A jognak kell követnie a politikát, mondta a miniszter, majd túlélt egy bizalmi szavazást

Szerző: Techet Péter
2019.01.30. 20:48

Az osztrák szabadságpárti belügyminisztert, aki egy jogelméleti alapigazságot mondott ki, hatodszorra se tudta elmozdítani az ellenzék a bécsi parlamentben.

A jognak kell követnie a politikát, mondta a miniszter, majd túlélt egy bizalmi szavazást

Amint arról az Azonnali egy hosszú jogelméleti elemzésben is beszámolt: Herbert Kickl FPÖ-s osztrák belügyminiszter egy hete kritikák keresztüzében áll, mert egy televíziós műsorban azt mondta, hogy „nem a politikának kell követni a jogot, hanem a jognak a politikát”.

A kijelentés amúgy jogelméletileg teljes mértékben igaz: a jogszabályok nem maguktól, a jogból születnek, hanem politikai döntések révén. A jog mögött a politika áll: az alkotmányt, annak alapján a törvényeket egyértelműen politikai okokból hozzák, tartalmuk is politikai.

Ami miatt a kritika kirobbant, az Kickl kijelentésének kontextusa:

a szélsőjobboldali belügyminiszter ugyanis annak kapcsán tette megjegyzését, hogy szerinte a politika eltérhet a menekültjog területén az Európai Emberi Jogi Egyezménytől.

Mert hát, ugyebár, Kickl szerint a politikai akarat az elsődleges. Bírálói azonban nem vették figyelembe, hogy amikor ők a menekültek jogai mellett állnak ki, szintén egy politikai véleményt képviselnek. Amint maga az Európai Emberi Jogi Egyezmény se az égből hullott alá isteni akaratként, hanem politikai döntések sorában született.

Mindazonáltal Kickl szavai kiverték a biztosítékot, nem csak a baloldali és liberális ellenzék, de számos jogászprofesszor és még Kickl minisztertársa, Josef Moser néppárti igazságügy-miniszter is tiltakozott.

Az ellenzék részéről főleg a jobboldali liberális NEOS (a Momentum osztrák testvérpártja) vitte a prímet: a párt parlamenti képviselője,

Irmgard Griss, aki korábban az osztrák Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, azt mondta, hogy Kicklnek „nincs keresnivalója“ az osztrák politikában a jogfelfogása miatt.

Az egykori legfelsőbb bíró, aki 2016-ban az államfőválasztáson harmadik helyezést ért el független jelöltként, felszólította az Osztrák Néppártot, hogy szabaduljon meg Kickltől.

Éppen ezért a bécsi ellenzék – azaz a szocdemek, a liberális NEOS és az osztrák Schiffer Andrásként leírható Peter Pilz balpopulista „Most!“ pártja – bizalmatlansági indítványt nyújtott be Herbert Kickl ellen. A bécsi parlament mai ülésén azonban – mivel a néppártiak mégsem hallgattak Griss kérésére, és kiálltak a szabadságpárti miniszter mellett – elvetette a bizalmatlansági indítványt.

Kickl nem jelent meg az ülésen,

Sebastian Kurz kancellár pedig annyit mondott csak, hogy nem tudja és kívánja kommentálni, amit Kickl „gondolhatott“. De megnyugtatta az ellenzéket: Ausztriában továbbra is a jog az első,

és az ország nem lép ki az Európai Emberi Jogi Egyezményből.

Kickl hatodszorra él túl bizalmatlansági szavazást. A politikus, aki az FPÖ éceszgéberének számít (ő találta ki a párt idegen- és muzulmánellenes rigmusait), valamint mivel pár szemesztert járt egyetemre, a pártértelmiségi szerepet is viszi, belügyminiszterként már eddig is több botrányba belekeveredett.

Tavaly például a felügyelete alatt álló rendőrséget felhasználva (annak is egy FPÖ-közeli rendőri vezetője által lebonyolított házkutatása révén) szerzett meg olyan adatokat a terrorelhárítástól (BVT), amelyek valójában az FPÖ szélsőjobboldali kapcsolatairól szóltak.

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek