal
2019. január 30. 18:16

Nem akar a magyar kormány Európai Ügyészséget, neoliberális rendszert építenek, rabszolgatörvény – röviden így érvelt a baloldali GUE/NGL-frakcióban helyet foglaló Marie-Christiane Vergiat amellett, hogy ma még aktuálisabb a 7-es cikkely. A szélsőjobboldali ENF-frakcióban ülő holland Olaf Stuger az őt bírósági tárgyalásra emlékeztető vita helyett sokkal inkább szobrot emelne Orbán Viktornak azért, amiért szerinte a magyar népet képviseli. Meg kéne nézni, van-e erre még keret valahol a költségvetésben, mondja.

Illés Gergő

Ha a kormányból nem is lesz ott senki a vitán, azért lesz, aki megvédje a nagybetűs Magyar Érdeket. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője szólalt fel Frans Timmermans után.

Deutsch szerint „a balliberális többség erőltette az Európai Parlament napirendjére” a magyar kérdést. Szerinte ezzel az EP csak veszekedni akar Magyarországgal, és „támadást indított a magyar emberek ellen”.

A fideszes képviselő szerint a balliberálisok indulatának oka egyértelműen a bevándorlás kérdése, melyben „a magyar emberek elsöprő többsége párthovatartozástól függetlenül egészen mást akar, mint önök”. Deutsch szerint „az EP balliberális többsége” alapvető jognak tekinti a bevándorlást, legalizálná az illegális migrációt, a demográfiai kérdéseket a migrációval orvosolnák, elvennék a tagállamoktól a határvédelem jogát, migránsvízumot vezetnének be, anyagilag támogatják az illegális migrációt szervező NGO-k működését, és a kvótarendszerrel abba is beleszólnának, kivel éljünk együtt.

„Négy hónappal a választások előtt már végképp felesleges a magyarokat bántani”, mivel a választáson majd az európai emberek döntenek, hogy Európa megmaradjon-e az európaiaké – zárta felszólalását a fideszes képviselő.

Kulcsár Árpád

Egy dán konzervatív megvédte Orbánt
2019. január 30. 18:11

„Érdekes, hogy a parlament megint Magyarországgal foglalkozik, ez egy képmutató eljárás, nem ismerem a pontos tartalmát a magyarországi kritikáknak, de az biztos, hogy az EU-ban nem egyformán kezelik az országokat, amikor erőszakkal léptek fel katalán tüntetők ellen, akkor nem szólal fel a plénum, de magyarországi békés tünetések miatt meg gen. Az a baj, hogy ezek az eljárások az európai establishment oldaláról elindulnak, meg akarnak szabadulni Orbántól, Kaczinskytól, mindenkitől, aki nem tetszik a Parlamentnek, holott ezeket az embereket demokratikusan választották meg” – mondta Anders Vsitisen. 

Frans Timmermans bizottsági alelnök leginkább az alapjogok, a korrupció, a romák diszkriminációja és a bíróságok függetlensége miatt aggódik. Felidézte, hogy a Bizottság több, az EU-s értékekkel összefüggő kötelezettségszegési eljárást is indított, a Sargentini-jelentés szeptemberi elfogadása óta is. Külön kitért a Stop Soros csomag miatti eljárásra. Ez a törvénycsomag kriminalizálja a menekültkérelmek beadásának segítését. A múlt héten küldött a Bizottság indokolt véleményt a kormánynak: ha két hónapon belül nem válaszolnak, az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet, figyelmeztetett Timmermans. 

Felidézte a rabszolgatörvényt és az amiatti tüntetéseket is. Mint mondta, most vizsgálják, hogy az EU-s munkaidőirányelvvel összeegyeztethető-e a tövény. A lehetséges lépésekről később döntenek.

Decemberben a CEU arra kényszerült, hogy Bécsbe költözzön, folytatta Timmermans. Példa nélküli az EU történetében, hogy egy EU-tagállamból elüldöztek egy egyetemet, mondta az alelnök, és utalt rá, hogy emiatt is folyamatban van egy kötelezettségszegési eljárás. 

Kitért a kormányközeli gigantikus médiaalapítványra is, amiben több mint négyszáz sajtó- és médiaterméket olvasztottak össze. Külön sérelmezte, hogy a GVH nem tudta vizsgálni a fúziót (mivel azt nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánították).

Végül a bíróságok kapcsán a közigazgatási bíróságokról alkotott decemberi törvényt említette, aminek az elfogadásával meg sem várta a magyar kormány a Velencei Bizottság véleményét. Timmermans hozzátette: a kötelezettségszegési eljárásokon túl ellenőrzik az EU-s pénzek felhasználását is.

Az osztrák SPÖ-s Josef Weidenholzer beszél a balközép pártokat tömörítő S&D-frakció képviseletében. Mint mondja, szeptember óta, a Sargentini-jelentés EP-beli elfogadása óta arra várnak, hogy történjen valami a Magyarország elleni hetes cikkelyes eljárással akár a Tanács, akár a magyar kormány részéről, de nem történt semmi előrelépés. Pedig szükség lenne erre, mert Magyarország egyre inkább látszatdemokráciává válik, mondja a politikus, aki ezért külön megsürgette az EU soros elnökségét betöltő Romániát, hogy lépjen végre.

összesen: 27 db | 20 db/oldal

1 2
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerinte ha valaki a gyerekek testi fenyítéséről vallott nézetei miatt elfordul tőle, az a Fidesz malmára hajtja a vizet.

Válaszul arra, hogy Oroszország nemrég olyan javaslatot tett le az asztalra, ami ismét törvényesnek tartja az ország 1968-as lerohanását.

Egyre többen érdeklődnek az elmúlt napokban az előválasztás, illetve Csáky Attila pornószínész iránt a netes enciklopédián.

Az Európai Néppárt bajor csúcsjelöltje szerint a Spitzenkandidat-rendszer kicsinálása kicsinálja az
európai demokráciát is.

Gordon Brown szerint a hazafiság eszméjét foglyul ejtették a brexitért mindent feláldozni hajlandó toryk.

A hét kérdése

Kálmán Olga? Karácsony Gergely? Kerpel-Fronius Gábor? Ez a hét kérdése, szavazz!

Azért ide elnéznénk

Filmvetítés, majd beszélgetés a román rendszerváltás kérdéseiről június 26-án.

1973 óta először lehet Budapesten legálisan strandolni a Dunában, június 29-én.

Pécsen amúgy is van pár elég menő épület, most pedig még fényfestéssel is felturbózzák őket. Június 27-30.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

A Fidesz-árvák után az EP-választások eredményeit elnézve létrejött a baloldal árváinak tömege is. Ez ma az egyetlen politikai tér, ahol vákuum lett.

Jó-e, ha politizálnak a zenészek akár a számaikban, akár azokon kívül, vagy inkább idegesíti ez a hallgatóságot? Orfűi videó!

Ahogy bajor politikusból német kancellár se tudott még soha lenni, európai bizottsági elnök se lesz talán. De ez nem is lenne baj. Techet Péter véleménye!

Talán rájöttél, hogy csak akkor leszel valaha államtitkár, ha belépsz a Fideszbe vagy a KDNP-be? Az Azonnali kisokosa sokat segít, hogyan csináld!

Twitter megosztás Google+ megosztás