+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. január 30. szerda, 20:48
Az osztrák szabadságpárti belügyminisztert, aki egy jogelméleti alapigazságot mondott ki, hatodszorra se tudta elmozdítani az ellenzék a bécsi parlamentben.

Amint arról az Azonnali egy hosszú jogelméleti elemzésben is beszámolt: Herbert Kickl FPÖ-s osztrák belügyminiszter egy hete kritikák keresztüzében áll, mert egy televíziós műsorban azt mondta, hogy „nem a politikának kell követni a jogot, hanem a jognak a politikát”.

 

A kijelentés amúgy jogelméletileg teljes mértékben igaz: a jogszabályok nem maguktól, a jogból születnek, hanem politikai döntések révén. A jog mögött a politika áll: az alkotmányt, annak alapján a törvényeket egyértelműen politikai okokból hozzák, tartalmuk is politikai.

 

Ami miatt a kritika kirobbant, az Kickl kijelentésének kontextusa:

 

a szélsőjobboldali belügyminiszter ugyanis annak kapcsán tette megjegyzését, hogy szerinte a politika eltérhet a menekültjog területén az Európai Emberi Jogi Egyezménytől.

 

Mert hát, ugyebár, Kickl szerint a politikai akarat az elsődleges. Bírálói azonban nem vették figyelembe, hogy amikor ők a menekültek jogai mellett állnak ki, szintén egy politikai véleményt képviselnek. Amint maga az Európai Emberi Jogi Egyezmény se az égből hullott alá isteni akaratként, hanem politikai döntések sorában született.

 

Mindazonáltal Kickl szavai kiverték a biztosítékot, nem csak a baloldali és liberális ellenzék, de számos jogászprofesszor és még Kickl minisztertársa, Josef Moser néppárti igazságügy-miniszter is tiltakozott.

 

Az ellenzék részéről főleg a jobboldali liberális NEOS (a Momentum osztrák testvérpártja) vitte a prímet: a párt parlamenti képviselője,

 

Irmgard Griss, aki korábban az osztrák Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, azt mondta, hogy Kicklnek „nincs keresnivalója“ az osztrák politikában a jogfelfogása miatt.

 

Az egykori legfelsőbb bíró, aki 2016-ban az államfőválasztáson harmadik helyezést ért el független jelöltként, felszólította az Osztrák Néppártot, hogy szabaduljon meg Kickltől.

 

Éppen ezért a bécsi ellenzék – azaz a szocdemek, a liberális NEOS és az osztrák Schiffer Andrásként leírható Peter Pilz balpopulista „Most!“ pártja – bizalmatlansági indítványt nyújtott be Herbert Kickl ellen. A bécsi parlament mai ülésén azonban – mivel a néppártiak mégsem hallgattak Griss kérésére, és kiálltak a szabadságpárti miniszter mellett – elvetette a bizalmatlansági indítványt.

 

Kickl nem jelent meg az ülésen,

 

Sebastian Kurz kancellár pedig annyit mondott csak, hogy nem tudja és kívánja kommentálni, amit Kickl „gondolhatott“. De megnyugtatta az ellenzéket: Ausztriában továbbra is a jog az első,

 

és az ország nem lép ki az Európai Emberi Jogi Egyezményből.

 

Kickl hatodszorra él túl bizalmatlansági szavazást. A politikus, aki az FPÖ éceszgéberének számít (ő találta ki a párt idegen- és muzulmánellenes rigmusait), valamint mivel pár szemesztert járt egyetemre, a pártértelmiségi szerepet is viszi, belügyminiszterként már eddig is több botrányba belekeveredett.

 

Tavaly például a felügyelete alatt álló rendőrséget felhasználva (annak is egy FPÖ-közeli rendőri vezetője által lebonyolított házkutatása révén) szerzett meg olyan adatokat a terrorelhárítástól (BVT), amelyek valójában az FPÖ szélsőjobboldali kapcsolatairól szóltak.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Örül a „Karácsonyfigyelőnek”, de türelmet kér, viszont már az első napján kihirdeti a klímavészhelyzetet.

A friss Nobel-díjas író karintiai szülőfalujában támadt rá az újságírókra, mert azok Milošević melletti kiállásáról kérdezték.

Lejárt az MSZP ultimátumának határideje, Tóbiás József vissza fogja adni a mandátumát.

Ilyen sem volt még: írek akarnak lenni a britek. A belfasti posták már kifogytak a formanyomtatványokból.

Élesedett a centristák és a baloldaliak vitája: Elizabeth Warrent támadták a centrista jelöltek az egészségügyi tervei miatt. Ez főleg Joe Bidennek használ. De mit remél ettől?

Amikor már úgy tűnt, hogy a kommunisták akarata érvényesül, közbelépett az alkotmánybíróság.

Ez úgy sikerült Csorbai Ferencnek, hogy ellenfele, a fideszes Szekó József a kampány közben meghalt. Csorbai pártja, az MSZP egyhetes nyilatkozattal válaszolt a morális kérdésre.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás