Amikor az újságírók írják a valóságot, nem a tények: a Veiszer Alinda-ügy

Szakács András

Szerző:
Szakács András

2019.01.27. 17:18

A vélemények és spekulációk hírekbe ágyazása felelőtlen, de sajnos a magyar médiában egyre inkább elterjedő gyakorlat. Pont ez történt Veiszer Alindával és a Momentummal is a héten.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

A héten a HVG írta meg elsőként a hírt, hogy a Momentum Veiszer Alindát indította volna főpolgármesternek, de végül az újságíró nemet mondott. Akkor az erről szóló cikk a HVG Itthon rovatában jelent meg hírként. Nem a Vélemény rovatban publikált írásként, esetleg elemzésként, hanem hírcikként.

Az eredeti hírben azonban olvasható volt ez a mondat: „Másrészt Veiszer megkeresésének azért is van hírértéke, mert ezek szerint elsősorban a jelölt ismertségére helyezték a hangsúlyt, és nem politikai előélettel, illetve közigazgatási-városmenedzselési tapasztalattal vagy végzettséggel rendelkező személyben gondolkodott a párt.”

Ez azonban nem idézet – bár a cikkben több momentumost is idéznek –, csak spekuláció. A fenti spekuláció cáfolatát vagy megerősítését azonban nem kérték a cikk alapján egyik megszólalótól se. A spekuláció megírásához talán az vezetett, hogy „Fekete-Győr korábban azt mondta, hogy olyan embereket keresnek meg, akik »ismertek és alkalmasak«, de konkrét neveket nem árult el.” Tény, hogy Veiszer rendelkezik ismertséggel, de azt már nem tudjuk meg, hogy miért tartják egyesek alkalmasnak is.

A spekuláció azonban abban a pillanatban alakult „valósággá”, amikor kritika nélkül vette át Magyarország legolvasottabb online lapja, az Index, annak jelölése nélkül, hogy idézetről lenne szó az eredeti HVG-cikkből. Ez a „valóság” pedig aztán utat tört magának, hiszen a Momentumra nézve negatív következtetést tartalmazott. így az Index mellett a propagandagép elemei, az Origo és a 888 is gyorsan felkapták, hogy aztán lejáratásra használhassák fel.

A HVG tehát a hírcikkével nem csak tájékoztatott, de „valóságot” is konstruált. Ez azonban nem feladata a híreknek, hiszen a valóság megismertetése, nem pedig létrehozása lenne a céljuk. Valóságértelmező-narratívaalkotó feladatuk a vélememénycikkeknek és elemzéseknek van.

Az ilyen fajta vélemények és spekulációk hírekbe ágyazása felelőtlen, azonban a magyar médiában egyre terjedő gyakorlat.

Az olvasók véleménycikkekkel és elemzésekkel kapcsolatos oly kritikus hozzáállása a hírek esetében ugyanis sokkal gyengébb. A hírektől ugyanis azt várjuk, hogy ellenőrzött tényeket adnak közre, a valóságról hallunk bennünk, míg minden más „csak vélemény”, és fenntartásokkal kezelendő.

Igaz azonban, hogy az egyre növekvő mennyiségű álhírnek köszönhetően a társadalom immunrendszere hosszútávon vélhetően vissza fog erősödni. A Magyarországon létrejövő diktatúrák „híreit”, propagandáját is egyre nagyobb kritikával és távolságtartással kezelte a társadalom egy idő után. Kérdés persze, hogy az egyre növekvő kétely a hírekben milyen következményekkel fog járni. A fake news, azaz az álhírek legújabb korszakának egyelőre csak az elején járunk.

Csak évek múlva látjuk majd, hogy az álhírek és az állami propaganda vajon szétzilálták-e a társadalmat.

Olvass még több véleménycikket Szakács Andrástól az Azonnalin!

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek