+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2019. január 26. szombat, 08:12
A hivatalban lévő ukrán államfő támogatottsága nem áll valami fényesen, és hivatalosan még be sem jelentette, hogy indulna a közelgő elnökválasztáson. A felmérések szerint viszont a korábban a börtönt is megjárt Julija Timosenko évtizedes próbálkozás után végre célba érhet. Feltéve persze, ha egy közkedvelt sorozatsztár el nem happolja előle a régóta vágyott pozíciót. Elmondjuk, mi a helyzet Ukrajnában két hónappal az elnökválasztás előtt.

Már csak alig több mint két hónap van hátra a március végén esedékes ukrajnai elnökválasztásig, aminek talán a legnagyobb kérdése, hogy a hivatalban lévő államfő, Petro Porosenko az előzetes várakozásoknak megfelelően megpróbálja-e az újrázást. Hogy ez miért kérdéses? Mert hivatalosan még be sem jelentette, hogy egyáltalán újra elindulna-e az elnöki székért. A választási irodánál való regisztráció határideje alig két hét múlva telik le, és a bizonytalanság nem igazán kedvez a Porosenko-kampánynak hosszabb távon.

 

A szokatlan stratégia ellenére nehezen elképzelhető, hogy Porosenko elnök végül ne lépne ringbe a márciusi elnökválasztáson

 

– mondta az Azonnalinak Kosztiantyin Fedorenko, a kijevi székhelyű Institute for Euro-Atlantic Сooperation politikai elemzője. A szakértő szerint az elnök vélhetően csak a megfelelő pillanatra vár, hogy bejelentse indulását.

 

Hogy mi lehet ez az alkalmas pillanat, nem igazán tudni. A november végi kercsi incidens, mely során az orosz haditengerészet lefoglalt három ukrán hadihajót, és foglyul ejtette azok összesen 24 fős legénységét, megfelelő politikai muníciót szolgáltathatott volna az elnöknek, aki egyébként is előszeretettel tetszeleg a hadsereg terepmintás katonai egyenruhájában. 

 

Az újabb konfliktus Oroszországgal, majd az emiatt bevezetett egy hónapos hadiállapot ugyanakkor nem erősítette meg Porosenko támogatottságát. Sokakat inkább arra emlékeztetett, hogy az elnöknek az elmúlt öt évben nem igazán sikerült érdemi elmozdulást előidéznie a Kijev és Moszkva közötti igencsak feszült viszony vitás kérdéseiben. Emellett az ukrán társadalom és az állam megfelelő működését nagyban akadályozó korrupció ellen sem sikerült érdemben tennie.

 

POROSENKÓN MÁR CSAK AZ ÉGIEK SEGÍTHETNEK? – FORRÁS: INSTA/SERHII NUZHNENKO

 

Sokan aztán arra számítottak, hogy a moszkvai patriarchátustól elszakadt új, autokefál ukrán egyház január elejei létrejötte szolgál majd ideális ugródeszkaként. Ha a várva várt bejelentéshez ez nem is volt elég, Porosenko azért elég látványosan kampányol a konstantinápolyi pátriárka által kiadott kánonjogi irattal, amely a többi ortodox egyházzal egyenrangúvá teszi az ukránt, kiemelve őket az oroszoktól való függésből.

 

Porosenko népszerűségét jelenleg valamivel 10 százalék felett méri a legtöbb közvélemény-kutató, így igencsak kétesélyes, hogy egyáltalán bejutna-e az elnökválasztás második fordulójába.

 

Hogy néz ki az elnökválasztás Ukrajnában?

 

A hatályos ukrán törvények szerint abszolút többséget, azaz 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie a leendő elnöknek ahhoz, hogy eredményes legyen a szavazás. Ekkorra támogatottsága a felmérések alapján egyik jelöltnek sem lesz az első fordulóban. A második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jut.

 

Erre jelenleg vagy egy fél tucat jelöltnek van esélye, ha hinni lehet a felméréseknek.

 

A választásokon való részvételt tervezők közül azonban csak 60 százalék körül van azok aránya, akik már döntöttek. A bizonytalan szavazók kiemelkedő aránya és a jelöltek közötti, sokszor hibahatáron belüli különbségek, valamint a különböző közvélemény-kutató cégek eredményei közötti extrém mértékű szórás miatt hazárdjáték lenne előzetes találgatásokba bocsátkozni.

 

RENDKÍVÜL NAGY SZÓRÁST MUTATNAK A FELMÉRÉSEK (SÁRGA HASÁBBAN A MÓDUSZ ÉRTÉKEK JELÖLTENKÉNT)

 

A választásnak van egy komoly közjogi dilemmája is. Jelesül, hogy

 

a Krím-félsziget annexiója és a kelet-ukrajnai területek megszállása miatt a választásra jogosult ukrán állampolgárok egy nem éppen jelentéktelen része – mintegy 10 százaléka – nem fogja tudni leadni szavazatát.

 

Ráadásul az ukrán vezetés biztonsági okokra hivatkozva nem teszi lehetővé, hogy az Oroszországban élő állampolgárok a helyi külképviseleteken szavazzanak. Erre csak Ukrajnában, vagy valamelyik Oroszországon kívüli diplomáciai létesítményben lesz lehetőség.

 

Trónra kerülhet az örök második

 

A győzelemre jelenleg Julija Timosenko a legesélyesebb, akit a közvélemény-kutatások rendre 20 százalék körül mérnek. A többi esélyest, a mostani állás szerint csupán fele ennyien támogatják. Timosenko régi motoros az ukrán belpolitikában, kétszer már a miniszterelnöki posztot is betöltötte, de az elnökséget ezidáig nem sikerült megszerezni. Se 2010-ben, se 2014-ben.

 

Sőt, miután 2010-ben vesztett – a hazaárulásért, távollétében épp a napokban börtünbüntetésre ítélt – Viktor Janukovics ellen,

 

rövid úton börtönben is találta magát Timosenko.

 

A vád szerint miniszterelnöksége alatt hatalommal való visszaélést követett el az oroszokkal kötött gázüzlet során, amiért hét évet kapott. Emellett arra is kötelezték, hogy 188 millió dollárt (52 milliárd forint) fizessen be az ukrán költségvetésbe. A nyugati államok már a kezdetektől politikilag motivált leszámolásként értékelték a Timosenko-pert. A politikus több alkalommal is éhségsztrájkba kezdett az őt ért meghurcoltatások miatt.

 

A folyamatos nemzetközi tiltakozások ellenére Timosenko csak 2014 feburájában nyerte el újra a szabadságát, miután Janukovics elnök a kijevi Majdan téren kitört forradalom sikere miatt kénytelen volt Oroszországba szökni.

 

Timosenkot azonban nem törték meg a korábbi kudarcok. Teljes erőbedobással küzd most is az elnöki székért. A tanult városi választókat a digitalizáció erősítésével igyekszik megszólítani,

 

a vidéki, szerényebb körülmények között élők számára viszont egy populista alternatívát igyekszik felmutatni Porosenkóval szemben, egyebek mellett drasztikus rezsicsökkentést ígérve

 

– magyarázza Timosenko kampánystratégiáját Kosztiantyin Fedorenko. A szakértő úgy látja, hogy a tapasztalt politikusnak nagy esélye van arra, hogy az első fordulót követően a másodikban is nyerjen.

 

VÉGRE ELJÖHET TIMOSENKO IDEJE – FORRÁS: INSTAGRAM/YULIA TYMOSHENKO

 

Timosenko rugalmasságát jól mutatja, hogy

 

miután érzékelte: a lakosság kevésbé vevő kampánya kezdeti jelszavára, a békére – mivel azt az oroszbarát jelöltekkel azonosítják – pillanatok alatt lecserélte a plakátjait a NATO-t támogatóakra, és elhatárolódott a korábbi szlogentől.

 

Mindezt úgy, hogy a támogatottsága nem igazán sínylette ezt meg. Timosenko kedvező pozíciójában jelentős szerepe van erős támogatói bázisának – jegyezte meg Julija Jeszmuhanova független elemző az Azonnalinak adott rövid interjújában. A kutató kitért arra is, hogy az exkormányfő az a jelölt, akivel a legtöbb nyugati partner nem szívesen működne együtt. Timosenko megnyilvánulásaiból úgy látja, hogy ha politikus nem is fordítana teljesen hátat az európai integrációnak, de szinte borítékolható, hogy a reformok lelassulnának, sőt bizonyos esetekben akár meg is akadhatnának.

 

Putyin azonban igencsak boldog lenne, ha nem Porosenkoval, hanem Timosenkoval kellene tárgyalni

 

– véli Kosztiantyin Fedorenko, politikai elemző, aki úgy látja, hogy Timosenko nyitott lehet egy informális politikai engedményeket tartalmazó kompromisszumos megoldásra, gazdasági előnyökért cserébe.

 

Egy sorozatsztár is keresztülhúzhatja a számításokat

 

Fedorenko emlékeztetett, hogy

 

a választók egy jelentős részének elege van a hagyományos kijevi elitből. Ennek az attitűdnek egyik eklatáns példája az Ukrajna elnökét egy tévésorozatban nagy sikerrel alakító Volodimir Zelenszkij színre lépése.

 

A 41. életévét csak a hetekben betöltött színésznek a közvélemény-kutatások alapján komoly esélye van arra, hogy a valóságban is elfoglalja az államfői bársonyszéket. Ez részben a személyes karizmájának, és annak az országos ismertséget biztosító, 3 éve futó sorozatnak köszönhető, mely az egyik legnézettebb ukrán csatornán fut. Az angol felirattal a YouTube-on is elérhető Nép Szolgájában (Слуга народу) Zelenszkij játssza azt a harmincas középiskolai történelemtanárt, akit a történet szerint egy videóra vett korrupcióellenes kirohanása miatt Ukrajna elnökévé választanak.

 

ZELENSZKIJ A PÓZOLÁSBAN MÁR PROFI – FORRÁS: INSTA/ VOLODYMYR ZELENSKIY

 

Zelenszkij politikai programjáról jelenleg még nem sokat tudni. A sorozat körüli felhajtást meglovagolva szintén a Nép Szolgája névre keresztelt pártja leginkább a korrupció visszaszorítása melletti kiállásáról ismert. Annyi biztos, hogy a sorozatsztár már a majdani történések elején kiállt a forradalmárok mellett, de az oroszokkal kapcsolatban engedékenyebbnek mutatkozik az átlagosnál.

 

Hajlandó lenne tárgyalóasztalhoz ülni Putyinnal, hogy véget vessen a kelet-ukrajnai konfliktusnak és attól sem zárkózott el, hogy a szakadárok által megszállt területek hovatartozásáról népszavazást tartsanak.

 

Zelenszkij arról is híres, hogy többször is kritizálta az ukrán vezetés azon törekvését, mely megtiltja orosz előadók fellépést és az orosz kultúra népszerűsítését Ukrajnában.

 

A sötét lovak

 

A jelenlegi állás szerint a nagyágyúk és a fiatal színész mellett még további három – egyaránt 10 százalék körül mozgó – jelölt szólhat bele érdemben a versenybe. Közülük a legtöbb vitát Jurij Bojko generál, akit az ukránok jelentős része a Kreml ügynökének tart.

 

BOJKO, A KREML-KOMPATIBILIS JELÖLT – FORRÁS: INSTA/OPPOSITION OFFICIAL

 

Az Azonnali által megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy Bojko és pártja, az Ellenzéki Platform – Az életért az orosz vezetés támogatását élvezi. Julija Jeszmuhanova ugyanakkor valószínűtlennek tartja, hogy Putyinék csupán egyetlen jelöltet támogassanak. Az elemző úgy véli, hogy

 

az orosz kormány több kampány finanszírozásába is beszállhat, ezzel próbálva meg még inkább destabilizálni az országot.

 

A másik esélyes a konzervatív, Európa-párti Anatolij Hricenko, Ukrajna korábbi védelmi minisztere. Az ukrán hadseregből a 90-es évek végén ezredesi rangban leszerelő férfi egy időben még Timosenko pártjában is politizált, de onnan 2014 januárjában kilépett.

 

LESZ-E ELNÖK AZ EGYKORI EZREDESBŐL? (HRICENKO JOBBRA) – FORRÁS: INSTA/ANDREY VAGAPOV

 

Még ebben az évben indult is az akkori elnökválasztáson korábbi szövetségese ellen, de csak valamivel több, mint 5 százalékot ért el. Pártja, a Polgári Álláspont tagja a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártcsaládnak.

 

Felesége, Julija Mosztova a legbefolyásosabb ukrán hetilap, a Dzerkalo Tizsnya főszerkesztője.

 

Szintén van még keresnivalója Oleg Ljaskonak, az ukrán nacionalista Radikális Párt vezetőjének, aki Hricenkohoz hasonlóan szintén Timosenko köpönyegéből bújt ki, ugyanis 2006-ban épp az ő pártjának listáján jutott be a parlamentbe. Ljasko 2012-ben – már saját pártja elnökeként – éhségsztrájkolni is hajlandó volt Timosenko bebörtönzése miatt. A 2014-es események aztán sok mindent megváltoztattak. 

 

LJASKO CSALÁDAPAKÉNT, UKRÁN NÉPVISELETBEN – FORRÁS: INSTA/OLEG LYASHKO

 

Ljasko amellett, hogy ebben az évben, megint csak Hricenkohoz hasonlóan indult korábbi mentora, Timosenko ellen, elég határozott és militáns vonalat kezdett képviselni az Ukrajnát lángba borító konfliktus tekintetében, és létrehozta a Ljasko-zászlóaljat. Az ukrán nacionalista félkatonai csoport 2014 májusában rajtaütött egy helyi kormányzati épületen a kelet-ukrajnai Torezben. Az akcióban egy oroszbarát felkelő meghalt, egy másik pedig súlyosan megsérült. A város ugyanakkor a szakadárok kezére került, és máig ők tartják ellenőrzésük alatt.

 

Az ukrán belpolitika felfokozott hangulatának Ljasko saját maga is áldozattá vált 2016 őszén, amikor a fentebb már említett Jurij Bojko megütötte, miután Ljasko orosz ügynöknek nevezte egy ülésen. Ljasko esélyeit az is erősítheti, hogy helyi sajtóértesülések szerint

 

az elnökjelölt szoros kapcsolatban áll a leggazdagabb ukrán milliárdossal, az acélkirály Rinat Ahmetovval.

 

Mivel készül Moszkva?

 

Fentebb már idéztük Julija Jeszmuhanova független szakértőt, aki szerint az orosz kormány több jelöltet is támogathat majd anyagilag. Szerinte ez ugyanakkor

 

nem csak az oroszbarát politikai erőkre korlátozódhat, hanem a radikális nacionalistákhoz is eljuthatnak orosz források közvetítőkön keresztül, akik szélsőséges megnyilvánulásaikkal önként és akaratlanul a Kreml érdekeit szolgálják.

 

Az orosz machinációkban nagy szerepet játszik Viktor Medvecsuk. Az ukrán üzletember rendkívül szoros viszonyban áll Vlagyimir Putyinnal, aki Medvecsuk 14 éves lányának a keresztapja is. Gazdasági és politikai befolyásán keresztül Medvecsuk jelentősen meg tudja erősíteni egy Oroszországnak kedves jelölt támogatottságát a mainstreamen belül.

 

Emellett persze durvább módszerekhez is folyamodhatnak az oroszok. A gazdasági és a biztonsági helyzet destabilizációja könnyen boríthatja a kialakulni látszó belpolitikai erőviszonyokat. Nem lenne példa nélküli, ha az oroszok fizetett tüntetésekkel, kisebb provokációkkal, vagy lejárató botrányokkal próbálnák a saját érdekeik szerint alakítani a választását a kampányfinisben – jegyezte meg Julija Jeszmuhanova.

 

Magyarország nem téma a kampányban

 

Az átlagos ukrán választót – Kárpátalján kívül – nem igazán érdeklik az ukrán-magyar diplomáciai feszültségek, és nem is tudnak sokat erről az egészről

 

– hangsúlyozta Kosztiantyin Fedorenko. Hozzátette, hogy az erős elnök képében tetszelgő Porosenko az ukrán szuverenitás védelme érdekében ugyan többször is felszólalt a magyar kormánnyal szemben, de ahogy a hírfolyam továbbhaladt, nem igazán tért vissza a kérdésre. A többi jelölt pedig ez idáig nem foglalkozott különösképpen az üggyel.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Úgy hírlik, a brit miniszterelnök Jean-Claude Junckerrel tárgyalva döbbent rá, hogy az ír határról szóló alternatív terve nem olyan jó, mint gondolta.

A klasszikus horrorszerzőről szóló szóló októberi, egész napos találkozón ez is kiderül!

„Van itt valaki, aki szeretne kínai, afrikai, vagy amerikai módon élni? Én az európait választom!” – mondta a Fidesz szerint a liberálisoknak behódoló Weber.

„Azonosítatlan légi jelenségek” vannak a felvételeken, amelyeknek nem szabadott volna nyilvánosságra kerülniük.

Izgalmas történet Észak-Oroszország mindennapjaiból, ahol egy Kaszást ábrázoló szoborból robbant ki a balhé.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás