Mondok pár dolgot Szalóki Áginak, amiktől inkább félni kéne, mint a menekültektől

Balázs Borbála

Szerző:
Balázs Borbála

2019.01.28. 07:33

A magyar szakképzés lezüllesztése sokkal nagyobb gond, mint a szakképzetlen menekültek. És hogy miből fogjuk őket integrálni? Abból, amiből stadiont is építünk! Válasz Szalóki Áginak.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Nemrég Szalóki Ági énekesnő hosszú kommentben faggatta az MTVA székházába visszatérő és onnan élőző Szél Bernadettet és Hadházy Ákost arról, hogy mit szólnak az „irányított betelepítéshez”, hogyan és miből integrálnák a szakképzetlen, a latin abc-t sem ismerő migránsokat, hogyan passzol a túlóratörvény elleni tiltakozás a korábbi, vasárnapi boltzár elleni tiltakozáshoz, és miért kamerázzák a felvételüket sérelmező biztonságiakat.

Az énekesnőt akkor az Azonnali külön megkereste a felvetései kapcsán. Szalóki azt írta válaszul, hogy hazáját szerető mezei állampolgárként érdeklődött az országgyűlési képviselőknél. Arra a kérdésre, hogy a közmédia működéséről mit gondol, azt írta: a közmédia mindig is az aktuális kormány szája íze szerint alakította a híreket. Szerinte a közmédia most sem működik másként, mint Gyurcsányék alatt, a különbség csak annyi, hogy most már szélesebb körben interneteznek az emberek – és fogyasztják például az ellenzéki online médiát – ezért mások a műsorszerkesztési szempontok. Az ellenzéki politikusok MTVA-s akciójáról az a véleménye, hogy jól teszik, ha tiltakoznak, de hiányolja a korrektséget, a méltóságot és a következetességet a tiltakozási stratégiájukból.

Szalóki Áginak Hadházy Ákos külön posztban válaszolt, mi pedig Balázs Borbála olvasónktól kaptunk egy nyílt válaszlevelet az énekesnő felvetéseire. Íme.

+++

Kedves Szalóki Ági!

szeretnék néhány megjegyzést tenni a kérdéseihez.

1. Szakképzetlen, latin abc-t sem ismerő „irányított bevándorlók”? A magyar oktatásban sem jobb a helyzet!

Tanári pályafutásomat egy szakközépiskolában kezdtem abban az időben, amikor bevezették az új érettségit és vele együtt a képességfejlesztést, az egész életen át való tanulás fogalmát. Minden fajta iskolában lehetővé tették a magasszintű nyelvtanulás lehetőségét (nyelvi előkészítő osztályokban például), és valószínűleg a szakképzés minőségének javulása is megkezdődött, köszönhetően főleg a kiváló kollégáimnak többek között. De biztos vagyok benne, hogy a reformok előbb-utóbb elérték volna a szakképzést is felülről.

Csakhogy jött a Fidesz-KDNP, Hoffmann Rózsa, és szépen szétverték azt, ami épp, hogy csak elkezdődött – többek között a szakképzést is. Ezért sincs szakképzett munkaerő Magyarországon.

Az oktatás minősége egyébként meghatározza a szegénység mértékét is. Ugyanis az oktatásnak fel- és kiemelő funkciója is lenne. Kiemelő az ingerszegény, bántalmazó vagy a szegénység miatt terhelt környezetből; illetve szellemi értelemben felemelő: a műveletlenség és tudatlanság felszámolása és a művelt és tudatos emberek közé való felemelés révén.

Mindezen funkcióit az oktatás csak akkor tudja megvalósítani, ha rendelkezik a szaktudáson túl a megfelelő tárgyi eszközökkel és környezettel. Mikor munkába álltam, akkor felszerelték az iskolákat laptopokkal, interaktív táblákkal, tologatós multimédiakocsival, stb. Gyes után visszatérve ugyanezek az eszközök fogadtak nagyjából (és természetesen nem abban az állapotban, amiben előtte hat-hét évvel leledzettek). Az iskoláktól elvették még a gazdasági irodát is a gazdaságis hölgyekkel együtt, WC-papírért meg krétáért a Klikkel kellett küzdeni, és hasonlók.

Lehet, hogy ingyenes a tankönyv, de katasztrofális minőségű, ami benne áll. Egyszóval, ha már itt tartunk, az oktatás mai állapota és a szegénység mértéke nagyban köszönhető az immár kilenc éve ámokfutó politikai vezetésnek.

Ön attól tart, hogy az ország ezen állapotába (melyet tulajdonképpen magunknak köszönhetünk, hiszen legtöbben erre szavaztak) tízezrével „betörnek” majd 5-10 év múlva a szakképzetlen, tudatlan, analfabéta tömegek. (Ön egyébként itt menekültekről beszél? Mert a menekültek nem kapnak munkát ott, ahová érkeznek, ők menekültek. Legfeljebb menekültstátuszt kapnak kb. egy vagy másfél év elteltével, és majd azután vállalhatnak munkát – itt a szomszédban, Ausztriában például csak úgy, hogy a szállásukhoz közeli helységben, bizonyos távolságnál messzebbre nem utazhatnak.)

Lehet, hogy utána kellene nézni, mivel jár menekültnek lenni, milyen utat kell megjárnia egy menekültnek, hogy egyáltalán valamilyen munkát vállalhasson szakképesítéssel vagy anélkül, és önmagát fenn tudja tartani, sőt bekapcsolódhasson a gazdaságba.

Azt a kifejezést, hogy „irányított bevándorlás”, nem tudom, ön honnan vette, mindenesetre sem a nemzetközi jogban, sem a történettudományban ilyen kifejezés nem létezik. Arról nem is beszélve, hogy a két kifejezés tökéletes ellentéte egymásnak. A bevándorlást nem lehet irányítani, legfeljebb a betelepítést, de a 20. századi európai történelem egyik nagy bűne éppen ez a telepítősdi, és a legtöbb európai ország (főleg a „hanyatló” nyugat-európai országok) azért tanult az igen fájdalmas leckéből. Legalábbis a nyilvános kommunikáció szintjén.

Az öt-tíz éven belüli, tízezrével történő bevándorlásról szóló adatokat valahol olvasta? És olvasta azt is, hogy az Európába irányuló illegális bevándorlás csökkent?

Vagy azt, hogy Németországban például csökken a menekültek száma? Esetleg azt tudja, hogy Törökország a legnagyobb számban menekülteket befogadó ország? És ezen a téren ott van az élvonalban Libanon meg Uganda is. Értük nem aggódik?

2. Miből fogunk integrálni? Nem kell sajnálni se a nyugat-európaiakat, se a magyar államot!

Megnyugtathatom, hogy bár a franciáknál nem ismerem a helyzetet, de hogy Németországban és Ausztriában nagyon jól bírják a strapát a rendőrök (is), azt bizton állíthatom. De ha nem így lenne, akkor sem kell őket sajnálni, mint ahogyan az ön által említett svéd egyetemi oktatót és a svéd államot sem.

Ezek az országok ugyanis elég jól működnek, és a második világháború óta elég jól meg is szedték magukat – többek között olyan fegyverbizniszekből is, amelyek kiválóan támogatják azokat a háborúkat, amelyek elől menekülnek az emberek ide. Szakképesítéssel vagy anélkül.

És a magyar államot sem kell sajnálnia: ha sikerül stadionokat előrántania a zsebéből nemhogy itthon, de például Szlovákiában is, akkor ezt is előrántja majd.

Javaslom önnek, amennyiben valóban érdekli a történelem és a történelmi összefüggések, nézzen utána milyen érdekes fejlődést vagy előrelépést okozhatnak extrém történelmi helyzetek. Például a kettős adóztatás és a háborúskodás előre mozdító gazdasági hatásairól a török korban kiváló magyar történészek munkái állnak rendelkezésre bármelyik könyvtárban (pl. Pállfy Géza: A tizenhatodik század története), illetve előadások a YouTube-on. Vagy ott a német gazdasági csoda a második világháború után – az utánaolvasáshoz német nyelvtudásra van szükség.

3. Hogy honnan lesz megfelelő szociális rendszer ennyi bevándorló ellátására és integrálására?

A szociális rendszer sorsára ugyanaz vonatkozik, mint az oktatáséra.

Azért szólok, hogy én itt vagyok, mint felvilágosult és a rasszizmust elutasító szakember, de említhetném azokat az önkéntes kollégáimat, akik szabadidejükben roma gyerekeket korrepetálnak és mentorálnak,

vagy olyan civil szervezetet, amelynek munkatársai nap mint nap megküzdenek azokért a gyerekekért és felnőttekért, akikkel és akikért dolgoznak (az állami „sorosozással” és ellehetetlenítéssel szemben). Az ő hivatalos adataik megtalálhatók az interneten, ha feltámad önben a segíteni vágyás. Merthogy ez nem állami érzület és lendület, hanem az egyénben lakozik. (Bár szerintem ezt ön is tudja.)

Megnyugtathatom, sok ilyen szakember van nálunk is. És arra várnak, hogy végre szükség legyen a szaktudásukra. A „hanyatló” nyugaton az ilyen jellegű segítség elég nagy része civil szervezetek munkája, amelyeket önkéntesek támogatnak (és az állam, de legalábbis nem tesz keresztbe nekik, mert egy csomó munkát elvégeznek helyette), illetve az adófizetők a saját pénzükből és adományaikból, az adójukon felül is adakoznak – legyőzve a rasszizmusukat.

Megjegyezném, nem egészen értem, hogyan sikerült összehozni a romákat és az afrikaiakat

(az utóbbit ön a bevándorlókra használja gyűjtőfogalomként, mint mondjuk „a törökök” megnevezést használjuk az Oszmán Birodalom hódítóira?) egy olyan szövegben, amely bevándorlókról meg menekültekről szól.

Ön a roma polgártársait bevándorlónak, esetleg menekültnek tartja? Csak szólok, hogy önnek több százezer roma származású, évszázadokra visszanyúlóan ebben az országban élő, magyar anyanyelvű, magyar állampolgárságú és teljes jogú polgártársa van. Őket bevándorlónak sejtetni vagy arra utalgatni, hogy „kilógnak” a magyar társadalom egészéből, illetve hogy vannak „ők” és „mi”, számomra felháborító, és a magyar történelem legsötétebb korszakaira emlékeztet.

De ha már az adatoknál tartunk: ön együtt él még hőn szeretett hazájában kb. 30-50 ezer muszlimmal, akik között bizony egynél több magyar anyanyelvű és magyar nemzetiségű muszlim él. Bizony, ilyen is van. A Magyarországon élő bevándorlók számáról pedig olvashat itt vagy itt.

4. Mi a különbség a vasárnapi munkavégzés és a túlóratörvény között?

Az üzletláncokban vagy gyárakban dolgozók műszakokban dolgoznak. Aki hétvégén, este, vagy éjszaka dolgozik, annak járhat valamilyen pótlék, illetve úgy számolják ki a munkarendjét, hogy meglegyen a megfelelő számú szünnapja havonta.

De olyan is van, ahol hosszabb munkaidőkeret van, és ha a dolgozó a ledolgozott hétvégi napokat nem szünnapban kapja vissza, akkor kifizetik neki. Ön esetleg úgy gondolta, hogy aki vasárnap dolgozik, az hétfőtől kezdve nyomja napi nyolc órában vasárnapig túlóraként elszámolva?

5. Miért kamerázták a biztonsági őröket? Mert egy középületben közfeladatot látnak el!

Már többször írtam, hogy sajnálni nem kell senkit. A biztonsági őröket sem.

A középület a köz javára van, ahová bárki beléphet és rendeltetésszerűen használhatja azt a középületet. Ha egy adóhivatal, akkor adóügyekben, ha köztévé, akkor véleménynyilvánítás céljából.

Ebben az esetben az utóbbi volt a cél, a biztonsági őrök pedig véleményem szerint túlléptek a hatáskörükön, hiszen egyik képviselő sem rántott például fegyvert. Persze ki lehet ezt is magyarázni. Meg arra is bizonyosan van valami magyarázat, hogy miért négy biztonsági őr ráncigálja és taszigálja a két fegyvertelen és ártalmatlan képviselőt. Meg talán arra is, hogy miért tartózkodik ilyen nagy létszámú biztonsági őr az épületben.

Ha pedig felmerül a gyanúja a túlkapásnak, miért ne lehetne felvételt készíteni? (Legfeljebb nem fogadja el a bíróság, ha odakerülnek a felek.)

6. Lehet olvasni online ellenzéki médiát is – de olvassák-e tényleg, vagy inkább tévéznek?

És ha már a média épületénél tartunk, akkor ejtsünk szót a közmédia sokszínűségéről! Ön szerint vidéken, ahol az emberek jóval kevesebbet interneteznek, viszont többet tévéznek, mekkora tábora van az ön által említett ellenzéki portáloknak?

És önnek van arról bármiféle tapasztalata, hogy egyáltalán milyen csatornákat lehet fogni, ha mondjuk nincs pénz vagy akarat nagyobb előfizetésre? Megmondom: M1, M2, M-nemtudomhány, Duna TV, TV2.

Persze van az RTL Klub, de azért mégsem az ő műsoraik jelentik a tájékoztatás csúcsát, illetve megvannak ott is a korlátok, amelyek ugyanúgy a nézők szellemi színvonalának lenézéséből és a profit/politikai előny hajhászásából adódnak, mint a közmédiában.

Ön szerint milyen nyomtatott sajtótermékeket olvasnak az emberek itt vidéken? Magabiztos válaszom rá: vagy semmilyet

(hiszen nyomtatott sajtó szinte nem is létezik már a Népszabadság és a Magyar Nemzet kivégzése óta), vagy a helyi újságot, amit telehazudnak a készítőik, mindezt a 80-as évek cirkalmas és gyomorforgató stílusában. (Bár a legtöbben inkább gyújtósnak használják.)

7. Nem méltóságteljes, amit az ellenzék csinál? Ebben a terrorban ez nem csoda!

Ami pedig az ön ellenzék stílusát ért kritikáját illeti, annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy több pszichés zavar velejárója az a jelenség, amikor az egyébként viszonylag egészséges személyiség a pszichés zavarral küszködő fél hatására és nyomására megszégyenül, és tehetetlenségében olyan viselkedésre vetemedik, ami az azt kiprovokáló vagy kiváltó felet tünteti fel morálisan felsőbb helyzetben. Ez nem csak az egyén szintjén működik így, hanem csoportszinten is.

Magyarországon a Fidesz az eredetileg a szélsőséges politikai irányzatokra (náci, fasiszta, kommunista vagy bármilyen terrorra és diktatúrára) jellemző taktikát folytatja a politikájában, vagyis

az ellenfél morális ellehetetlenítését, megszégyenítését, karaktergyilkolászását tette gyakorlattá. Ennek pedig mindenképpen agresszió és tehetetlen düh az eredménye.

A hatalmi pozícióból való testi vagy lelki megsemmisítést úgy hívják: terror. Ön azt mondja, létezik ellenzék, létezik ellenzéki sajtó, ehhez hozzá lehet jutni. Én pedig azt mondom, hogy a terror létét nem cáfolja a terror ellentétének megléte.

Üdvözlettel:

Balázs Borbála (42 éves, háromdiplomás, kétgyermekes nő)

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek