+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. január 28. hétfő, 07:56
A fiatalok körében 10 százalékpontnyival kevesebben támogatják a baloldali pártot, mint egy évvel ezelőtt.

Jelentősen, 10 százalékponttal esett a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt támogatottsága a diákság körében, mivel a baloldali pártvezér továbbra sem hajlandó elkötelezni magát egy brexit előtti újabb népszavazás (egy úgynevezett „Final Say”-referendum) mellett, melyben az állampolgárok véleményt mondhatnának a kilépésről szóló megállapodásról.

 

A fiatalok között még így is domináns a Munkáspárt

 

A Higher Education Policy Institute (HEPI) által készített kutatás – melyet az Independent idézett – arról ír, egyre több parlamenti képviselő támadja azzal Corbynt, hogy az „nem engedne beleszólást a fiatalabb generációnak” a brexit-folyamatba. A népszavazást támogató konzervatív és munkáspárti képviselők arra hivatkoztak, hogy a Munkáspárt elnöke nem támogatja a Final Say népszavazás levezénylését, az ellenzék vezetőjének támogatása nélkül pedig nincs is esély a sikerre; ezért is nem születik parlamenti törvényjavaslat a referendumról.

 

A legutóbbi, 2017 decemberében készített, fiatalok politikai preferenciáiról szóló kutatás azt mutatta, a Munkáspártot a megkérdezettek 62 százaléka támogatná.

 

A mostani kutatással a baloldali párt támogatottsága már „csupán” 52 százalékos.

 

A többi brit párt támogatottsága ezzel szemben még mindig elhanyagolható a fiatalabb korosztály körében: a kormányzó Konzervatívok 14-ről 13 százalékra estek vissza, a maradáspárti Liberális Demokraták pedig 7-ről 8 százalékra nőttek. Ugyanakkor a Munkáspárt támogatottságának 10 százalékpontos csökkenése szavazatokban valószínűleg nem észrevehetetlen.

 

Teljes mintán már szorosabb a verseny

 

Főleg, hogy a megkérdezett brit fiatalok 43 százaléka 2016-ban még nem is volt olyan idős, hogy szavazhasson a brexit-népszavazáson. A HEPI kutatása azt is kimutatta, a jellemzően maradáspárti fiatalság 69 százaléka támogatna egy Final Say-népszavazást; ez 7 százalékpontos erősödés ahhoz a 62 százalékhoz képest, akik 2017 decemberében szavaztak volna újra a brexitről.

 

Ha nem csak a fiatalabb generációt, hanem a teljes népességet vesszük figyelembe, már sokkal szorosabb a pártok közötti verseny: míg

 

novembertől a Konzervatívok elsőbbsége volt megfigyelhető, januárban a Munkáspárt felzárkózott Theresa May-ékre, jelenleg pedig fej-fej mellett van a két jelentősebb politikai erő.

 

Nagy lemaradással követik őket a 9 százalékos Liberális Demokraták, de 6 százalékot az kemény brexit-párti Függetlenségi Párt (UKIP) is kapna. Mögöttük 4 százalékkal a jellemzően maradáspárti többségű Skóciában domináns Skót Nemzeti Párt, valamint 3 százalékkal a Zöldek állnak.

 

 

A közvélemény-kutatás egyébként már csak azért is érdekes, mert időről időre felmerül, hogy a március 29-ére tervezett brexit után előrehozott parlamenti választásokat kéne tartani áprilisban, erre pár minisztere és államtitkára nemrég már fel is szólította Theresa May brit miniszterelnököt.

 

Ha már végképp nem látod át, milyen szakszavakkal is dobálózik mindenki a brexittel kapcsolatban, akkor ide kattintva elolvashatod az Azonnali brexit-magyar szótárját is!

 

BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Az osztrák kancellár azt javasolja, hogy az EU-ban, de legalábbis Ausztriában, a koronavírus ellen beoltottak egy „zöld útlevéllel“ szabadon utazhassanak, és számukra szűnjenek meg a korlátozások.

Elkezdődött a harmadik hullám, a kormány szerint kemény két hét áll előttünk. Hogy március 15-e után mi lesz, azt majd a számok ismeretében döntik el.

Míg az EU darabonként 3,5 dollárt fizet az AstraZeneca vakcináiért, a Dél-Afrikai Köztársaság már 5,25 dollárt.

1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán.

Ásotthalomtól Szegeden át Csongrádig mindent megtudhatsz most a csongrádi borvidékről, ráadásul olyan borokkal, amelyek léte még az egyik legtájékozottabb magyar borszakírót is meglepték!

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás